Ezentúl offshore-ozhatnak a magyar külképviseletek

D KOS20170829009
2017.10.03. 17:04

Azt már tudjuk, hogy a Fidesz szerint az átláthatóság vagy átláthatatlanság egy szubjektív kérdés, főleg, hogyha az állam ügyleteiről vagy fideszes oligarchákról van szó. Egy kedden a parlamentben tárgyalt törvény viszont nagyjából azt mondaná ki, hogy

az az átlátható, akire a magyar állam azt mondja, hogy az. 

Na jó, ennél kicsit szűkebb a kör, de a lényeg valami ilyesmi. Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló T/17566. számú törvényjavaslat egy igazi salátatörvény, amely alapvetően a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel hivatott harmonizálni a magyar szabályokat.

A törvény 69. és 70. paragrafusa viszont valami egészen mást ér el. Ezek azt mondják ki, hogy "az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül." 

Vagyis az a cég, amellyel egy nagykövetség szerződést köt, rögtön átláthatónak minősül. Ez azért érdekes, mert eddig a szabály azt mondta ki, hogy a külképviseletek csak olyan cégekkel köthetnek szerződéseket és fizethet nekik magyar közpénzzel, amelyek bizonyos pénzmosás ellenes és egyéb szabályok szerint átláthatónak minősültek. Ezt egyrészt az államháztartásról szóló törvény, másrészt az Alaptörvény is kimondja. A törvényjavaslat tehát megfordítja a logikát,

nem az köthet szerződést egy nagykövetséggel, aki átlátható, hanem azt tekintik átláthatónak, aki szerződést kötött a nagykövetséggel.

Az Alaptörvény azt mondja ki, hogy "A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható." A változtatásból azt lehet sejteni, hogy bizonyos külképviseleteknek nehéz volt olyan cégeket találni a nagykövetségek és konzulátusok ellátására, amelyek megfelelnek ezeknek az átláthatósági szabályoknak, vagy egyenesen meg is szegték ezeket az előírásokat a magyar külképviseletek. Viszont ezzel a  - potenciálisan alkotmányellenes - módosítással a kormány egyszerűen legalizálná azt, hogy olyan cégekkel üzleteljenek a külképviseletek a magyar adófizetők pénzéből, amelyekről mondjuk csak annyit lehet tudni, hogy egy panamai fiókcég a tulajdonosa.

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető több írásbeli kérdést is küldött a kérdésben, Szijjártó Péter külügyminisztertől megkérdezte, hogy hány képviselet kötött eddig szerződést nem átlátható szervezetekkel és milyen értékben, a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánostól pedig a nemzetbiztonsági kockázatokról érdeklődött. Az NGM-et vezető Varga Mihálytól a módosítások okát szerette volna megtudni, Trócsányi László igazságügyi miniszter pedig arról kérdezte, hogy összefér-e a javaslat az alkotmánnyal.