Az IMF szerint olyan nagyon azért nem fog nőni a magyar gazdaság

Pénteken publikálta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországot érintő legfrissebb jelentését, amely a gazdaságpolitikai eredményeivel és kilátásaival foglalkozik. Az IMF elismerően ír a költségvetési egyensúlyról, az alacsony munkanélküliségről, a növekvő adóbevételekről, az uniós források kihasználásáról és az államadósság csökkenéséről. Ugyanakkor alacsonyabbra becsüli a várható GDP-növekedést, mint a kormány, és lassuló ütemű fogyasztásbővülésről ír.

A jelentés megállapítja, hogy a fogyasztás erőteljes növekedése ellenére 2016-ban lassult a magyar gazdaság növekedése, ennek oka elsősorban, hogy az uniós költségvetési ciklusok váltása miatt átmenetileg akadoztak a beruházások. 

Az idei évre az IMF 2,9 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságtól, 2018-ban pedig Valutaalap szakértői szerint 3 százalék lehet a bővülés üteme. A növekedés főként az uniós források felhasználásának és nagy autóipari beruházásoknak lesz köszönhető. A magyar kormány és az MNB a növekedést illetően optimistább, a márciusi Inflációs jelentésben 3 százalék fölé becsülték 2017-re, de az IMF már márciusban sem hitt az ambiciózus magyar terveknek ezen a téren. 

A tavalyi 2,5 százalék után idén 2 százalékkal bővülhet csak a fogyasztás, majd jövőre ez 1,9 százalékra lassul az előrejelzés szerint. Eközben a beruházások 1,2 százalékkal növekedhetnek idén, jövőre pedig további 1 százalékos bővülés jöhet az IMF szerint. 

Az inflációt idén átlagosan 2,5 százalékra, az év végén pedig 2,8 százalékra becsülik, 2018-ban pedig átlagosan 3,2 százalék lehet a pénzromlás üteme, az év végére pedig 3 százalékra lassulhat ismét az infláció. Az IMF szerint a költségvetési hiány idén a GDP 2,6 százaléka, jövőre pedig 2,5 százaléka lehet. Az elsődleges egyenleg 2017-ben nullás lehet, jövőre pedig minimális deficitet mutathat. Közben az államadósság tartósan csökkenő pályára állt, idén a nemzeti össztermék 73,1 százalékára csökkenhet, 2018-ban pedig 71,8 százalék lehet.

Az IMF arra vonatkozóan is tesz ajánlásokat, milyen reformokkal lehetne hatékonyabban felpörgetni a gazdaságot. Ezek közé tartozik a szabályozás és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának növelése, a bankrendszer további erősítése, az átláthatóság fokozása. Javasolják továbbá a kedvezményes áfakulcsok kiterjesztését, csökkentését, és az állami szektor bérkiadásainak csökkentését adminisztratív reform keretében.