Gazdátlan ezermilliárdok a tengeren, veszélyben a karácsony
További Gazdaság cikkek
- Még egy tetoválást is csináltatott a NAV munkatársa a sikeres akció érdekében
- Szijjártó Péter átadott egy üzemet, és az élelmiszeripar sikereiről beszélt
- Orbán Viktor ismét útra kelt, Robert Ficóval tárgyal Ukrajnáról
- Fordulat Moldova szakadár régiójában, véget érhet az energiaválság
- Kiszivárgott a Mol belsős levele: árcsökkentésre szólította fel a kiskereskedőket
A világkereskedelem és a globalizáció döglődésének talán eddigi legárulkodóbb története zajlik bő tíz napja:
kikötésre várva, de senkinek sem kellenek. Olyannyira nem, hogy az elsők közülük csak kéthetes vesztegelés után köthettek ki, de a legtöbb hajó, és a fedélzetükön lévő mintegy 14 milliárd dollár (3860 milliárd forint) értékű áru sorsra még mindig nem rendezett.
A közvetlen ok elég prózai: a hajókat üzemeltető dél-koreai Hanjinnak, a világ egyik legnagyobb teherhajózási cégének elfogyott a pénze. A kikötők pedig addig nem hajlandók fogadni, illetve le- és kipakolni Hanjin konténereit, amíg nem válik világossá, hogy ennek a költségeit ki állja majd, illetve kié lesz az áru.
A bizarr történet azonban legalább két nagyobb háttérsztorit rejt, amelyek elég jó képet adnak arról, hogy a világkereskedelem töretlen növekedésébe, illetve a dél-koreai nagyvállalati rendszer hatékonyságába vetett hitet legalábbis újra kell gondolni.
- A Hanjin-csőd egyrészt a nemzetközi teherhajóztatást ért legnagyobb sokk, amelynek elsődleges oka, hogy a világkereskedelem nem nő olyan ütemben, mint azt a cégek várták.
- Másrészt az utóbbi évek legjelentősebb koreai céges buktája, és az eddigi legnagyobb repedés a már hosszú ideje recsegő-ropogó dél-koreai vállalati struktúra falán.
De a Hanjin-csőd nemcsak ezek miatt fontos, hanem azért is, mert a lehető legrosszabbkor jött. Szeptember ugyanis a kereskedelem csúcsidőszaka, ekkor kezd el mindenki betárazni a karácsonyi rohamokra. A Hanjin bedőlése most pont a legforgalmasabb pontján állította feje tetejére az egész szektort, úgyhogy azért is lehet izgulni, hogy lesz-e elég LCD-tévé a karácsonyfák alatt, vagy a tengeren, esetleg raktárakban marad az ajándék.
Bölcsőd, majdan sírod is?
Ironikus módon a csőd pont oda csapott a legnagyobbat, ahonnan Dél-Korea felemelkedése indult. Puszan városa hagyományosan a koreai ipar bölcsője és fellegvára:
- Ez volt az ország első jelentős teherkikötője.
- Ide érkezett az utánpótlás a koreai háború alatt 1950-ben, aminek segítségével az ENSZ-csapatok visszaverték az észak-koreaiakat.
- Jellemzően itt kaptak szárnyra az 1960-as és 1970-es években azok az iparágak, amelyek megalapozták az ország fejlődését, és amelyek segítsége nélkül Dél-Korea soha nem válhatott volna technológiai világhatalommá.
Ilyen például a hajógyártás: annak idején a szöuli tervhivatalban ugyanis úgy ítélték meg, hogy ebből jó pénzt lehet csinálni, úgyhogy érdemes lenne ráfeküdni. Ez elég jól sikerült is, az így szerzett pénzből pedig stadionok helyett további gyárakat és kutató-fejlesztő központokat építettek, ami meg is hozta a gyümölcsét.
Mára Puszan végső soron ennek a fejlődési útnak az élő múzeumává vált: itt van a világ egyik legforgalmasabb kikötője, ami irtózatos sebességgel ontja magából a koreai ipar slágertermékeit, a fejlődés legkorábbi szakaszát jelképező textilipari áruktól az 1980-as években beindult autógyártás mai termékein, a Kiákon és Hyundaiokon át egészen a mostani csúcsig, az LCD-tévékig és okostelefonokig.
Száz futballpályán áll az élet
Ezeket az árukat pedig jellemzően konténerekbe pakolva, hajókon viszik el a világ távoli szegleteibe a hajóztató cégek, mint amilyen a Hanjin vagy a Maersk. Ha valaki járt már nagyobb tengerparti városban, akkor jó eséllyel találkozott már Hanjin feliratú konténerrel. Ha valaki járt már Puszanban, akkor jó eséllyel nagyon-nagyon sok Hanjin-konténerrel találkozott, mivel ez a cég fuvarozta eddig a dél-koreai exportáruk több mint tizedét.
Most viszont a Bloomberg riportja szerint a mintegy száz futballpályányi területű kikötőben majdhogynem megállt az élet. Puszanon megy át a dél-koreai konténerforgalom 70 százaléka, de manapság a konténerek csak gyűlnek, azonban nincs mibe bepakolni őket, mert a Hanjinnek nincs pénze hajóztatásukra.
A cég megroppanása 11 ezer munkás megélhetését sodorta veszélybe, és ez már nem az első csapás lenne a puszaniakra. Nemrég ugyanis a Daewoonak a város közelében lévő hajógyára is 20 százalékos létszámcsökkentést jelentett be. Egyes közgazdászok már attól tartanak, hogy a puszani gondok az egész országban magukkal ránthatják a termelést.
A világ fájdalma
A koreai hajógyártók és a konténerszállítók mizériájának fő oka, hogy a világkereskedelem megtorpant. Miközben a válság előtti években mindeni azt hitte, hogy a globalizáció és a fejlődő országok felemelkedése által hajtott kereskedelmi boomnak soha nem lesz vége, azóta úgy tűnik, hogy a dolog mégsem fog a végtelenségig tartani. Olyannyira, hogy ma már stagnál a kereskedelmi forgalom, ahogy a világgazdaság hosszabb távú növekedési kilátásai sem jók.
Örökre vége lehet a jó világnak
A 2008-as válság óta nem képes rendesen növekedni a világgazdaság, és a kilátások egyre rosszabbak. Így pedig Magyarországból sem lesz soha fejlett ország. De mi okozza mindezt, és mit lehet tenni ellene?
A baj csak az, hogy amikor jól mentek a dolgok, mindenki gyártotta a hajókat és a konténereket ezerrel, és minden cég arra rendezkedett be, hogy a növekedés örökké fog tartani. Viszont Kína ma már nem kereskedik olyan bőszen, mint az előző évtizedben, és a nyugati országok sem tudnak sokkal többet fogyasztani, mert nincs miből. Úgyhogy hatalmas túlkapacitás alakult ki az áruszállítási szektorban, és csak idő kérdése volt, hogy ez elkezdje szedni az áldozatait.
A Hanjin bajai sem ma kezdődtek, hanem 2009 környékén, amikor a világkereskedelem volumene bebukott. A cég augusztus 31-én jó néhány év veszteséges működés után kért csődvédelmet, aminek a közvetlen oka az volt, hogy a hitelezői közölték, eddig és ne tovább, nem tesznek többet a pénznyelőbe.
A Hanjin csődjét egyesek a szektor Lehmann-sokkjának nevezték, a 2008-as pénzügyi válságban első dominóként elhulló bank neve után.
Ez egy hatalmas, hatalmas atombomba. (A csőd) szétveri az ellátási láncot, ami a globalizáció sarokköve
– nyilatkozva Gerry Vang, egy hongkongi hajózási cég, a Seaspan vezetője.
A szektor összetettségét jelzi, hogy egyébként a Hanjin piaci részesedése nem volt kiemelkedően nagy, sőt mindössze a világ konténereinek 2,9 százalékát vitték ők. Ehhez képest mégis hatalmas bajt okozott, hogy elfogyott a pénzük. Sokak szerint azonban nem ez lesz az utolsó hasonló eset: több hasonló méretű cég küzd komoly pénzügyi gondokkal, ezért hosszabb távon elkerülhetetlen a szektor konszolidációja.
A mamut, a család és a baloldal
A második probléma, hogy a jelek szerint a dél-koreai mamutvállalatok, a csebolok már nem nagyon tudják tartani a lépést az idők szavával.
Annak idején ezek az ipari, pénzügyi és biztosítási, valamint szolgáltatási szektorbeli vadhajtásokkal is rendelkező hatalmas, nagyon kiterjedt cégóriások emelték fel a koreai gazdaságot, és egyesek közülük, például a Samsung ma is elég jól elműködnek.
Viszont egyre több a balhé is körülöttük:
- A Hanjinnak ugyebár most dőlt be az egyik fontos üzletága.
- De nem ez az első balhéjuk, tavaly a cégcsoporthoz tartozó Korean Air légitársaság egyik örökösnője került mogyoróbotrányba.
- A múlt hónapban egy másik csebol, a Lotte egyik alelnöke öngyilkos lett egy korrupciós ügy miatt.
- A Samsung pedig hiába muzsikál jól, most éppen az új Galaxy Note felrobbanó akkumulátorai miatt szív.
Sokak szerint ezek a botrányok elsősorban annak köszönhetőek, hogy a jellemzően családi cégként indult csebolokat a mai napig egy szűk kör irányítja, amely a tulajdonos família jellemzően elkényeztetett és elkényelmesedett tagjaiból áll.
A másik, ezzel összefüggő kritika, hogy a mamutcégek nem képesek elég dinamikusan és rugalmasan reagálni az egyre gyorsabb világgazdasági változásokra és az új igényekre, piaci jelenségekre. Cserébe hatalmas súlyukkal elnyomják a kisebb koreai vállalkozásokat és megpróbálják elgáncsolni a rugalmasabb és innovatívabb, de apróbb és tőkeszegényebb potenciális vetélytársaikat. Mindemellett pedig hatalmas egyenlőtlenséget is szül az országon belül, hogy van a cseboloknál dolgozó, jól fizetett irodista-mérnök kaszt, meg egy ennél jóval kevésbé tehetős, jellemzően vidéki réteg, akikhez a gazdasági csoda csak mérsékelten jutott el.
Nem véletlenül a koreai baloldal fő politikai témája a csebolok megrendszabályozása és szétbontása. Szerintük ugyanis a koreai gazdaság legfőbb bajaiért a begyöpösödött, oligopol csebolrendszer okolható. A téma pedig olyannyira fontossá vált, hogy az előző választások előtt még a végül győztes jobboldal is kénytelen volt hasonló ígéreteket tenni, bár az egy más kérdés, hogy végül ezeket nem igazán tartották be.
Lesz-e tévé a fa alatt?
A Hanjin hajózási ága a csődvédelem bejelentése óta kapott már egy nagyobb áthidaló tőkeinjekciót a tulajdonosi körtől, de hajóinak egy jelentős része azóta is a tengeren vesztegel. Az esetek többségében pedig még mindig nem világos, hogy ki és hogyan fogja kifizetni a hajók kikötői díjait, és az egész ügy egy hatalmas jogi és logisztikai káosz.
Egyelőre hivatalosan még nem végleges a csőd, és vélhetően valamilyen formában meg fogják menteni a Hanjint, de a bizonytalanság miatt senki nem hajlandó velük dolgozni, csupán néhány hajót tudtak lepakolni a két hét alatt.
A dél-koreai törvények szerint ugyanis bármiféle átszervezésre vagy hitelátstrukturálásra előbb rá kell bólintania az összes érintettnek, ami elég hosszú és bonyolult folyamatnak ígérkezik. Eközben viszont a cég bár működik, pénze ettől még ugyanúgy nem lesz arra, hogy rendezze a fizetetlen számlákat. Jelenleg olyan nagy a jogi fejetlenség, hogy még az ügyvédek sem tudják, pontosan kinek mit kellene csinálni az áruval.
Ennek pedig az a következménye, hogy rengeteg áru vesztegel nemcsak a szellemhajókon, hanem a kikötőkben is világszerte. Másrészt hajózási csúcsidőszakról lévén szó, a Hanjin kiesésével hirtelen megugrottak a költségek, jóval drágábban lehet csak konténert bérelni és utaztatni, mint korábban.
A dolgokat tovább bonyolítja, hogy a Hanjin a hajókat csak lízingelte, ezért azok tulajdonosai is hatalmasat szívnak a helyzet miatt, hiszen tulajdonuk ahelyett, hogy pénzt termelne nekik, vesztegel a semmi közepén. Közben pedig az extra bérleti díjak napi 2 millió dollárral növelik a Hanjin mínuszát. Emiatt egy hétfői bírói döntés arra kötelezte a céget, hogy azonnal vigye vissza a hajókat a tulajoknak.
Azonban hiába ugrottak meg a szállítási költségek, a Hanjin-csőd által érintett cégek ennek ellenére gyorsan elkezdtek alternatívák után nézni: a Samsung például 16 repülőt bérelt, hogy ki tudja szállítani tévéit hoppon maradt külföldi partnereihez. Úgyhogy a karácsony vélhetően nem marad el, és remélhetőleg áruhiány sem lesz majd.
A kérdés inkább az, hogy a hajók legénysége hazaér-e karácsonyra. Ugyanis ők nem hagyhatják el a konténerszállítókat, amíg nem rendeződik a helyzet, úgyhogy most naphosszat unatkoznak, és az interneten tudósítanak arról, hogy mi történik, illetve nem történik velük. De az unatkozók még mindig jól jártak, mert voltak olyanok is, akiknek lefoglalták a hajóját és letartóztatták őket. Holott a legkevésbé ők tehetnek az egész helyzetről.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Az MVM orosz kapcsolatai miatt kemény lépésre szánta el magát Románia
Bukarest szerint Moszkva kezébe kerülhetnek bizonyos adatok.
január 16., 14:05
- Gazdaság
Elvitték a skandináv lottó főnyereményét
Egy szerencsésnek telitalálata volt.
január 16., 06:49
- Gazdaság
Visszanyal a fagyi: úgy néz ki, nem jön be az Európai Unió egyöntetű erőltetése
A kulcs a valós kép közvetítése az autóipar történéseiről.
január 16., 17:18
- Címlapon
Itt a szerződés, amit a kormány kötött az arab befektetőkkel, több mint 50 milliárd forint a tét
Bármikor megdőlhet a rákosrendezői beruházás.
2 órája
- Gazdaság
Ítéletet mondott Magyarországról az OTP, ide kell most tenni a pénzeket
Aki most nem lép, kimarad.
január 16., 11:52
- Gazdaság
Magyarország számára nélkülözhetetlen, a leállása káoszt okozna
Az ország energiaellátás-biztonságának ütőerét érte támadás a napokban.
január 16., 06:08
- Gazdaság
Még egy tetoválást is csináltatott a NAV munkatársa a sikeres akció érdekében
Lecsapott egy szalonra az adóhivatal.
12 perce
- Gazdaság
Árat emel a Telekom, ennek nem fognak örülni az ügyfelek
Áprilistól lépnek életbe a változások.
január 16., 10:07
- Gazdaság
Most hatalmas pénzeket lehetett kaszálni, történelmi csúcs a tőzsdén
A részvénypiac forgalma 19,5 milliárd forint volt.
január 16., 06:52
- Gazdaság
Lázár János: Egymilliárd forinttal segítene a kormány a miskolctapolcai barlangfürdőnek
Több beruházásról is beszélt a miniszter.
január 15., 17:58
- Gazdaság
A babaváró sorsára juthat a munkáshitel
A bankok versenyeznek az ügyfelekért, érdemes figyelni az ajánlatokat.
január 15., 16:26
- Mindeközben
Lékai-Kiss Ramónán halálfélelem lett úrrá fia születése után: „Fogtam a kezemben, és zokogtam”
3 órája
- Gazdaság
Németország most földbe döngölheti Orbán Viktor ígéretét
Nagyon rossz híreket kapott a Karmelita kolostor.
január 16., 20:39
- Gazdaság
Újabb részletek derültek ki a postások béremeléséről
A Magyar Posta Zrt. kétéves bérmegállapodást írt alá a szakszervezettel.
január 14., 07:58
- Gazdaság
Kiállt a személyiségi jogaiért a bankkal szemben, erre még a lakását is elvitték volna
Szürreális per egy ügyfél és a bankja között Magyarországon.
január 15., 09:02
- Gazdaság
Továbbra is behúzott kézifékkel közlekedik az építőipar
A kapacitások csőre töltve, az ágazat szereplői a startpisztolyra várnak.
január 15., 08:54
- Címlapon
Kiszivárgott a Mol belsős levele: árcsökkentésre szólította fel a kiskereskedőket
Úgy néz ki, Orbán Viktor felháborodása elég lehet az árcsökkenéshez.
3 órája
- Címlapon
Annyi a a turista, hogy idén még több város vezethet be szigorú korlátozásokat
A fenntartható turizmus jelenthetne megoldást.
17 perce
- Gazdaság
Egyre inkább eladósodnak a magyar családok
A hiteligénylők több mint felénél a kölcsön meghaladja az önerőt.
január 14., 06:50
- Gazdaság
Pozitív értékelést kapott Magyarország terve az Európai Bizottságtól
Elismerték, hogy a magyar gazdaság a következő években is megőrzi stabilitását.
január 16., 20:15
- Gazdaság
Amerikai befektető vásárolja fel a romániai Artrom kohászati kombinátot
A tranzakció értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.
január 16., 18:05
- Gazdaság
Terjed a betegség, fontos alapélelmiszerből alakult ki hiány Amerikában
Egyre nagyobb a baj.
január 14., 16:52
- Gazdaság
Százszázalékos adót vezetne be a spanyol kormány az EU-n kívüli lakosok által vásárolt ingatlanokra
A miniszterelnök a társadalmi egyenlőtlenségeket számolná fel.
január 14., 17:14
- Mindeközben
Till Attila a Kincsvadászokról: Szóltam a kereskedőinknek, hogy ha nem megy el egy műtárgy, én megveszem
7 órája
- Címlapon
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget
Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?
42 perce
- Címlapon
Donald Trump: Ha Vlagyimir Putyin nem hajlandó alkut kötni, nagy bajban lesz Oroszország
7 órája
- Gazdaság
A soros EU-elnökség az orosz cseppfolyósított gáz betiltását tervezi, de ehhez Orbán Viktornak is van egy-két szava
Kilenc ország támogatja Varsó tervét.
január 14., 14:42
- Gazdaság
Autósok, figyelem: újabb fontos változások léptek érvénybe januártól
Az év elejével lépett érvénybe a módosítás.
január 14., 08:34
- Címlapon
Kétszer is erélyesen rápirítottak a kínai kivitelezőkre a Budapest–Belgrád vasúton
Még mielőtt leomlott volna az újvidéki pályaudvar előtetője.
1 órája
- Gazdaság
A statisztikában hiába mutat jól, a lakosság jóval nagyobbnak érzi az inflációt
Az adatok és a szemünk sokszor mást mutat.
január 14., 12:50
- Gazdaság
Nemzetközi porondra lépett az Év irodája verseny
Idén is megrendezik a megmérettetést.
január 14., 15:47
- Címlapon
Kilépés a WHO-ból, kegyelem a Capitolium ostromlóinak, a halálbüntetés megerősítése – íme Donald Trump első intézkedései
Rekordszámú rendeletet írt alá beiktatása után az új elnök.
3 órája