Brüsszel a hibás: bejött a Fidesznek a menekültpara

Tuti, hogy nyernek a nemek, és akár még az érvényességi küszöb is meglehet a kvótanépszavazáson – de vajon miért? Kicsit megkapargattuk, hogy mi van a viszonylag magas szavazási kedv hátterében, és az eredmény elég egyértelmű: a Fidesz világmagyarázata hatékonyan ment át a magyar közvéleménybe, a többségnek hasonló a képe a menekültválságról, az EU-ról és a kettő kapcsolatáról, mint amit a kormány hangoztat.

A kvótanépszavazás során megválaszolandó kérdés („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”), ha valódi kérdésnek tekintjük, legalább három problémakört von össze:

• a bevándorlás problematikáját,
• az Európai Unió szerepét a menekültválságban,
• és a nemzeti szuverenitás kérdését.

Mivel kíváncsiak voltunk, hogy a kormány menekültellenes és a brüsszeli EU-s politikát ekéző propagandája mennyire hatékony, a kvótanépszavazásról és az EU-ról szóló közvélemény-kutatásunkon ezekre is rákérdeztünk.

Önmagában is jelzésértékű, hogy az eredmény az érzelmeket illetően a legegyértelműbb.„Mennyire tart attól, hogy a menekültválság közvetlen veszélyt jelent saját vagy családja életére, gazdasági helyzetére?” – kérdeztük, és

Érdemes megjegyezni, hogy a menekültpara úgy ér el ilyen magas szintet, hogy Magyarországon már 10 hónapja szinte egyáltalán nem látni menekültet, vagyis a jövőre vonatkozó félelmek mögött nem friss személyes tapasztalatokat, hanem alapvetően médiaélményeket lehet feltételezni. A félelmek kevésbé a társadalmi helyzettel, inkább a politikai véleménnyel függenek össze. A Jobbikosok 45 százaléka tart nagyon attól, hogy közvetlenül fenyegetheti a menekültválság, míg a DK-soknál csak 5 százalék ez az arány.

A migrációs válság kapcsán feltettünk egy, kifejezetten a Brüsszel-ellenes kormánypropaganda által közvetített világképbe illeszkedő kérdést is. „Az EU hibájából áraszthatják el menekültek az országot” – az ezzel az állítással való egyetértést vizsgáltuk. Az eredmény itt is elég világos:

A válaszolók többsége, 53 százaléka értett egyet az Európai Uniót hibáztató kijelentéssel, és kifejezetten magas (az összes megkérdezett 30 százaléka) a nagyon egyetértők aránya. Hogy valaki így gondolkodik-e, az leginkább megint csak a pártszimpátiájával függ össze. Az egyébként azonos jellemzőjű, hasonló iskolai végzettséggel bírók között a fideszesek 81 százaléka érzi fenyegetőnek az EU menekültpolitikáját, míg a nem a kormánypártra szavazóknál jóval kevesebben tartoznak ebbe a kategóriába.

Hasonló azoknak az aránya is, akik – lehet, hogy a menekültválságban erősödött fel ez a képük, ezt nem tudhatjuk – úgy gondolják, hogy „az EU-s tagság korlátozza Magyarország szuverenitását, politikai önállóságát”.

Az Európai Unióban 54 százalék a magyar önállóság korlátozóját látja. Nem túl meglepő, hogy a fideszesek (64%) és a jobbikosok (77%) sokkal inkább így vannak ezzel, mint az MSZP-szavazók (közülük 39% ért ezzel egyet).

• A menekültválság közvetlenül, személyes-családi szinten is fenyegetőnek látszik az emberek kétharmadának;
• az abszolút többség úgy gondolja, hogy az EU hibájából áraszthatják el menekültek az országot;
• az EU-s tagság pedig korlátozza Magyarország szuverenitását.

Ezek alapján semmi meglepő nincs abban, hogy a többség nem érzi úgy, hogy Magyarországnak kötelessége lenne arányos részt vállalnia az EU-ban a menekültválság rendezésében. A vonatkozó adatok egybevágnak a többivel: az abszolút többség szerint nekünk  nincsenek, nem igazán vannak kötelességeink a menekültekkel szemben.

Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy a vizsgált tényezők közül melyik a legfontosabb: mi hat a legerősebben arra, hogy valaki elmenjen, és nemmel szavazzon a kvótanépszavazáson. Ehhez egy valamivel bonyolultabb statisztikai elemzést, regresszióanalízist csináltunk, az eredmény pedig:

A menekültválság hatásaitól való félelem a legerősebb, ettől függ leginkább a szavazat. A második legerősebb tényező az arányos magyar részvállalás megítélése, tehát annak az elutasítása, hogy az országnak kötelessége lenne részt vennie a menekültválság megoldásában.

Az indexes kutatás eredményei szerint 54 százalék tervezi, hogy részt vesz a kvótanépszavazáson, a résztvevők 90 százaléka pedig nemet mond a menekültkvótákra. Érdemes figyelni, hogy alakul a következő nem egész két hónapban a részvétel: ezt a legnehezebb előrebecsülni, és ilyen billegő helyzetben, ami most valószínűnek látszik, az is  fontos, hogy mennyi lesz az érvényes szavazat – ha ugyanis sokan adnak le szándékosan érvénytelen szavazatot, hogy Brüsszel helyett így üzenjenek inkább Orbánnak, akkor hiába a magas részvétel.

Majd meglátjuk, de ami már most is egyértelmű: a mostanában első számú politikai ügyben