Jön a nemzeti lakáslottó

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatot, amelynek célja az indoklás szerint a lakásállomány bővítésének elősegítése, az új lakóingatlanok vásárlásának ösztönzése. A javaslat csütörtök délután kerül a parlament elé.

A nok a csok, a lakásáfacsökkentés és az építésügyi egyszerűsítés után a lakástámogatások negyedik pillére lesz. A közösségeket elméletileg a bankként működő brit building societyk mintjára képzeli el a kormány, ugyanakkor azt is mondták, hogy a lakástakarékok versenytársai lesznek az új közösségek.

de ez az összeg nem hasznosul elég hatékonyan a kormány megítélése szerint, mivel nem épül elég új lakás.

A nok-törvénytervezetben az áll, a csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a nok pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak. A megvásárolandó lakás értéke 10 és 40 millió forint között lehet, vagy ha drágább, akkor a különbözetet egy összegben a vásárlónak kell kifizetnie. A törvényjavaslat szerint egy lakást közeli családtagok közösen is megvehetnek a nokban megspórolt pénzükből. 

A közösségeket a törvény szerint külön szervező cégek szervezhetnek, amelyek direkt erre a célra létrehozott, zárt körű részvénytársaságok, legalább  100 millió forint alaptőkével. Már korábban létrejött zrt-k is lehetnek, de csak olyan cégek kaphatnak szervezői engedélyt, amik az engedélyezés előtti két évben legalább 1000 lakást építettek vagy értékesítettek. Egy szervező több közösséget is szervezhet, de a nokot létrehozó cégben nem lehetnek tulajdonosok a befizetők. A közösségek ellenőrző hatósága a Magyar Nemzeti Bank. 

A megtakarítás csak új lakás vásárlására fordítható, ami a haldokló építőipart is ösztönözheti. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint.

Tehát a támogatás mértéke arányaiban ugyanakkora marad, de míg a lakástakaréknál havi 20 ezer forintot érte meg maximálisan befizetni, és így 6 ezres állami hozzájárulás jött ki havonta, addig a nok esetében már nagyobb összeg befizetésével is jól járunk. Viszont ha használt lakást szeretnénk venni, akkor a nok nem opció. A javaslat általános indoklása szerint a nok bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását. 

Vannak bizonyos részletszabályok a nokkal kapcsolatban, amelyeket hiába keresünk a törvényjavaslatban, mivel ezeket a kormány tisztázza majd a későbbiekben. Ezek közül a fontosabbak:

• a tagtoborzás részletes szabályai
• a közösség működésének és gazdálkodásának részletes feltételei
• a szervezőnek a tagok befizetéseinek kezelésével összefüggő feladatok
• a szervezőnek a tagok és a nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége
• a sorsolással, a sorsolás lebonyolításával kapcsolatos részletszabályok
• a tag által a szervező részére fizetendő szervezési díj részletes szabályai