Tarlós: Szégyellje az magát, aki így bánik a szövetségesével

A napokban bejelentette, hogy lehet, mégis indulna a főpolgármesteri posztért 2019-ben. Kinek szólt az üzenet? Orbán Viktornak, a Fidesznek vagy Kocsis Máténak, aki már be lett harangozva utódnak?

Kocsis Máténak semmi esetre sem. Az ő személye az én szándékaim szerint egyáltalán nem volt benne ebben az üzenetben. 2019 októbere még messze van, és a Fideszben ezek a jelölések ritkán szoktak eldőlni négy évvel korábban. Nem feltétlenül üzengetek.

A jelölés nem jelenti azt, hogy valaki elindul, azonkívül pártjelölés nélkül is el lehet indulni. Indulhat függetlenként is.

Nem azt jelentettem be, hogy kvalifikálom magam 2019-re, csak arra utaltam, hogy egyelőre ebben az országban messze a legtöbb személyre szóló szavazatot én kaptam. Valamivel engem a budapestiek megbíztak. A miniszterelnök országépítő munkájához lojális vagyok, továbbra is támogatom, ellenben a Budapest-politikával nem értek egyet. Ennek most elég keményen hangot adtam. 

Mi a baj a Budapest-politikával?

Komolyan kérdezi? Nagyon sajnálom, hogy egyesek meggyőzték a miniszterelnököt arról, hogy elég a pénz arra, amire nem elég. Egy közel kétmilliós nagyváros tömegközlekedése sok pénzbe kerül. A BKK kötött az NFM-mel egy megállapodást, amit nem teljesített az NFM, 2015-ben egy fillért sem adott az agglomerációs közlekedésre. Csak el kellene olvasni a szerződést, a költségvetési törvényt és a Budapest ’21 megállapodást (a megállapodás – exkluzív Tarlós-széljegyzettel – letölthető innen). A BKK a múlt héten elküldte a felszólító levelet, hogy fizessenek, és ha 15 napon belül nem teszik, felmondjuk a szerződést. A fővárosi tömegközlekedés kérdésében én már a miniszterelnöknek se tudok engedni, nem értek egyet az ezzel kapcsolatos álláspontjával.

Lehet még egyezség?

Egy esetben meg tudunk még egyezni, és tudjuk biztosítani a budapesti tömegközlekedést: ha az állam átveszi az agglomerációs járatok finanszírozását. Ha nem, nem lesz megállapodás. Ebben nem tudok és nem is akarok engedni. Ezt egyébként beígérte a miniszterelnök.

Mikor lesz megállapodás, ha lesz?

Nem tudom eldönteni sem én, sem más, hogy a miniszterelnök mikor tárgyal valamiről, és mikor nem. Azt tudom, hogy volt a miniszterelnöknek egy ígérete 2014 novemberben arról, hogy közvetlenül konzultálunk a fővárosi ügyekről. Nem nagyon érzékelem, hogy ez az ígéret megvalósult volna.

A legutolsó tárgyalásuk tavaly december közepén volt, úgy tudjuk, hogy inkább rosszízű volt, mint sikeres.

Azt nem érzékeltem, hogy összevesztünk volna – másfél órányit négyszemközt beszéltünk –, de a miniszterelnökkel való beszélgetés valóban kevesebb eredményt hozott, mint én gondoltam volna. Ennél is nagyobb csalódás volt számomra főleg emberileg. Mert mindent a politikában sem lehet. Az szövetségesek között méltatlan magatartás, ahogy ezt a salátatörvényt (ami a fővárosra testálja a BKV teljes finanszírozási terhét – a szerk.) bevitték és megszavazták a parlamentben.

Erről nyilatkozta azt nemrég, hogy kést vágtak a hátába.

Igen, elhiszem, hogy ez markáns kifejezés volt. Nem hiszem, hogy nekem kell restelkednem. Szégyellje az magát, aki így bánik a szövetségesével. De annyit mindenesetre ígért a miniszterelnök, hogy az agglomerációs járatok finanszírozását átveszi az állam. A HÉV-vonalakat is említette, hogy átveszik – nyilván erről a fővárosi közgyűlésnek kell majd dönteni, ha ez hivatalos lesz. Egyébként az NFM–BKK-szerződést ő maga semmisnek nevezte.

Mikor lehet ez?

Nekünk költségvetést kell csinálni, vagyis a fent említett 15 napos határidő leteltével úgy felmondjuk a megállapodást az NFM-mel, ahogy most itt ülök.

De ha felmondják a szerződést a BKK alvállalkozójaként dolgozó Volánbusszal, akkor azt nagyon sok budapesti is megérzi majd, hiszen az agglomerációs buszok a forgalmuk jelentős százalékát a városhatáron belül bonyolítják le, ahol budapestiek is használják őket.

Az lesz a megoldás, hogy figyelmeztetjük a Volánbuszt.

Mire?

Kiküldhetik a buszokat az agglomerációba, de nem fogjuk tudni kifizetni.

És ha nem küldik ki?

Akkor nem én állítom le, hanem a Volánbusz. Ahogy neki nem fizetnek, úgy nekünk sem.

A 15 napos határidőből már több nap elment. Január vége felé tehát az agglomerációból érkező több mint háromszázezer ember számíthat arra, hogy elbizonytalanodik a közlekedése?

Állami feladat, mint mondtam. A Volánnak mi nem fogjuk megtiltani, hogy buszait továbbra is kiküldje. Jeleztük, hogy az új törvényi rendelkezések alapján a főváros nem tudja kifizetni a számlájukat. Ha a Volán vállalja a kockázatot, nyújtsa be a számlát az államnak. Nem rendelhetünk meg olyan feladatot, amit nem tudunk kifizetni. Az agglomeráció ne a fővárosra haragudjon, ha nincs miből finanszírozni, akkor nincs. Haragudjanak az államra! Én is haragudtam, amikor szenteste előtt az NGM közleményt adott ki, hogy miről beszél a főváros, 2022-ig neki kell ellátni a feladatot. Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy az állam elfelejtette teljesíteni a szerződésben foglalt kötelezettségét.

A HÉV esetleges átalakítása bonyolultabb szervezést igényel majd. Ott mi lesz a határidő letelte után?

Ha a miniszterelnök úr ötletének megfelelően valóban becsatolnák a MÁV elővárosi rendszerébe, az tud működni, de ezt még a közgyűlésnek is meg kell szavaznia. A másik megoldás az, hogy a főváros folytatja a szolgáltatást, de kifizetik neki. 

És ha nem lesz ilyen megoldás?

Nagyon csodálkoznék, ha az állam vállalná ezt a kockázatot. Biztosan csak azt tudom mondani, hogy nem tudjuk kifizetni. Egyébként műszakilag megoldható, hogy a HÉV-ek is csak a városhatárig járjanak. 

A 15 napból hátralévő időszakra be van tervezve egyeztetés?

Engem most nem sürget az idő. Az a technika, hogy hallgatunk, hallgatunk, aztán úgyis a főváros jön ki rosszabbul belőle, most nem működik. Ha letelik a határidő, felmondjuk a szerződést és kész, én nem sürgetek senkit. 

Seszták Miklós fejlesztési minisztert jelölték ki, hogy tárgyaljon a fővárossal. Mit gondol, ő meg fogja adni, amit a főváros kér?

Seszták Miklóssal nagyon jó a munkakapcsolatunk. Nem tudom, Miklós mennyit foglalkozott közlekedéssel, de nem is ez a lényeg, hiszen a finanszírozásról kell megegyezni. 

Egyeztettek már?

A miniszter úr úgyis azt az álláspontot fogja képviselni, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr. Ez az ő dolguk. Engem nem is az érdekel, hogy mennyire kap szabad kezet, mennyire nem, hanem az, hogy az új – nem éppen jóindulatú – törvények alapján megfinanszírozzák-e az agglomerációs közösségi közlekedést. A többivel valahogy megbirkózunk. 

Mennyi pénz most pontosan a vita tárgya?

Egész pontosan nem tudom megmondani. Tavaly 16 milliárdba került. Lefele nem mennek az árak. Azonkívül nem vitatom a politikai hasznát a rezsicsökkentésnek, és mint állampolgár örülök is neki, de részben a rezsicsökkentésnek, részben pedig a különféle díjbeszedési manipulációknak köszönhetően nem állnak túl jól a fővárosi közműcégek. Ha egyesek olyan érvekkel jönnek, hogy használjuk fel a cégek osztalékait, azzal nem tudok mit kezdeni, mert eltűntek az osztalékok. Van, aki meg felteszi az örökzöld kérdést, miért nem alakítjátok át a struktúrát. Ez az én szememben egy ostobaság. Nehezen értelmezhető tényekkel alátámasztva, hogy a főváros mennyiben tüntethetne el ekkora hiányt.

Visszatérve a bejelentéshez, ha én elégedetlen lennék valamivel, akkor nem azzal fenyegetőznék, hogy maradok még egy ciklusra, hanem azzal, hogy lemondok. El is terjedt a pletyka, hogy a lemondást is beígérte.

Egyszer Parmenión mondta Nagy Sándornak, hogy ha én Nagy Sándor lennék, akkor ezt és ezt csinálnám. Erre Nagy Sándor azt mondta neki, ha Parmenión lennék, én is azt csinálnám. Ezt tudom erre önnek mondani. Egyébként nem belvárosi selyemfiúszalonokban cseperedtem fel, ha leütnek és fel kell állnom, akkor én fel szoktam állni, nem feladni. A lemondás pillanatnyilag szóba nem jöhet. Ilyet nem is mondtam.

Milyen a viszony a kerületi polgármesterekkel, akik a fideszes többséget alkotják a fővárosi közgyűlésben?

A kerületi polgármesterek velem ebben a ciklusban pozitívak, semmi bajom velük. Ha büntetni akarnának, akkor nem Tarlóst büntetik, hanem őket is, de leginkább a fővárost. Öt éve vitatkozunk a kormánnyal ezen a tömegközlekedési ügyön. Ha Tarlóst akarják büntetni, akkor minek jelöltek 2014-ben? Sehol nem kilincseltem, hogy én maradjak a főpolgármester. A Fidesz szabad akaratából jelölt. Akkor nem engem kellett volna jelölni, ha bólogatójánost akartak.

Kinek volt az ötlete a jogszabály-módosítás, hogy a főváros ne kapjon több pénzt tömegközlekedésre, hanem saját kasszából fizessen? Ahogy ön fogalmazott, a késsel hátba szúrás?

Erről még ennél is rosszabbat tudnék mondani, de hogy konkrétan kinek a fejéből pattant ki, azt nem tudom. Az biztos, hogy olyan emberekkel nem tudok vitatkozni a fővárosi tömegközlekedésről, akik viszonylag szerény településekről a közelmúltban származtak el. Akkor sem, ha miniszterelnök úr jelölte ki őket.

A törvényjavaslatot Varga Mihály és Rogán Antal írta alá, Rogán pedig sokáig belvárosi polgármester volt.

Hogy miért ők írták alá, azt tőlük kell megkérdezni.

Korábban azt mondta, hogy mindkettejükkel jóban van. Eddig Lázár János volt a főmumus, most két, kvázi barátinak mondott politikus került a hátába.

Ezzel a barát kifejezéssel azért legyünk óvatosak. A barátaim nem a politika berkeiben keresendők. Ez számomra nem barátság, ez egy politikai szövetség, ami vagy működik, vagy nem. Úgy veszem észre, hogy a politikai szövetség alapszabályait egyesek nem veszik figyelembe. Ez az egyoldalú „cimboraság” nálam nehezen tud működni. Hogy én mindig mindent megtegyek, de Budapest nem kap ezért viszonzást, ez nem várható el tőlem. Azért lehet még itt megegyezés. Ha az agglomerációs közlekedést átvállalja az állam, azt egy elfogadható kompromisszumnak tartom.

A miniszterekkel, állami vezetőkkel folytatott vitájában sokak szerint van egy olyan aduja, amit nem játszott ki. Ha az oszlopháborúban nincs az a buzgalom, mint ami volt, lehet, hogy jobb tárgyalási pozíciója lenne. 

Ebben a kérdésben nem változott az álláspontom, nem kívánok véleményt formálni. Nem volt még jogerős bírósági döntés. Ha véget ér a per, akkor lehet, hogy elmondom a véleményemet. De ha már így felhozta, és úgy fogalmazott, valamilyen adut nem játszottam ki, én nem így játszom. Ha valakik engem a futballpályán hátulról vesén rúgnak, akkor abból nem azt a következtetést vonom le, hogy ugyanazokat én is hátulról vesén rúgom. Én másképp szocializálódtam. 

Azért kérdezzük, mert nem ön volt a szerződésbontási javaslat előterjesztője, és mivel a kerületekben továbbra is háborítatlanul állnak a Mahir-oszlopok, olyan az egész sztori, mintha a nyakába varrták volna.

Nem így érzem. Ez megint figyelmetlen észrevétel. Ha kölcsönösen eljátsszuk az álnaivot, hadd hívjam fel a figyelmét mellesleg valamire. Ezt a szerződést három ciklussal ezelőtt kötötték. Jelenleg egy olyan képviselőről tudok, aki ellenzékiként (akkor kormánypártiként) ma is itt ül.

Ott van viszont a BKV-buszok oldalán lévő reklámfelületeket értékesítő Publimont, ami hasonló érdekkörhöz tartozik, mint a Mahir. Azzal nincs baja a fővárosnak?

A BKV önálló szerződéskötési jogosítvánnyal rendelkezik, tehát a BKV vezérigazgatóját kellene megkérdeznie. 

Az agglomerációs tömegközlekedés körüli politikai helyzettől eltekintve ön nem tartaná jobbnak azt a többéves, évtizedes elképzelést, hogy szakítás helyett egy nagyobb tarifaszövetségbe tömörülnének a fővárossal a környező települések? 

A BKK-val kapcsolatban az hiba volt, hogy jelentős létszámú céggé dagasztották. Az év végére (a jegyellenőröket – ez 5-600 ember – nem számítva) 100 fős közlekedésszervező céggé kell zsugorodnia, úgyhogy jelentős létszámleépítés várható. Ez azonban a töredékét is alig fedezi a hiánynak. Véleményem szerint 26 éve folyik a BKV működési finanszírozásáról a vita. Ahogy Budapest szerepéről is. Ez azért van holtponton ma is, mert ahogy eddig, nem szakmai, hanem politikai kérdésként kezelik a dolgot. Ezért nincs megoldás. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy erről egy teljesen hamis kommunikáció folyik, nem kell bizonygatni, hogy itt politikáról van szó. Itt torz politikai kommunikáció zajlik, ami érvényesíthető ugyan egy esetleges kommunikációs fölény segítségével, de attól még nem lesz igaz. Amikor elkezdődött a 2010-es ciklus, kértem, hogy oldjuk meg az eddigi problémákat, erre egy, a budapesti közlekedést biztosan nem ismerő politikus bejelentette, hogy „Tarlós ne tartsa a markát”.

Ő volt Lázár János?

Ez valóban a miniszter úr volt. Valahol itt romlott el a viszonyunk, mert nem tudtam elfogadni olyan valakitől, akinek halvány fogalma sem lehetett, hogy valójában mi a helyzet. Ne vicceljünk már! A következő mondatban bejelentik, hogy oldja meg a főváros a problémát a saját 700 milliárdos költségvetéséből. Pont a fele ennek a fővárosi költségvetés. Ha csak ennyire lojálisak valakik a politikai szövetségesükkel, akkor biztos vagyok benne, hogy én vagyok az úriember, ha egyéb tekintetben fenntartom a lojalitásomat, de ebben már nem. Szégyenkezzenek azok, akik így belerúgnak a politikai szövetségesükbe, nem tudok mást mondani. Merheti-e mondani valaki, hogy Budapesten vagy akár a BKV-nál öt év alatt nem értünk el semmit?

Ha minden ellenállása ellenére is kényszerítenék arra, hogy benyelje ezt a politikai békát, mi lenne a következmény? BKV-csőd?

Nem lenne BKV-csőd. Ez egy többszörösen leszerepelt, volt MSZP-s (ma DK-s) képviselő napi gyakorisággal ismételgetett rögeszméje. A BKV ellátná a budapesti közlekedést. Olvassák el a költségvetési törvényt. Az áll benne, hogy a helyi közlekedés szükségleteit kell kielégíteni. Ha ezt megtesszük, nem is jut agglomerációs közlekedésre, ami önként vállalt feladat. Önként vállalt feladat a törvény szerint nem látható el a kötelező rovására, ezenkívül működési költségvetési hiány nem tervezhető. Tehát, ha a történtek után a főváros továbbra is finanszírozná az agglomerációs közlekedést, akkor pont három törvényt sértene meg. 

A Népszabadság mai cikke szerint Orbán Viktor leléptette önt, és nem ad többlettámogatást a budapesti és elővárosi tömegközlekedés finanszírozására, ezt tudatta is önnel.

Ez az írás ismét személyeskedő hangot ütött meg, ráadásul tele van hamissággal és zagyvasággal. Nem tudom, hogy ki az állítólagos anonim szivárogtató júdás, de az biztos, hogy a miniszterelnöknek sem barátja, mert olyanokat ad a szájába, ami ab ovo politikai deficit. Tán arra számít, hogy majd rám gyanakodnak. Nem az a kérdés itt, hogy Orbán és Tarlós mennyire barátok, hanem a számok, a tények, a törvények és a megállapodások. No meg az, hogy kinek érdeke manipulatív kommunikációval eljelentékteleníteni a valóságot.

Többször volt már vitája a BKV pénzei miatt a kormányzattal, ez most kiélezettebb helyzet, mint az eddigiek?

Nem én élezem ki a helyzetet.  Az élezi ki, aki ahhoz ragaszkodik, hogy üres kasszából fizessünk ki valamit. Ilyet nem kívánhatnak tőlem. A fővárosi polgármester elég legitim pozíció, más helyzetben vagyok, mint a Fidesz-tagok. Az én főnököm a nép, amely megválasztott. A népen kívül még a Jóisten és bizonyos kérdésekben a feleségem, aztán kész. Én persze figyelembe veszem az ország első politikusának véleményét, szándékait, de olyanra ő sem utasíthat, aminek ő maga is az ellenkezőjét kérte tőlem korábban. Nekem ez egy politikai szövetség, nem kevesebb, de nem is több.