Elképesztő húzással, erőből átnyomta a Fidesz a plakáttörvényt

A Fidesz úgy döntött, kikerüli a kétharmadot a plakáttörvényes módosítások elfogadásánál, és egy váratlan – egyelőre nem is biztos, hogy alkotmányos – trükköt bevetve viszi véghez az akaratát.

Még a címet is megváltoztatták. A településkép védelméről szóló törvény módosításába zsúfolták a plakáttal kapcsolatos módosításokat, már az előterjesztés címe is megváltozott, és ezt feles többséggel szavazták meg a parlament pénteki rendkívüli ülésén.

A parlamenti többség előzőleg a törvényalkotási bizottság feles többséget igénylő - előbb említett, papíron városképet érintő - módosítóit is ugyanezzel az aránnyal fogadta el, a maradék kétharmados részek viszont értelemszerűen nem mentek át. Hét fideszes képviselő, köztük a Brüsszelben tartózkodó Orbán Viktor nem szavazott.

A HírTv már csütörtök este megszerezte a kormánypárti javaslatot, amely szerint 

• a költségvetési támogatásban részesített szervek és jogi személyek, így a pártok is az előző üzleti évi listaáron hirdethetnek csak, kedvezményt közbeszerzési eljárással lehet elérni.
• A plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.
• Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.
•  A renitensek plakátonként 150 000 forintos bírságot kapnak.
• Civil szervezetekre, például a CÖF-re nem vonatkozik a szabály. A korábban megkötött szerződések szerint csak július 15-ig helyezhetőek ki plakátok.

A Fidesz nem is titkolt célja, hogy meg akarja akadályozni, hogy a Jobbik ezernyi plakáttal árassza el az országot Simicska Lajos mahires tábláin. 

A lex csicskának is nevezett (Kósa Lajos szavajárása) módosítás lényege az volt:  kampányidőszakon kívül betiltották volna a politikai plakátokat a köztereken, ám ehhez nem volt meg a szükséges kétharmados többség. 

Eddig mi történt?

• A Fidesz első plakáttörvényes javaslatához az LMP nyújtott be módosítókat, ám a Fidesz kiherélte a javaslatot, így az LMP-sek nem voltak hajlandóak megszavazni.
• A múlt szerdai szavazáson az ellenzék egységesen elutasította a javaslatot, és a vesegörcsöt kapó DK-s Oláh Lajos hiányzásával együtt is megakadályozták a törvény megszavazását.
• A kétharmados részek tehát buktak. Az így értelmetlenné váló, feles többséget igénylő részek átmentek. Ám az értelmetlenség miatt Áder János államfő visszaküldte a törvényt a parlamentnek.
• Így tehát újra a törvényhozás elé került a plakáttörvény, a Fidesz pedig rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett péntekre.
• A fideszesek MSZP-sekkel kezdtek egyeztetni, és már körvonalazódott is egy megállapodás a két párt között. Ám Botka Lászlónak nagyon nem tetszett a formálódó alku, így kedden közbelépett.

A Fidesz számára tehát a héten világossá vált, hogy nem lesz meg a kétharmados többség (időközben meghalt a KDNP-s Rubovszky György, Orbán Viktor pedig a brüsszeli EU-csúcs miatt nem tud szavazni, így még több ellenzéki átszavazó kellett volna). Így benyújtották a most megszavazott, feles többséget igényló módosítót.

Aligha alkotmányos

Csakhogy nem biztos, hogy alkotmányos a szabályozás, hiszen a pártok gazdálkodását érintő módosításokat az alaptörvény szerint csak kétharmaddal lehet módosítani – hívta fel a figyelmet az Atv.hu. Márpedig  törvénymódosítás kétségtelenül érinti ezt a terület, illetve a politikai hirdetések területét, a kormánypárti képviselők is arról beszéltek, például Kósa Lajos, hogy a pártok körüli korrupciót akarják ezzel a húzással csökkenteni/kiküszöbölni. Kérdés, hogy ha az Alkotmánybírósághoz kerül a törvény, hogy dönt majd a testület.

Áder János államfő ezt már nem küldheti vissza a parlamentnek (egyszer már megtette), vagy aláírja, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha az államfő aláírja, akkor is persze eljuthat Alkotmánybíróságra a kérdés, a jobbikos Volner János napirend előtt ezt már be is lengette.

A Párbeszéd szintén Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. De így nyilván sokkal több időt vesz majd igénybe a döntés. Addig viszont a szabályozás hatályba lép, és a Fidesznek éppen ez a célja, hogy a kampány kezdetéig megnehezítse a Jobbik plakátolását.

Az ellenzék jogtiprásról, a kormány korrupcióról beszélt

A plakáttörvény napirend előtt is téma volt. Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője "szánalmas oligarchaháborúnak" nevezte az javaslat körüli történéseket. Szerinte "kollektív hegesztéssel alaptörvény-ellenes javaslatot" fogad el a fideszes többség. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerint "jogtiprást" követ el a Fidesz, amely "szégyellheti magát", ezért fordul a Jobbik az Alkotmánybírósághoz. 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint a Jobbik "a legdurvább korrupcióban érintett, hiszen egy pártot szőröstül-bőröstül felvásárolták". Szerinte  a Jobbik "Simicska plakátfelületein sütkérezik",  ami miatt "burkolt pártfinanszírozás gyanúja áll fenn". A kormánypártok pedig az "ilyen jellegű korrupciót" akarják meggátolni. Ez a megszólalás is bizonyítja, hogy nem a településkép védelme miatt nyújtották be a javaslatot.

A Fidesz úgy döntött MSZP-s módosítónak tekint egy e-mailt

A törvényalkotási bizottság ülésén délelőtt egy teljesen szürreális eset is történt: a testület kormánypárti többsége megszavazta az MSZP-nek tulajdonított módosító javaslatokat is, amelyek kétharmados támogatást igénylő passzusokat is tartalmaznak. Holott az MSZP-s Bárándy Gergely jelezte, hogy nem nyújtott be javaslatot hivatalosan. Csak a korábbi, ötpárti egyeztetésre küldte Tóth Bertalan frakcióvezető az MSZP koncepcióját, majd ezután lépett ugye közbe Botka László.

A Fideszt ez nem érdekelte, hivatalos indítványoknak tekintette az e-mailen az egyeztetésre küldött javaslatokat. Az erről szóló szavazáson a szocialista bizottsági tagok már nem voltak jelen, kivonultak, mivel jelezték, hogy semmilyen módosítójuk nincsen.

"Aljas húzás" - mondta a plenáris parlamenti vitában erről Tóth Bertalan. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke szerint viszont mivel a szocialista frakcióvezetőtől kapta a javaslatot, nem tehetett mást, mint hogy napirendre tűzi. Épp az lett volna a törvénytelen, ha figyelmen kívül hagyja. Hivatalosan a bizottság indítványaként terjesztették elő a plenáris ülésen.

Ez az eset tűnik ugyanakkor a legjobb bizonyítéknak arra, hogy a háttérben valóban volt valamilyen egyeztetés fideszesek és szocialisták között, és a Fidesz szorgalmazta az MSZP-s módosítók benyújtását.