A kormányszóvivő is elmondta, hogy nem akarják elüldözni a CEU-t

A kormány egy egyetemet sem akar elüldözni, így a Közép Európai Egyetemet (CEU) sem, mondta a kormányszóvivő az M1 aktuális csütörtöki műsorában.

Kovács Zoltán közölte: csupán egy 28 intézményre vonatkozó vizsgálatról van szó, vagyis ha a törvényes működésre vonatkozó feltételeket a többiekhez hasonlóan biztosítani tudja a CEU, akkor az elüldözésre vonatkozó vád a hisztériakeltés része. Ugyanakkor a CEU vezetői olyan jogszabály visszavonását követelik, ami még nem is került a parlament elé, tette hozzá a politikus.

A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy egyes civil szervezetek, például a Magyar Helsinki Bizottság jogvédelemnek álcázott politikai nyomásgyakorlást folytatnak. Erre jó példa szerinte az általuk képviselt két bangladesi esete, akikkel kapcsolatban a strasbourgi emberjogi bíróság elmarasztalta Magyarországot két férfi menedékkérelmének elutasítása miatt, írja az MTI.

Kovács szerint a Magyar Helsinki Bizottság politikai legitimáció nélkül alapvetően befolyásolni kívánja a politikai döntéshozatalt, ugyanis a "hajmeresztő" ítélet elvitatja egy szuverén országtól, hogy kit enged be a területére. 

Azt is hangsúlyozta, hogy komoly politikai és igazságszolgáltatási nyomás nehezedik Magyarországra, hogy változtassa meg a magatartását az illegális bevándorlás kérdésében. Sokakat bánt, hogy hatékony határvédelmi rendszert építettünk ki, jegyezte meg. 

A kérdés az, hogy Európa miért nem akar a feltételeknek megfelelni, az Európai Néppárt pedig hatékony eszköz lehet arra, hogy ezen a területen is érdemi vita szóljon Európa jövőjéről - hangsúlyozta a kormányszóvivő. Ezt segítheti a visegrádi együttműködés is, amely az elmúlt másfél évben bebizonyította, hogy képes olyan forró kérdésekben együttműködni, mint a határvédelem, vagy az élelmiszerbiztonság.