Két józsefvárosi iskolát akar magának két egyház

"Ami most megy, az elég tré. Ha egyházi iskolába akartam volna íratni a gyermekeimet, akkor nem sportiskolába járnának!" - foglalta össze sommásan véleményét a Facebook-on a Vajda Péter Általános Iskola oldalán az egyik szülő, még a hétfői, feszült hangulatú tájékoztató előtt, amit a sportsikereiről híres józsefvárosi iskola tornatermében tartottak. 

A szülők döntenek

Habár a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa kívánja fenntartásába venni a Vajda Péter sportiskolát, nem jelent meg senki az egyház képviselői közül. Sőt, amikor az Index email-ben érdeklődött, akkor az exarchátus munkatársa azt mondta, az egyetlen atya, aki nyilatkozhat a kérdésben, egy elzárt görög szigeten tartózkodik, így még telefonon sem lehet beszélni vele. A tájékoztatón a gyakorlatilag annyit tudtak meg a szülők, hogy 

Viszont a döntésre meglehetősen kevés idejük van, mert három hét múlva már nyilatkozniuk kell, hogy akarják-e a fenntartó-váltást vagy sem. "A nyilatkozatra mindkét szülő aláírása szükséges. Ha a gyermek felügyeleti jogát csak az egyik szülő gyakorolja, akkor ő jogosult nyilatkozatot tenni" - fogalmaz Tolnai Marianna, a KLIK tankerületi igazgatója a szülőknek küldött levelében. 

Grafika: szarvas / Index

Az, hogy állami iskolák kerülnek egyházi fenntartás alá, egyáltalán nem új keletű helyzet: a kilencvenes években zajló egyházi reprivatizáció óta folyamatos, és 2010 óta pedig tömegesnek mondható: több mint kétszáz állami iskola lett az utóbbi hat évben egyházi. "2010 és 2014 között az alapítványi iskolák száma 20%-kal csökkent, az egyházi iskoláké 68%-kal nőtt” - írja Hermann Zoltán és Varga Júlia az állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolákról szóló tanulmányukban. 2005-ben 91 468, 2015-ben 195 364 diák tanult egyházi iskolában. 2013 után viszont jóval kevesebb állami iskolából lett egyházi, mondja Horn Dániel, az MTA KRTK oktatásgazdasági csoportjának tudományos főmunkatársa.

Miért kérik el az iskolákat?

A fenntartóváltásoknak több oka is lehet és lehetett korábban: amíg még önkormányzati fenntartásúak voltak az iskolák, akkor a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok folyamatosan adták át egyházi fenntartásba az iskoláikat, hiszen az egyházi iskolák finanszírozásának terhe nem az önkormányzatra hárult, hanem a központi költségvetésre.  A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusról a Magyar Nemzet azt írja, hogy az ortodox egyház együttműködési megállapodást kötött közfeladat ellátásáról Balog Zoltánnal decemberben. Ennek keretében öt intézmény fenntartásának átvételét engedélyezték nekik, ezek egyike a Vajda Péter Általános Iskola.

A zenei tanulmányokra nagy hangsúlyt fektető, 1952 óta működő Deák Diák Általános Iskolát pedig azért szeretné átvenni a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye, hogy budapesti híveinek legyen iskolája. 

Iváncsó István és Orczy Gyula tevei alapján 1912-ben felépült Székesfővárosi Községi Általános Leányiskola épülete amelyben ma a Deák Diák Általános Iskola működik a főváros VIII. kerületében a II. János Pál pápa téren (2011-ig Köztársaság tér) a Józsefvárosban.

Fotó: Róka László / MTI

Ezen felül pedig meggyőződésünk, hogy a keleti lelkület vezérelte keresztény szemlélet jelentős gazdagodást nyújthat a magyar társadalmi- és kulturális életben. A Deák Diák Általános Iskola eddigi eredményeit és arculatát megőrizve szeretnénk a görögkatolikus szellemiségű nevelésnek is teret adni” - írta Kocsis Fülöp a Hajdúdorogi főegyházmegye metropolitája az Indexnek. Még azt tette hozzá, hogy egyháza "nyitott más felekezetű gyermekek keresztény értékeken alapuló nevelésére. Ennek nagyobb jelentősége a szakképző intézményeinkben mutatkozik, ahol még az értéksemlegességhez ragaszkodó családok gyermekeinek oktatását is biztosítjuk. Egyházunk egyetért azokkal az együttnevelési elvekkel és gyakorlattal is, amely az intézményben a sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban meghonosodott. Hiszem, hogy az iskolában dolgozó munkatársak, valamint az idejáró gyerekek és szüleik bizalmát elnyerhetjük, és a jövőben fenntartóként együtt dolgozhatunk velük egy dinamikusan fejlődő, keresztény szellemiségű iskola működtetésében."

A Deák Diákos szülőket sokkolta a hír, és az, hogy még a vajdásoknál is kevesebb idejük van a döntésre. Ugyanis sem pedagógiai, gazdasági programot, és rövid vagy hosszú távú terveket sem közöltek velük a görögkatolikusok. Orlai Balázs, a Deák Diák iskola szülői tanácsának elnöke szerint már az is rendkívüli feszültségeket eredményezett, hogy a szülők megtudták: gyakorlatilag két hét alatt kell dönteniük a gyerekeiket érintő nagyon fontos kérdésben. Szerinte eleve nagyon rossz helyzetet alakított ki az egyház azzal, hogy nem kommunikált korábban az érintettekkel a szándékairól. "Rossz üzenetnek tartjuk, hogy bár azt szeretnék, ha rájuk bíznánk a gyerekeinket, de valójában nem kezdeményeznek érdemi kommunikációt. A szülők nagyon fel vannak háborodva, a hangulat olyan, mint egy amerikai katasztrófafilmben" - mondta az Indexnek.

A Deák Diák keddi tájékoztatóján nagyon sok szülő vett részt és rendkívül feszült hangulatúra sikerült a találkozó az egyházzal. A szülők azt kérték az egyház oktatási megbízottjától, Czövek Évától, hogy a főegyházmegye lépjen vissza és ugyanezt kérte Kocsis Máté, a kerület fideszes polgármestere is. Szerdán 12 óráig dönt az egyház, hogy marad-e a szándéka mellett, vagy eláll a fenntartó-váltástól.

Az egyházi iskolák előnyei

Habár a két nyolcadik kerületi iskolai közösségekben most nagy a felháborodás, Horn Dániel szerint a jól előkészített fenntartóváltások általában nem eredményeznek tömeges diák-vándorlást. "Sok tekintetben az egyházi iskoláknak rugalmasabb a helyzete, mint a KLIK-es iskoláknak. Megválaszthatják, milyen tankönyvből tanítanak, a finanszírozás is bőkezűbb lehet, sőt, feltehetően a fenntartóval való kommunikáció is gördülékenyebb. A kutatásaink szerint az egyházi iskolák és az állami iskolák diákjai a különböző méréseken nem teljesítenek nagyon különbözően. És azt is látjuk, hogy rövid távon nem is mennek el nagyon sokan azért másik iskolába, mert átveszi egy egyház. Adataink szerint a fenntartóváltás nem eredményez tömeges iskolaváltást, feltehetően azért is, mert az egyházak rendszerint nem teszik kötelezővé a vallási ceremóniákon való részvételt az iskolában" - fogalmazott.

Ugyanakkor - elsősorban vidéken - a hátrányos helyzetű régiókban elindított egyházi iskolákat olykor a szegregáció vádja is éri, ugyanis ezek az intézmények nem körzetesek, tehát nem kötelesek a lakhely szerint a közelükbe tartozó gyerekeket felvenni. Így megválogathatják, kiket vesznek fel, és kiket nem. A Deák Diák esetében érintett Hajdúdorogi Egyházmegyét 2014-ben el is marasztalta a Nyíregyházi Törvényszék szegregáció miatt, miután az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány beperelte az egyházmegyét a nyíregyházi Huszár-telepi általánosban a cigány gyerekeket elkülönítő gyakorlatuk miatt.

A jelenlegi és az új alkotmány szerint is Magyarországon "mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához". A régi és az új alaptörvény szerint is ez a jog magában foglalja azt, hogy vallási meggyőződését mindenki "akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze". Tehát az iskolába járó gyerekek szüleinek joga van elutasítani az egyházak megkereséseit, viszont az egyházak akár minden évben újra bejelenthetik igényüket a fenntartó-váltásra.

UPDATE:

Egy nappal a szülői tájékoztató után, szerdán a Hajdúdorogi Metropolitai Egyház visszavonta az intézményi fenntartói jog átvételére vonatkozó kezdeményezését a józsefvárosi Deák Diák Általános Iskolával kapcsolatban. Az egyház sajtósa az Indexnek azt írta, hogy a visszavonásról értesült dr. Tolnai Marianna, tankerületi igazgató és Farczádi-Bencze Tamás, az iskola igazgatója is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!