Nyilvános a 4-es metró korrupciós jelentése, Medgyessy is az érintettek között

A magyar kormány nyilvánosságra hozta az uniós korrupcióellenes szervezet, az OLAF jelentését a 4-es metró beruházásáról (pdf). Csepreghy Nándor államtitkár azzal indokolta az időzítést, hogy az OLAF nemrég közölte velük: ha a közzététel megfelel a magyar adatvédelmi szabályoknak, akkor nyilvánosságra hozhatják a dokumentumot.

Csepreghy azt mondta, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontja most érkezett meg a kormányhoz. Ebben az áll, hogy ha szerepelnek is benne személynevek, ők akkor közfeladatot láttak el a beruházásban, ezért nyilvános lehet a nevük. 

Medgyessynél annyit írnak, hogy a hozzá köthető cég 2002 óta tanácsadói szerződésben állt az Alstommal, majd 2005-ben sikerdíjas lobbiszerződést kötöttek a metrókocsik szállítására. Ebből 600 ezer eurót kapott a cég 2007-8-ban, miután furcsa körülmények között (több cég kizárása, majd egy utolsó egyeztetési körben, határidő után módosított ajánlattal) a legrosszabb első ajánlatot adó Alstom nyert. Az amúgy angol nyelvű dokumentum magyar szavakkal is leírja, mit vethet ez fel a magyar jogszabályok szerint:

befolyással üzérkedést, és vesztegetést.

Azt is írják a dokumentum elején, hogy Budapestet és Medgyessyt értesítették a vizsgálatról, mindketten meg is írták az OLAF-nak az álláspontjukat. Az Alstomot nem tájékoztatták. A jelentés szerint az OLAF-nak azt írta a volt miniszterelnök, hogy tulajdonosként nem kompetenciája, hogy a cégei működésébe ilyen részletesen belelásson, főleg nem olyan szerződésnél, amit még azelőtt írt alá a cég, mielőtt ő tulajdonosa lett volna.

Medgyessy Péter a jelentés nyilvánosságra kerülése után az Indexnek azt mondta, érthetetlen és nonszensz, hogy az OLAF belekeverte ebbe az ügybe.

Medgyessy és az Alstom kapcsolatával már foglalkozott a sajtó, miután a Magyar Idők megírta, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban (Medgyessy ekkor már nem volt miniszterelnök, ő 2002 és 2004 között kormányzott).

Medgyessy akkor az Indexnek azt mondta: "való igaz, hogy tanácsadói szerződése volt cégem utódjának az Alstommal", és valóban ennyi pénzt utalt a cég az AssistConsult Kft-nek. De Medgyessy szerint a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott és kilenc ember több éves munkájának ellenértéke - mondta. "Semmi kivetnivaló nincs benne, és nem kirívó a szakmában."

A jelentésben a Siemens-szerződés kapcsán szó van Puch Lászlóhoz köthető cégről, valamint akkori MÁV-vezetőknek, és egy műszaki szakértőnek juttatott pénzekről. Ezekről itt olvashatnak bővebben.

Csepreghy azt mondta, a 4-es metró építése jelenleg a legnagyobb ismert korrupciós ügy.

Szintén a jelentés elején lévő összefoglalóban azt írják, négy típusú ügyet tártak fel:

1. Szabálytalanság
2. Csalás
3. Korrupció
4. EU-pénzek szabálytalan felhasználása

Három módszerrel nyomoztak: helyszíni szemlével, dokumentumok elemzésével és találkozókkal. A tartalomjegyzék a metró-, mérnök- és építőcégek mellett ügyvédi irodákat is felsorol a szabálytalanságokban érintettek között, például egy 2010-es cikkünkben "Hagyó kedvenc ügyvédjeinek" nevezett Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Irodát.

Az Index kérdésre, hogy a magyar hatóságok hogyhogy nem vették észre a korrupciógyanút eddig, az államtitkár azt válaszolta: az OLAF és a magyar hatóságok együttműködtek az ügyben. Ebbe a jelentésbe viszont nem szóltak bele a magyar hatóságok, ez egy OLAF-által lezárt nyomozás.

A jelentést a Figyelő is megszerezte, a csütörtöki számukban írtak róla, amit itt foglaltunk össze. Azt írta a lap, hogy a jelentés 60 darab, összesen 167 milliárd forintnyi szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat,, ezek egy részénél korrupciót orrontott. Összesen 59 milliárd forint uniós támogatást kérnek ezért vissza. Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik.

1. Siemens, áramellátás és vonatvezérlő rendszerek kiépítése, 31,7 milliárd forintért. A cégnek bennfentes információi lehettek, ezáltal jogosulatlan versenyelőnyhöz jutott, így az uniós támogatás egészét visszakérik.
2. Alstom, metrókocsik szállítása, 22,9 mrd forintért. Bennfentes információk és jogosulatlan versenyelőny miatt az uniós támogatás egészét visszakérik.
3. BAMCO-konzorcium (Vinci CGP, Strabag, Hídépítő Zrt), alagútépítés 62 milliárd forintért. Itt jogszerűtlen tendergyőzelem miatt 8 milliárd forintnyi uniós támogatást kérnek vissza.
4. Swietelsky Kft., állomások belsőépítése 40 milliárd forintért. A tenderfolyamat szabálytalanságai miatt 7,6 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza.
5. Strabag-Hídépítő Zrt., Baross téri állomás szerkezetépítése 3,7 milliárd forintért. Itt közbeszerzési szabálytalanságok miatt 2,5 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza.

Két szerződéssel kapcsolatban hangzott el konkrét megvesztegetési összeg, mindkettőről lapunk számolt be először: kétmilliárd forintos kenőpénz az Alstom-szerződésnél, és szintén kétmilliárd forintnyi korrupciós pénz a Swietelsky-szerződésnél. Mindkét ügy kiemelt helyen van a fenti ötös listán.