Korai lenne még a negyedik Orbán-kormányról beszélni

Két évvel a parlamenti választások előtt valószínűleg nagyítóval is alig lehetne olyan ellenzéki politikust találni, aki fel merné most tenni a fél vagyonát arra, hogy nem a Fidesz–KDNP fog győzni 2018-ban. Bár az MSZP és a Jobbik is azt kommunikálja, hogy van esély/remény a kormányváltásra, sokkal több tényező szól a negyedik Orbán-kormány megalakulása mellett, mint ellene.

Visszaadni, amit elvettek

A kormányzati ciklus közepén a Fidesz–KDNP teljes népességben mért támogatottsága hónapok óta 30 százalék körül mozog, az MSZP és a Jobbik 10-15 százalék között ingadozik, a DK a bejutást jelentő 5 százalék környékén billeg, a többi párt pedig Gyurcsányéknál is rosszabbul áll. De mire lehet következtetni abból, hogy mennyire népszerű egy párt a kormányzása közepén? 

A politikában (hazai vonalon biztosan) általánosan elfogadott törvényszerűség, hogy a kormányzati ciklus közepén a kormányzó párt(ok) népszerűsége mélyponton van, majd a kormányzás második felében népszerű intézkedésekkel sokat erősödhetnek a következő választásokra.

A közhely valóságalapja, hogy általában egy kormány a ciklus első felében hoz népszerűtlen intézkedéseket, majd a választásokra ráfordulva igyekszik az emberek kedvében járni, esetleg visszaadni nekik azt, amit korábban elvett tőlük. 

A fenti grafikonon azt mutatja, hogy a kormányra kerülő párt(ok) népszerűsége mennyire csökkent a ciklus felénél, és utána hová tudták visszatornászni magukat. A szélső adatok a választás valós eredményeit mutatják (a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján), a középső grafikonok pedig több közvélemény-kutató cég teljes népességben mért támogatottsági adatait jelzik. 

Néhány rekord és érdekesség az elmúlt húsz év politikájából: 

• Hatalomra kerüléséhez képest egy párt sem veszített még annyi támogatót két év alatt, mint Gyurcsány Ferenc második kormányzása idején az MSZP és az SZDSZ.
• Szoros a verseny, mert Orbán Viktor első és második kormányzásának a félidejéhez érve mindkétszer kiugróan beszakadt a Fidesz támogatottsága. A Fidesz ezekben az időszakokban nem sokkal volt népszerűbb, mint Gyurcsányék. 
• Az eddigi három Orbán-kormány közül a jelenlegi ciklusban áll legjobban féltávnál a Fidesz, pedig sosem nyertek még olyan kevés szavazattal választást, mint legutóbb.
• A harmadik Orbán-kormány idején a Fidesz majdnem olyan népszerű, mint Medgyessy Péter ciklusának közepén az MSZP–SZDSZ volt a 100 napos program néven ismert grandiózus pénzosztás miatt. Az ábrán a tavaszi adatok szerepelnek, ezután kezdett el zuhanni az MSZP népszerűsége, ami közvetve Medgyessy Péter távozásához vezetett 2004 nyarának végén.
• A legnagyobb visszatérést az első Orbán-kormány mutatta be 2000 és 2002 között. Nagyon mélyről indulva majdnem visszatornázták magukat oda, ahol 1998-ban álltak, de a választási rendszer nem kedvezett nekik, úgyhogy elbuktak.

Az előbb felsorolt megállapításokhoz hozzátartozik, hogy nincs két egyforma kormány, sem kormányzás. Annyi azért mégis látszik általánosságban, hogy

Másik oldalról nézve pedig a ciklus közepi népszerűség nem minden: Hornék 1996 elején még jól álltak a támogatottsági listákon, de a Bokros-csomag, a tömegtüntetések, az alvilági leszámolások, a koalíciós feszültségek és a Tocsik-ügy megpecsételte a sorsukat. 

Orbán szeplője kinagyítva látszik

Megalakulása után két évvel a harmadik Orbán-kormány látszólag kényelmes helyzetben van, mert magyar kormánynak nem volt még olyan alacsony támogatottságú ellenzéke, mint most. A kevés és gyenge politikai ellenfél a Fidesznek problémákat is jelent: egy-egy területen a hatalom megszerzésért nem egy másik párttal kell viaskodni, hanem belső konfliktusok alakulhatnak ki a pártban és holdudvarában. Erről szólt az Orbán–Simicska-háború vagy éppen az urizálás-vita megjelenése a nyilvánosságban. 

Az ellenfél hiánya az állandó küzdelmekre, szembenállásokra épülő orbáni politikát is megnehezíti. A Fidesz a kezdetektől a kommunistákhoz képest határozta meg magát, viszont ahogy telik az idő, kopik a választók emlékezete, egyre nehezebb Gyurcsány-riogatással kampányolni magukat mellett. Az „elmúltnyolcév” végével a választáson egyre inkább a Fidesz önálló teljesítménye kerül előtérbe. 

2015 tavaszán a tapolcai időközi választás hajrájában a HVG tudósítója szerint Orbán is beszélgetett erről a témáról a választóval. Állítólag problémaként említette, hogy nincsen kihívója, mert „így még a szeplőm is kinagyítva látszik” – mondta. 

Úgy kell felrángatnom Gyurcsányt magam mellé a színpadra

– idézte Orbánt a lap.  

Kétharmados kormányzások után akár nagy szétesés is jöhet

2014-ben a Fidesz mikrotörténelmet írt azzal, hogy kormányzati pozícióból megnyerte a választást; hiszen a jobboldali kormányokat a ciklus végén mindig leváltotta a baloldal. Ehhez képest meglepőnek tűnt, hogy a második kétharmad épp hogy nem megnyugvást hozott, hanem a korábbi évekhez képest szokatlanul éles üzengetések zajlottak vezető fideszes politikusok között. 

„Azért, beszél most mindenki, mert nagyon nagy a tét” – mondta 2015 márciusában Lázár János az Indexnek. 

Vannak pártok, amelyek 70-80 éve meghatározó politikai közösségei egy országnak. (...) Hogy a Fidesz milyen irányba indul el 2014–2015-ben, hogy ez az irány visz-e ahhoz, hogy 2018-ban megtartsuk a bizalmat, annak a Fidesz története szempontjából nagyon súlyos jelentősége van 

– magyarázta a miniszter, hogy miért volt annyi belső konfliktus a második kétharmados ciklus elején. 

A 2018-as választásnak abból a szempontból is súlyos jelentősége van a Fideszre nézve, hogy beláthatatlan következményei lehetnek, ha kikapnak. A 2002-es vereség inkább csak jobban összekovácsolta a tábort (több ezer polgári kör alakult), 2006-ban már Orbán vezető szerepét is megkérdőjelezték a titokzatos belső hangok. 

Két egymás után következő kétharmados kormányzás után egy kudarc ismét súlyos, belső hatalmi harcokat hozhat. Egy ennyire kiterjedt, számos érdekellentéttel működő közösségben a csalódottság könnyen megbonthatja a sorokat, hiszen a pillanatnyilag is létező konfliktusokat részben a hatalmon levésből fakadó lehetőségek tartják kordában. 

Nix ugribugri, nix feszkó

A 2018-as választás Fidesz számára különösen nagy tétje abban is meglátszik, hogy a kormány már a ciklus közepén kampányüzemmódra kapcsolt. A következő két évben nem lesznek nagy strukturális átalakítások, vagy olyan intézkedések, amelyek ugyan szükségesek lennének, de magukban hordozhatják a népszerűség csökkenésének akár csak a csíráját is. Továbbra sem nyúlnak hozzá például az időzített bombaként ketyegő egészségügyhöz, pedig látszik, hogy a rendszerben egyre nő a feszkó, ami időnként kitör a kórtermekből. 

A kormány számára szintén problémás terület az oktatásé, amit nem szabnak át érdemben, csak az összes iskola államosításával finomhangolnak. Ettől remélik, hogy többé ne ismétlődjön meg a nincs kréta egy osztályteremben című népszerűtlen sorozat.

A netadó óta az oktatás váltotta ki a legnagyobb elégedetlenségi hullámot, amit egyelőre tárgyalásokkal sikerült csendesebb mederbe terelni, azonban a Pedagógusok Szakszervezete azt ígéri, hogy ősszel újrakezdik. 

Hatalmas siker vagy hatalmas kudarc?

Ősszel jön a kormány, és személyesen Orbán Viktor számára is rendkívül fontos kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás, amivel tovább erősítenék a választókban a migránsveszedelemtől országát védő erős politikai vezetés képét. Bár az elmúlt egy évben nagyon bejött a Fidesznek és Orbán Viktornak is a menekülttéma, korántsem biztos, hogy kitart a jó széria.

Lázár pár hete egy kormányinfón azt mondta, hogy a kormány érvényes népszavazást szeretne, mert „csak így állíthatják meg Brüsszelt”. Egy népszavazás akkor érvényes, ha a választók legalább fele, több mint 4 millió ember elmegy szavazni. Nagy kérdés, hogy képes-e a Fidesz ennyi embert mozgósítani egy olyan kérdésben, ami nem érinti közvetlenül a választók hétköznapi életét, mint például a vizitdíjról népszavazás. 

Az érvényes népszavazás esélyeit gyengíti valamelyest, hogy az Együtt és a DK bojkottot hirdetett, az MSZP pedig távol marad, de egyáltalán nem biztos, hogy a szimpatizánsaik is így tesznek. A Jobbik korábban maga is népszavazást akart a témában, úgyhogy ők nem tehetik meg, hogy a kormány referenduma ellen kampányoljanak. 

A kormánynak kevés rosszabb dolog történhet, mint hogy érdektelenségbe fullad a szavazás, mert az azt jelentené, hogy a választók többsége nem osztja az álláspontjukat és a miniszterelnök félelmeit. Márpedig

A Brüsszelnek szóló üzenet másodlagos, hiszen már az is kérdéses, hogy a népszavazásnak lehet-e bármilyen hatása az uniós döntéshozatalra. 

Orbánék egyébként bizakodóak, hiszen a felmérések szerint a társadalom többsége nem akar migránsokat az országban, és ezért akár hajlandó elmenni egy népszavazásra is. Legutóbb a kormányközeli Századvég publikált egy felmérést , amely szerint a megkérdezettek 72 százaléka elmenne szavazni (54 százalék biztosan, 18 valószínűleg), ami nem rossz előjel úgy, hogy a kormány még be sem durrantotta igazán a népszavazás melletti kampányt.

Szintén bizakodásra adhat okot Orbánéknak, hogy a Századvég szerint a szavazáson részt vevő baloldaliak több mint fele a miniszterelnök mellett van, összességben pedig 87 százalék támogatná a kormányt, ami hatalmas siker lenne, feltéve, hogy érvényes a népszavazás. 

Áfacsökkentés az új rezsicsökkentés

A kormány másik már látható, népszerűségnövelőnek szánt gurítása a jövő évi költségvetés, amivel 25-ről 5 százalékra csökkentik néhány alapvető élelmiszer, a tej, a tojás a baromfi- és a sertéshús áfáját, amivel mindenki jól jár, de különösen a kis pénzből élőknek lehet ez némi könnyebbség. Lázár nemrég egy kormányinfón ki is mondta az ezzel kapcsolatos varázskifejezést:

megélhetési rezsicsökkentés.

Valószínűleg nem fog akkorát szólni, mint az eredeti rezsicsökkentés, de biztos látható mennyiségű szavazót hoz majd a Fidesznek. 

Az erősen választási szagú költségvetési terv tartalmaz még fizetésemeléseket, adócsökkentéseket, ha pedig beindul az uniós fejlesztési pénzek lehívása, felgyorsulhat a most épp gyengélkedő gazdasági növekedés, ami fedezheti az elengedett büdzsét.

Más kérdés, hogy mi lesz a gazdasággal, ha a 2020-ig tartó uniós forrásokat már a választások előtt kifizeti a kormány, mert az most is látszik, hogy ha nincs fejlesztési forrás az EU-tól, akkor nagyot fékez az ország. De ez egy túlságosan távoli probléma a Fidesznek, a párt vezetésének a 2018-as választások megnyerése a legfontosabb, csak ezután jöhet a hosszabb távú tervezgetés.

Hiába van aknamező a Fidesz alatt, ha nem egyezik ki Gyurcsány és az MSZP

A százszázalékosan pörgő Fidesszel (és kormánnyal) szemben látszólag nincs túl sok esélye az ellenzéknek. Ha összeállna az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP és a kisebb pártok, pillanatnyi szavazatszámban akkor tartanának körülbelül ott, ahol a Fidesz, ami igazából még el sem kezdte kilőni a választási rakétáit.

A választások közeledtével ugyan az ellenzéki erők népszerűsége is nőni fog, de egyelőre nem igazán látható, hogy mivel tudhatnák komolyan a Fidesz közelébe érni. A Jobbik és az MSZP legfontosabb témái:

• korrupció
• egészségügy
• oktatás

A kormánynak mindhárom terület veszélyes és kiszámíthatatlan, ami akár egy kiszélesedő tiltakozáshullám katalizátora is lehet, másrészt éppen a tanárok tüntetése és sztrájkja mutatott rá, hogy az oktatás sokakat érintő problémáival is nagyon nehéz összefogni más csoportok elégedetlenségét.

Ráadásul a megváltozott hatalomgyakorlási szokások az emberek ingerküszöbét is kijjebb tolták, és az olyan ügyek, mint például a jegybank alapítványain keresztül haverokhoz szórt milliárdok már nem háborítják fel annyira az embereket, a témában egyedül az MSZP szervezett tüntetést néhány száz ember részvételével. Persze az, hogy most épp úgy tűnik, úgy általában a korrupció vádjával nem lehet megfogni a Fideszt, nem jelenti azt, hogy a jövőben is ilyen nyugalommal figyelik majd az emberek a szemük előtt zajló eseményeket. 

Egy másik intő jel a Fidesznek, hogy az erős országos adatok ellenére 2014-től négyből négy fontos időközi választást buktak el.

• A tapolcai és veszprémi időközin két parlamenti mandátumot bukott a kormánypárt, ami a kétharmados többségét is elvesztette az Országgyűlésben: először egy baloldali összefogás által támogatott független jelölt verte meg a Fidesz, majd egy jobbikos.
• Újpesten az MSZP megtartotta a Kiss Péter halála miatt megüresedett parlamenti helyet, de a szocialisták szokatlanul súlyos verést mértek a kormánypártra.
• Salgótarjánban polgármestert választottak februárban a baloldali polgármester halála miatt. Itt is nagy csapást mért a Fideszre az ellenzék. Míg 2014-ben 50, addig 2016 elején 1500 szavazattal nyert az MSZP és a DK által támogatott jelölt. 

Az ellenzéknek bizakodó eredmények után kijózanítóan hathat, hogy a Dunaújvárosban vasárnap rendezett önkormányzati időközi választáson nem sikerült közös jelöltet állítani a baloldali pártoknak, melyeknek végül egymás legyőzése fontosabb lett, mint hogy megverjék a Fideszt. Pedig a kormánypárti botrányoktól hangos városban lett volna esélye az összefogásnak, így viszont a Fideszé lett a mandátum.

Borítókép: Huszti István / Index