Totális központosítást tervez a turizmusban az Orbán-kormány
Nemzeti rendezvényszervező, nemzeti kongresszusszervező, sportrendezvény divízió – hamarosan a teljes turizmust maga alá gyűrő új szervezet jöhet létre, ha megvalósul a hvg.hu birtokába került titkos kormányelőterjesztés. Állami hivatal fog világbajnokságot szervezni? Tényleg jönnek az állami városnéző buszok? De mit szól ehhez a piac?
Egy új, erősen központosított állami intézményrendszerrel venné át az idegenforgalom irányítását a kormány: a legfontosabb sporteseményektől kezdve a nagy koncerteken és fesztiválokon át mindent központilag koordinálnának, sőt, lenne egy sor esemény, amit maguk szerveznének – tudta meg a hvg.hu. Az erről szóló, birtokunkba került előterjesztés titkos, de láthatóan már a részletekig kidolgozott, így ha a koncepcióból valóban kormányhatározat lesz, akár már az idén működésbe lendülhet az új turizmus-gigaszervezet, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség.
A névtelenséget kérő informátorunktól kapott előterjesztés jelenleg „nem nyilvános” minősítésű, így az ebben szereplő koncepció hivatalosan nincs megerősítve. Az anyagot a Miniszterelnöki Kabinetiroda jegyzi, jóváhagyója Rogán Antal miniszter. A benne szereplő dátumok alapján januárban folytak róla kormányzati egyeztetések, aminek a híre már egy ágazati forrásunk szerint terjedt az utóbbi hetekben szakmai körökben. De ahogy fogalmazott, csak annyit tudtak, hogy jelentős átalakítása készül, és hamarosan meg is jelenhet az erről szóló kormányhatározat.
Az előterjesztés vezetői összefoglalója nem kertel arról, hogy mi a cél: „a turizmussal kapcsolatos állami feladatok átszervezése, bővítése, a teljes idegenforgalmi ág lefedése” a hatékonyabb működés érdekében, illetve azért, hogy több legyen a turizmusból származó állami bevétel. Vagyis az ágazatból befolyó pénzt növelnék, „mind összegében, mind a GDP-hez való hozzájárulás arányában”. Hiszen bármennyire hasít is az idegenforgalom, utóbbiban lemaradtunk szomszédos országoktól, ahol a GDP 12-15 százaléka is befolyik a turizmusból, míg ez az arány nálunk 2013-ban csak 8,8 százalék volt – teszik hozzá.
Az állami bevételnövekedéshez pedig a turizmus egészét lefedő új intézménystruktúra kell, amely egységes koordinációs, illetve marketingstratégiát követ, és kidolgozza „a jövőbeni magyar turizmus koncepciót”. Ebben egyébként fontolóra vennék „Budapest központi szerepének további erősítését”, mind a konferencia-, mind a szabadidő-turizmusban, de újragondolnák az olyan kiemelt vidéki területek fejlesztési stratégiáját is, mint a Balaton, a borvidékek vagy a gyógyfürdők.
Gigaszervezet ülhet rá az egész szektorra
Az előterjesztés alapján ehhez totálisan átalakítanák a turizmusért felelős állami intézményrendszert:
A Magyar Turizmus Zrt. átalakulna, illetve megszűnne, és utódja, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség (NIÜ) lenne a „turizmussal kapcsolatos központi szervezet”. Alá tartozna az összes további új intézmény, ezek koordinálásával és vezetésével lefedné a teljes területet, felügyelete alá tartozna gyakorlatilag a turizmus minden ága, a falusi vendéglátástól kezdve a konferenciaturizmusig.
A NIÜ alá tagolt intézményrendszerben a Nemzeti Kongresszusi Iroda (NKI) következik, amelynek feladata az lenne, hogy – a legnagyobb árbevételt termelő – üzleti turizmus kiemelt célpontjává tegye hazánkat, megszerezve „a Közép-európai régióban a konferenciaturizmusban való vezető szerepet, pl. Bécs, Prága, Pozsony, Zágráb Ljubljana megelőzésével”. Az új kongresszusi központ és más szereplők piacra vitelét is intézi, nemzetközi konferenciák szervezésére pályázna, többéves fejlesztési koncepciókat dolgozna ki. Sőt, ezzel az országimázs építésében is részt vesz, ehhez pedig feladatául szabják azt is, hogy nálunk is legyen egy úgynevezett signature event, vagyis olyan emblematikus rendezvény, mint „Genf – Autószalon” vagy „Lyon – Sirha és Bocuse”. Ilyet vagy létre kell hozni, vagy meg kell szerezni egy ilyen esemény végleges megrendezési jogát – olvasható a kormányzati anyagban.
Már a formát is kitalálták – bár megjegyzik, ez még módosulhat később –, azaz a kongresszusi iroda egy nonprofit tagsági alapon működő szervezet lehetne. Így az állami és fővárosi támogatás mellett tagdíjakból gazdálkodna, amihez még hozzájön az általa létrehozott rendezvények bevétele, továbbá a jutalék, amit rendezvényhelyszínektől, szállodáktól, „egyes szolgáltatóktól” szednének. Az nem derül ki, hogy pontosan kik lennének a tagdíjat fizető tagok, de az előbbi többféle bevételnek köszönhetően azt várják, hogy az NKI már 3-5 év alatt előteremtheti teljes éves büdzséjének 50 százalékát.
Eb, vb, tűzijáték – jön az állami rendezvényszervezés
Mivel nem elégedettek a rendezvények „erősen eltérő” színvonalával, minőségével, ezért létrejönne a Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ (NRKK), amely „szervezné, koordinálná a turisztikai vonzerejű rendezvényeket”, de a sportrendezvényeknél is közreműködne. A legnagyobb rendezvények koordinálásának elősegítésére működne egy koordinációért felelős szakmai testület logisztikusokból, rendezvényszervezőkből, kommunikációs és katasztrófavédelmi szakemberekből.
Az állami rendezvényszervező központon belül divíziók lennének, amik gyakorlatilag lefednék a teljes rendezvénypiacot:
- a Kulturális Program- és Rendezvényszervezési Divízió felel a fesztiválok, művészeti és más programok, művészeti produkciók, gasztrokulturális programok gyártásáért és lebonyolításáért,
- a Lakossági Rendezvények Divízió nemcsak szervezné, hanem „teljes körűen lebonyolítaná a szabadtéri, illetve nagy rendezvénybiztosítást igénylő tömegrendezvényeket – nagykoncert, tűzijáték – országos, valamint fővárosi szinten”,
- a Sportrendezvények Divízió szükségessége az előterjesztés szerint nem is kérdés, hiszen az Orbán-kormány programjában stratégiai ágazatként szerepel a sport. Ösztönözni kell, hogy „Magyarország minél több kiemelt jelentőségű nemzetközi sportesemény házigazdája lehessen”, hiszen ez hozzájárul a pozitív országimázshoz, erősíti a nemzeti tudatot, és így adott „a létesítményfejlesztés lehetősége” – sorolják.
Az előterjesztés leszögezi: a magyar sportesemények szervezése túlságosan esetleges, nagyban az adott sportági szakszövetség aktivitásától függ, ezeknél pedig sokszor nincs meg a kellő tudásuk az ilyen „sokszereplős”, nagy események tető alá hozására. Ezért van szükség erre a „sportigazgatási szervre”, amely közreműködne ezeknek az idegenforgalom szempontjából is fontos események megszervezésében. Az emberi erőforrások miniszterének sportszakmai hatásköre megmaradna, de az új egység számos, a sportpolitikáért felelős miniszteri és állami sporttámogatásokkal kapcsolatos feladatot is átvehetne. A Sportrendezvények Divízió a jogtulajdonos sportági szakszövetségekkel együttműködési megállapodásokat kötne, és az előterjesztés alapján gyakorlatilag döntési joguk lehetne a lebonyolítás fontos pontjainál, mint a pályázás vagy a szponzoráció – amiben persze az állami tulajdonú cégek is azonnal képbe kerülhetnek.
A következő új szervezet a Nemzeti Turizmusfejlesztési Iroda (NTFI) lenne, amelynek elsődleges feladata a vidéki régiók „turisztikai vonzerejének termékké alakítása, piacra juttatása, a minőségi színvonal emelése” és már népszerű vidéki területek – mint a Mátra vagy a borvidékek – szélesebb körben való megismertetése. Ez az iroda dolgozná ki az olyan abszolút kiemelt turistacélpontok fejlesztési és marketingstratégiáját, mint Tokaj, a Balaton vagy a Fertő-tó. Sőt, az NFI az előterjesztés szerint a Balaton fejlesztésére szánt 26,7 milliárdos keretre nézve is javaslatokat tehetne.
És akkor felpattan a turista az állami hop on buszra?
A főváros sem ússza meg a központosítást, ami a turizmust illeti: az előterjesztés életre hívná a Budapesti Turizmusfejlesztési Szervezetet (BFTSZ). Tarlós István örülni fog, a tervezet is úgy látja, hogy „a turizmust érintő állami feladatok újraszervezése során kiemelt jelentőségű” a főváros. Méghozzá egy „Budapest DMO”, vagyis Destination Marketing Organization segítségével, amely felelne a budapesti turizmus fejlesztéséért és marketingjéért, ezen belül a „BUDAPEST Brand” létrehozásáért.
A budapesti turizmusszervnek saját bevételei is lennének, méghozzá az előterjesztés szerint az amúgy rég emlegetett Budapest Kártya értékesítéséből, illetve „saját Hop on Hop off” városnéző busz üzemeltetéséből.
Az új intézményrendszer következő tagja a Természeti és Kulturális Örökségvédelmi Iroda (TKÖI), amely a magyar természeti és kulturális értékek hasznosításáért felel majd, így például a vizek, gyógyfürdők, vagy a mezőgazdasági termékekben rejlő idegenforgalmi előnyök kiaknázásáért. Az iroda az egységes védjegyrendszer kialakításába is beszállna a Földművelésügyi Minisztérium mellé, de „jelentős szerepet játszana abban, hogy a gasztroturizmus (pl. a borturizmus) koordinációja összehangolt legyen” – olvasható a kormányzati koncepcióban.
Az ügynökség és a további öt nagy szervezet mellett az alsóbb szinthez is hozzányúlnának: az előterjesztés szerint „szükség lenne a turisztikai külképviseletek megfelelő újraszervezésére is”, mely szintén a központi szervezet feladata lenne. Ennek részletei azonban már nem szerepelnek az anyagban.Ha a kormány komolyan gondolja a teljes turizmust maga alá gyűrő szervezet ötletét, ezt pillanatok alatt keresztül tudják nyomni. Az előterjesztés végén pontokba szedve ott áll: az EU-nak véleményezési joga nincs, Országgyűlésnek nem kell tárgyalnia, nem kell társadalmi egyeztetést tartani róla, és „vitás kérdés nem merült fel”.
Írásunk megjelenésével egy időben eljuttatjuk az előterjesztésre vonatkozó kérdéseinket a kormányzatnak. Amint a válaszok megjönnek, azokat cikkünk folytatásában közöljük.
