Ha nem ismernéd Varga Csabát, akkor elsősorban azt érdemes tudnod róla, hogy Nagyváradon született, és hegymászóként már komoly eredményeket ért el: eddig három nyolcezres csúcsra tűzte ki a magyar zászlót. Pontosan ezt tervezi a Kancsendzöngán is, és erre alapos oka van.
Erőss Zsolt volt a példaképe
Varga Csaba az expedíciót beharangozó sajtóreggelijén felidézte, annak idején Erőss Zsolt volt az, aki megszerettette vele a nyolcezresek lenyűgöző világát. A mai napig tisztán emlékszik például arra a 2002-es kolozsvári előadására, amit a hegymászó azután tartott, hogy a magyarok közül elsőként a Mount Everest csúcsára lépett. Varga Csaba akkoriban egyetemista volt, de már elkezdett ismerkedni a hegymászással, ezért élménybeszámolója nagy hatást gyakorolt rá. Később is igyekezett megragadni minden alkalmat, hogy meghallgathassa őt.
Olyan ember volt, akire felnéztem. Tőle kaptam kedvet és bátorságot ahhoz, hogy magas hegyeket másszak
– mondta el a Díványnak Varga Csaba.
Kiss Pétert személyesen ugyan nem ismerte, de kiváló hegymászónak tartotta. Rátermettségéről és elhivatottságáról sokat elárul, hogy ő volt az első magyar, aki az Alpok összes (82 darab!) 4000 méter fölötti csúcsát megmászta.
A csúcsra feljutottak, de lejönni már nem tudtak
Erőss Zsoltnak - aki tíz nyolcezres csúcshódításával a legeredményesebb magyar mászó volt - és Kiss Péternek 2013 májusában veszett nyoma a Kancsendzöngán. A páros több mint 24 órás mászással érte el a csúcsot, de a hosszú út annyira kifárasztotta őket, hogy az ereszkedéshez már nem maradt elég erejük.
A hírek szerint kettőjük közül Kiss Péter volt a jobb állapotban, Erőss Zsolt viszont lemaradt mögötte, ezért a fiatalabb mászó úgy döntött, a veszéllyel dacolva visszamegy társáért, hogy segítsen neki. Hősiessége valószínűleg az életébe került: az expedíciót vezető Kollár Lajos később azt mondta, Kiss Péter túlélhette volna, ha nem fordul vissza.
A következő héten serpák fedeztek fel egy holttestet, ami a 26 éves mászóé lehetett. A körülmények arra engedtek következtetni, hogy kicsúszott egy jégfolyosóban, majd lezuhant és az életét vesztette. Holttestét a monszun miatt nem tudták lehozni a hegyről.
Előttük tiszteleg mászásával
Az erdélyi hegymászó szerint az expedíciónak két fő célja van. Az egyik az, hogy emléket állítson a két magyarnak, a másik meg az, hogy feljusson a csúcsra.
Hegymászóként úgy tiszteleghetek a legjobban az emlékük előtt, ha megmászom a hegyet és épségben térek vissza.
Varga Csaba magával visz egy emléktáblát is, amit a Kancsendzönga alaptáborában fog elhelyezni. Ezt Kiss Péter édesapjának jelenlétében leplezték le a sajtótájékoztatón. A táblán a két hegymászó képmása és neve alatt a következő szöveg olvasható:
Számunkra nem tűnhettek el soha, szellemiségetek örökre fennmarad.
Készítője, Csák Attila átadásakor úgy fogalmazott, az emléktábla lényegében Erőss Zsolt és Kiss Péter sírköve lesz a Himalájában.
Egy hónapja lesz a csúcshódításra
Varga Csaba repülőgépe április elsején indul Katmanduba, az alaptábort április 20-án érheti el, ezután pedig egy hónapja van rá, hogy – tervei szerint oxigénpalack használata nélkül, tiszta mászással – meghódítsa a csúcsot. Az expedíció során ugyanazon az úton megy végig, mint Erőss Zsolték. Ez a legkönnyebb és a legbiztonságosabb is.
„A csúcsnap nagyon hosszú lesz, ezért fizikailag és mentálisan is erősnek kell lennem. Ha úgy érzem, hogy nem érek fel reális időben, akkor a történtekből okulva vissza fogok fordulni. Természetesen nem szeretném, hogy valaki nekem állítson emléket 5 év múlva.”
Klein Dávid a Sisapangmát veszi célba
Az eseményen jelen volt Klein Dávid is, aki egy másik nyolcezresre indul a tavaszi mászószezonban: neki a Kalifa Himalája Expedíció 2018 keretében a 8027 méteres Sisapangma lesz a célja. Elmondása alapján ő szintén tisztelgésnek szánja mászását az úttörő hegymászók előtt, akik 1987-ben első magyarként éppen ezen a hegyen jutottak először 8000 méter fölé, a főcsúcsot azonban nem sikerült elérniük.
