Miért lett ilyen sok autoimmun beteg? És miért vannak a nők nagyobb veszélyben?

Miért fordul a testünk saját maga ellen? És miért egyre gyakoribb ez a probléma? Az autoimmun betegségek okai után kutattunk.

A statisztikák szerint az autoimmun betegségek 78%-ban a nőket érintik, de hogy ez pontosan minek köszönhető, az egyelőre nem világos a tudósok számára sem. Egyes kutatások szerint a hormonok tehetők felelőssé, az ösztrogén (női nemi hormon) és az androgén (férfi nemi hormon) ugyanis az immunsejtek receptoraihoz kapcsolódnak, az azonban még rejtély, hogy ez az interakció miként járul hozzá az autoimmun diszfunkcióhoz.

shutterstock 504503110

Azt viszont már tudjuk, hogy egyeseknél megvan a genetikai hajlam az autoimmun betegségek kialakulására, ám ez csak egyetlen darabkája a kirakósnak. “A gének önmagukban nem érnek fel a diagnózissal, csupán a betegség lehetőségét jelzik. Éppen ezért meg kell vizsgálnunk, hogy mi az, ami beindítja a géneket” - magyarázza dr. Robin Berzin funkcionális szemléletű amerikai orvos, a New York-i Parsley Health alapítója. A környezeti hatások és az egyén életmódja például nagyban befolyásolják ezeknek a géneknek a kifejeződését.

Mi okozza az autoimmun betegségeket? 

1. Azt, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több az autoimmun beteg, egyrészt a “higiénia elmélettel” indokolják, melynek lényege, hogy a kosztól és mikrobáktól való félelem okozta túlzott mértékű sterilitás, az antibakteriális termékek meggondolatlan használata felborította a kórokozók elleni küzdelemben főszerepet játszó immunrendszer működésének egyensúlyát. 

2. Egy másik magyarázat a mikrobiom elmélet, mely a bélflóra egészséges összetételének megbomlására vezeti vissza az autoimmun betegségek kialakulását. Ez logikus is, hiszen ma már tudjuk, hogy a bélben élő baktériumoknak nagy beleszólása van az idegi és immunfolyamatok irányításába, és azt is be kell ismernünk, hogy nem vigyázunk eléggé a mikrobiomunkra - elég csak az antibiotikumok, az OTC fájdalomcsillapítók, a savlekötők és más gyógyszerek ész nélküli használatára, meg a sok feldolgozott, tápanyagban szegény élelmiszer fogyasztására gondolni. 

shutterstock 342002786

Ha létezik a biológiában gonosztevő, amely felelős a szervezet gyulladási folyamatainak beindításáért, az a lipidből és cukorból álló lipopoliszacharid, amely bizonyos baktériumok külső membránjának összetevője. “Amikor elhalnak a baktériumok, nagy mennyiségben kiárasztják a falukból a lipopoliszacharidokat, amelyek a legerősebb immunstimulánsok. Dr. Fasano szerint az autoimmunitás elindítója a mikrobiomot alkotó baktériumok egyensúlyának megbomlása, ami megnöveli a szívinfarktus, a stroke, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a diabétesz, a depresszió, a szorongás és még számos betegség kockázatát” - mondta dr. Guseo András ideggyógyász, pszichiáter egy nemrég megrendezett orvosi konferencián.

3. A fokozottan szivárgó bél veszélyei. Extrém esetekben mindez az úgynevezett lyukas bél szindrómához vezethet, amely egyes kutatók szerint az autoimmun betegségek kialakulása mögött álló harmadik fő mumus. (A "szivárgó" vagy "áteresztő" bél szindróma kevésbé szerencsés megnevezés, mert a bél alapvetően áteresztő; baj akkor van, ha már nem csak a hasznos, hanem a káros anyagok is átszivárognak rajta.) Manapság emberek milliói esetében a belek nagymértékben károsodottak a bélfal fokozott áteresztésének következtében, és ez állandó, alacsony szintű gyulladásos állapotban tartja szervezetüket. De miről is van szó pontosan?

Az emésztőtraktust a nyelőcsőtől a végbélnyílásig egyrétegű hámsejtek bélelik. Ez a sejtréteg jelenti a testünk és környezetünk közötti (a “kívül” és a “belül”) határt és e körül honol az immunrendszerünk 70 százaléka. A szervezet összes nyálkahártyával védett felszíne (például szem, orr, torok, emésztőrendszer) lehetséges belépési pontot jelent a különböző kórokozók számára. A bélnyálkahártya a szervezet legnagyobb nyálkahártyája és olyan létfontosságú feladatai vannak, mint a tápanyagok felszívódásának biztosítása, az ártalmas molekulák, vegyületek és mikroorganizmusok véráramba kerülésének megakadályozása, valamint otthonteremtés az immunoglobulinok számára. Ezek olyan vegyületek, amelyek az idegen baktériumokhoz és fehérjékhez kötődnek, ezáltal megakadályozzák, hogy azok a bélnyálkahártyához tapadjanak.

A bélből kétféle módon történhet a tápanyagok felszívódása: a tápanyag-molekulák átjutnak a bél hámsejtjein vagy a bél hámsejtjei között szívódnak fel, éppen ezért a sejtek szoros illeszkedése a szervezet működése szempontjából óriási jelentőségű. A sejtek közötti rések lehetővé teszik a víz és a tápanyagok átjutását, miközben gátolják a káros anyagok véráramba kerülését. Szivárgó bél esetén, amikor a bélfal sejtjeinek szorosan illeszkedő sejtkapcsolatai lazulnak, a bél áteresztőbbé válik, ez pedig lehetővé teszi, hogy nem csak a tápanyagok, hanem az ártalmas ételmolekulák, étrendi allergének és mikroorganizmusok is a véráramba jussanak.

Ezt a jelenséget nevezik hétköznapi nyelven "lyukas bélnek", amely kiterjedt gyulladásokat okozhat és az immunrendszer reakcióját váltja ki, és ezek a folyamatok nagymértékben meghatározhatják a gyulladás célpontját. Amikor ugyanis a bélrendszer védőmechanizmusa meggyengül, a gyulladás mértékének növekedése következtében rengeteg betegségre (pl. ízületi gyulladás, táplálékallergiák, táplálékintoleranciák, asztma, ekcéma, lisztérzékenység, irritábilis bél szindróma, HIV, cisztás fibrózis, cukorbetegség, Alzheimer-kór, Parkinson-kór) fogékonnyá válunk.

Jelenleg a legpontosabb szűrővizsgálat a bél áteresztőképességének kimutatására a Cyrex-teszt, amely az Egyesült Államokban és Németországban is használatos, Magyarországon azonban nem elérhető. Ez a teszt méri azokat az ellenanyagokat, amelyeket akkor termel az immunrendszer, ha lipopoliszcharid (LPS) molekulával találkozik. De létezik más módszer is a probléma szűrésére, ez pedig a zonulin nevű fehérje, a bél áteresztőképességének szabályozó anyagának székletből való kimutatása. 

A kutatók úgy vélik, hogy a túlzott cukorfogyasztás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a nemszteroid gyulladáscsökkentők hosszú távú alkalmazása és bizonyos tápanyagok (A- és D-vitamin, cink) hiánya is szerepet játszhat a lyukas bél szindróma kialakulásában és a gyulladás állandó szításában, de leggyakoribb kiváltó okként a bélrendszer gyenge egészségi állapotát, a stresszt, a glutént (amely diszbiózishoz vezető endotoxinokat tartalmaz), valamint a lipopoliszacharidot (LPS) szokták emlegetni.

Nem újkeletű jelenség, hogy stresszes életmódunk miatt állandó riadókészültségben van a szervezetünk, ám míg öt évvel ezelőtt még úgy tudtuk, hogy a mellékvese és a hipofízis kontrollálja a stresszreakciókat, ma már kísérleti bizonyítékaink vannak arra, hogy a mikrobiom-bél-agy tengely az irányító: az életvitelünk és táplálkozásunk határozza meg a mikrobiom összetételét, ezáltal pedig befolyásolja az energiaháztartásunkat, az ingerületátvivő molekulák mennyiségét, a hangulatunkat, és a különböző betegségek iránti fogékonyságunkat is.

shutterstock 345961085

“Valamennyi autoimmun betegséget a lyukas bél szindróma előz meg - akár tíz-harminc évvel az első komolyabb tünetek megjelenése előtt. Mindaddig, amíg a fokozottan szivárgó bél fennáll, olyan tünetek mutatkozhatnak meg, mint a hőemelkedés, a fáradékonyság, a hasfájás, a szezonális allergiák vagy az ízületi gyulladások" - mondta dr. Guseo András. 

Hozzá kell tenni, hogy klinikai vizsgálatokban konzisztensen igazolták ugyan, hogy a bélfal fokozott áteresztő képessége számos krónikus betegségben - különösen az autoimmun betegségekben - jelen van, ugyanakkor nem áll rendelkezésre perdöntő bizonyíték abban a tekintetben, hogy az áteresztő bél ezen betegségek kiváltó oka vagy egyik tünete

4. Mindezek mellett az autoimmun betegségeket a D-vitamin-hiánnyal is összefüggésbe hozták, és a kortizol nevű stresszhormon megemelkedett szintje is szerepet játszhat azok kialakulásában, ez pedig szintén része az orvosokat manapság különösen foglalkoztató mikrobiom-bél-agy tengelyen zajló összetett folyamatoknak.

Ha idejében felismerik a betegséget, a kellemetlen tünetek gyógyszerek nélkül is visszafordíthatók

A funkcionális orvoslásban megtanítják a betegeket lazítani, meditálni, hogy csökkentsék a krónikus stressz szintjét; kiiktatják az étrendjükből a gyulladást okozó ételeket (pl. glutén, tejtermékek, cukor); további személyre szabott étrendi ajánlásokkal, a tápanyag- és vitaminhiány megszüntetésével, vagyis az egészséges bélflóra kialakításával és fenntartásával az áteresztő bél szindróma kezelésére törekednek. 

“A gond az, hogy az autoimmun betegségeket a korai stádiumban gyakran félrediagnosztizálják. Sokan azt hallják az orvosuktól, hogy csak túl stresszesek, depressziósak, vagy hogy túl idősek ahhoz, hogy hashajtót szedjenek a szorulásra - amelyet egyébként pajzsmirigy-alulműködés is okozhat - vagy fájdalomcsillapítót az ízületi panaszaikra - ami pedig éppenséggel reumatoid artritisz is lehet” - magyarázta dr. Guseo András.

Ha netán mégis sikerül pontos diagnózist felállítani, a hagyományos orvoslás a gyógyszerekben látja a megoldást, amivel legfeljebb a tüneteket szüntetjük meg, a probléma gyökerét nem - bár tény, hogy súlyos esetekben a gyógyszerek valóban sokat segítenek. Ráadásul sok orvos kivárja, hogy komolyabbra forduljon a páciens állapota, mielőtt alaposabban megvizsgálná, emiatt pedig sokszor túl későn diagnosztizálják a beteget. Ha tehát bármi szokatlant észlelsz a szervezeted működésében, mindenképpen keress fel egy olyan szakembert, aki komolyan veszi a tüneteidet és nem csak rutinmunkát végez. És hogy mit tehetsz a megelőzésért, a sokszínű és jól működő bélflóráért? Alább erről is olvashatsz. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra