Sok esküvő és egy újságíró, avagy lehet-e könyvből házasodni?

Akinek valaha volt már esküvője, pontosan tudja, hogy a felhőtlen örömködést előbb vagy utóbb felváltja a stressz, és mire valóban beköszönt a nagy nap, számtalan észveszejtő próbát kell kiállnia úgy a menyasszonynak, mint a vőlegénynek. Persze minden "honnan lesz nekünk erre pénzünk?", "hogy felejthettük el a nagynénéd unokaöccsét", és "szökjünk el holnap és soha ne jöjjünk vissza"-pillanatot felülír a felhőtlen boldogság az "igen" után. Akinek pedig sosem volt még esküvője, és az amerikai filmeken nevelkedve azt képzeli, hogy az álomesküvő csettintésre történik meg, sajnos keserves csalódás elébe néz... hacsak nem kezdi előre kiokosítani magát. Esküvői magazinok régóta léteznek, és esküvő kiállításokon is lehet inspirálódni már egy ideje, de Magyarországon nincs igazi hagyománya az esküvőkről szóló albumoknak, köteteknek. Bár a jegyespár-oktatás egyre gyakoribb jelenség, de esküvőszervezőt bérelni még mindig luxus, a "majd én mindent megoldok" pedig hamar átváltozhat "képtelen vagyok mindent egyedül intézni"-be. Egy magyar újságíró, Czank Lívia hamarosan megjelenő könyve interjúk és látványos fotók segítségével bizonyítja be: nem kell feltétlen idegösszeroppanást kapni esküvőszervezés közben. 

Dégi Attila fotója
Dégi Attila

Egyszer olvastam egy cikkedet a leánybúcsúk világáról és hagyományairól - amelyet úgy fejeztél be, hogy minden vendég fejében megfordul, vajon ki is lesz a következő menyasszony. Szerinted tényleg minden lány álmodozik a tökéletes esküvőről?

Biztosan van olyan, akit ez az egész hidegen hagy, de a legtöbb lány előbb vagy utóbb igenis ábrándozni kezd az esküvőjéről. Hogy kinek, mit jelent a tökéletes jelző, nos, ezerféle esküvőről hallottam az elmúlt egy évben. Például sziklamászás közben mondták ki az igent egymásnak, mások alig 10 főre kibéreltek egy kúriát egy hatalmas birtokkal. Az pedig, hogy a vendégek tippelni kezdenek egy esküvőn, ki lesz a következő menyasszony, őszintén nem tudom, honnan jön, de nyáron mi is ezt ‘játszottuk' az asztalnál, kihagyhatatlan. 

Akárhogy is, téged is nagyon foglalkoztatott a kérdés az utóbbi időben, igaz, "szakmai szempontból". Nemsokára megjelenik az esküvők világát bemutató könyved, hónapokon át tartó munkamaraton után... 

Radikális utat választottam a könyv megírására. Januárban elkezdtem és júniusig meg sem álltam. Vagy interjút készítettem vagy írtam, másra nem igazán emlékszem ebből a fél évből. Egy kedves barátom, Tóth Mihály ceremóniamester vetette fel, hogy szerinte szükség van egy olyan könyvre az esküvő előtt álló pároknak, hogyan készüljenek okosan, hogyan válasszák ki a számukra ideális szolgáltatókat, hogyan tartsák meg az egyéniségüket a nagy napon. Az ötlet felkeltette az érdeklődésemet és belevetettem magamat az anyaggyűjtésbe. A Corvina Kiadóban több írói példaképem is publikál, Nyáry Krisztián, Kati Marton, így ismertem a kiadó könyveit és hitvallását. Bementem, megmutattam a kézirat egy részét. Bizakodóan fogadták, kérték, ha befejeztem, hozzam be a teljes szöveget. A születésnapomat tűztem ki a leadás dátumának, így volt egy határidőm is, amit magam elé állítottam. Tetszett nekik, elkezdődtek a munkálatok és január elején jelenik meg a végeredmény.

-The Fanatic Calligrapher, Muray Gábor fotója
Muray Gábor

Nem tartottál tőle, hogy mire te magad is oda kerülsz az oltár elé. eleged lesz a témából?

Bár lett volna időm ezen gondolkodni, miközben írtam a könyvet...! Az igazság az, hogy ebben a kérdésben (és még oly' sok mindenben) is jól megfigyelhető a csillagjegyem hatása. Ikrek vagyok, tehát számomra sok esetben két véglet játszik szerepet. Az esküvőkérdés is ilyen: vagy nagyon szolíd lesz vagy hetedhét országra szóló.

Az olvasók szeretik a szerzők szemére vetni, hogy "ma már mindenkinek lehet könyve", ezért aztán tisztázzuk: Czank Lívia azért nem csak úgy kitalálta, hogy holnaptól író lesz...

Középiskola második osztályában kaptam egy kettest verselemzésből. Feldühített a dolog, mert nagyon szerettem azt a verset, Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly című művét. Addig fogalmaztam újra az írásomat, elemeztem minden hibámat, amíg jelest nem kaptam. Ez hetekbe telt. Azalatt az idő alatt kezdtem el élvezni a fogalmazást, a kifejezés eszközét, hogy teljesen át tudom adni magamat az írásnak és akár órákig fel sem állok az asztaltól. Konkrétan a magazinok és az újságírás világa szintén azokban az években ért utol. Akkoriban indult el itthon Vass Virág vezetése alatt az ELLE magazin. Imádtam bennük Virág szerkesztői leveleit, kivágtam őket és egy dossziéba tettem, mind a mai napig örzöm. Eleinte csak elképzelni tudtam, milyen világ is lehet az övék: sosincs két ugyanolyan napjuk, utazhatnak, érdekes emberekkel beszélgethetnek, nincsen számukra lehetetlen, aki őket érdekli, azzal előbb vagy utóbb interjút készíthetnek, stb. Tetszett ez a szabadságérzet, hogy voltaképpen én vagyok az egyetlen, aki gátat szabhat a kreativitásának. Később kommunikáció szakon végeztem a (most már Budapesti Metropolitan Főiskolának átnevezett), akkoriban még BKF, azaz Budapesti Kommunikációs Főiskolán. Ezt akartam csinálni, volt motivációm és szerencsére elég makacs voltam ahhoz, hogy ne adjam fel. Voltak hullámvölgyek, nem is kevés, de támogató családdal és barátokkal a hátam mögött sikerült túllépnem rajtuk.

Czank Lívia
Czank LíviaBíró Ádám

A könyvedhez fotók is készültek - mesélj erről, kik és mi mindent fényképeztek a kötethez?

A könyvemben közel 80 interjúalany szerepel, akik saját szakmájukon keresztül mutatják be az esküvői előkészületek lépéseit úgy mint dekoráció, menyasszonyi ruha, zene, és így tovább. Az interjúalanyokon kívül felkértem több esküvőfotóst is, illusztrálják a könyvemet hangulatképekkel. Azért fontos kihangsúlyozni, hogy hangulatképekről van szó, mert nem akartam termékekkel teletűzdelt reklámkönyvet készíteni. Szeretném, ha ezt a kötetet úgy lapozhatná át egy menyasszony, egy anyuka, egy barátnő, egy kislány, hogy közben belefeledkezik az élménybe. Gyönyörű képanyag született, amiben mindenki örömét lelheti, nem csak az, aki éppen az esküvőjére készül. Ezenkívül megálmodtam egy fotósorozatot, amit kedves fotósbarátommal, Bíró Ádámmal el is készítettünk. A magazinoknak készített interjúimhoz többször önálló koncepcióval készítek fotókat az interjúalanyokról, mert számomra nagyon fontos, hogy a szöveg és a kép illeszkedjenek egymáshoz. Ezt a könyvemben is szerettem volna viszont látni. Két barátnőmet kértem fel a képekhez, Felméry Lilit, a Magyar Nemzeti Balett magántáncosnőjét és Weisz Fanni szépségkirálynőt. Ezekből a képekből csak egyet-kettőt mutattam meg, a tizennégy fotóból álló sorozat a könyvben lesz látható.

Ennyi interjú és előkészület után igaznak tartod a sztereotipiát miszerint a pasik kevésbé izgatottak az eskuvőjük kapcsan mint a nők?

Máshogy izgatottak. Nekik is fontos ez az időszak az életükben, a szertartásnál pedig ők is elérzékenyülnek. Jó, ha egy nő ismeri annyira a párját, hogy tudja, mibe kell belevonnia és mibe nem. Van olyan vőlegény, aki minden részletét át szeretne élni az esküvői előkészületeknek, személyesen is ismerek ilyet. De akad olyan is, akinek van egy-két fontosabb pont, például a vacsora és az italok, és ő azt intézi, minden mást a menyasszony. Hagyni kell, hogy mindenki megtalálja azt, amiben örömét leli és közben együtt élvezzék ezt az egyébként gyönyörű időszakot az életükben. A stressz és a kényszer csak problémát szül. Jó próbatétel ez a jegyespároknak.

Weisz Fanni
Weisz FanniBíró Ádám

Találkoztál igazi "bridezillákkal", vagy a legtöbb menyasszony azért kedves és nyugis tudott maradni?

A könyv utolsó fejezetében történetekről írok, itt kapcsolódtak be párok a könyvbe. Elmesélték az előkészületeket és az esküvőjük napját. Minden menyasszony másért volt izgalmas számomra, és remélem lesznek azok majd az olvasóknak is. Volt, aki teljes nyugalommal, alig három hónap alatt megszervezett mindent, más 7-8 hónapot is szánt a nagy napra. Mivel éppen ahhoz a korosztályhoz tartozom, ahol minden napra jut egy új menyasszony, egy barátnőmet tudnám a legmenyasszonyosabb menyasszonynak mondani. Lilla sztoriját nem mesélném el előre, annyit mondhatok, ha ő és a vőlegénye, Krisztián nem lettek volna, talán soha nem értem meg igazán az esküvők világát, romantikáját.

Mit gondolsz, a könyved inkább olvasmányos érdekesség, vagy praktikus útmutató azoknak, akik lázasan tervezik az esküvőjüket?

A kiadóm és szerintem is, fél úton jár az album és az ismeretterjesztő könyv között. Praktikus lesz mindenképpen, jó kiindulási alap, hogy megfogalmazódjanak kérdések, hogy bizonyos döntéseket még a szervezés előtt meg tudjanak hozni a párok, hogy inspirálódjanak, okuljanak mások történeteiből. Amit a legfontosabb üzenetnek tartok benne, hogy mindenki maradjon önmaga az esküvője napján is. Nem kell megfelelni senkinek és semminek, nem a pénzről szól, a ruháról, a helyszínről. Olyan legyen, amilyen a pár maga. Minden más önkifejezési eszköz legyen, ne egy színjáték, amiben nem érzik jól magukat.

Gácsi Georgina, esküvőfotós
Gácsi Georgina

Akkor vessünk fel egy nagyon tipikus kérdést - ilyen ismeretanyaggal hogy vélekedsz, egy esküvőt mennyi idővel a nagy esemény előtt kell elkezdeni megszervezni?

Ez sok mindentől függ. Ha például kétnemzetiségű esküvőről van szó, vagy egy külföldön tervezett menyegzőről, akkor idejében el kell dönteni, akár egy évvel előre is, hol lesz a szertartás és mikor. Ez az úgynevezett Save The Date meghívó. Nagyobb kiadásoknál illik jó előre szólni a vendégeknek. Ha ilyen különleges helyzet nem áll fenn, akkor 6-8 hónap között van az ideális szervezés. Felkapott helyszín esetében szintén érdemes előre gondolkodni, mert az időpontok hamar elfogynak az esküvőszezonra.

Mi a legszívhezszólóbb, érzelmesebb élmény, ami ért a könyv munkálatai során?

Amikor először nyomtattam ki egy szombat délelőtti napon a kész kéziratot, az mindenképpen dobogós. El sem hittem, hogy elkészült. Az is volt annyira érzelmes pillanat, mint az írás.

Saját honlapot vezetsz, stylistkodsz, már könyved is jelent meg - pedig nagyon fiatal vagy. Találkozol előítéletekkel a korodat, vagy a sokféle karrieredet illetően? Hogyan kezeled ezeket?

A koromat illetően nem, igazából az én szakmai példaképeim még tőlem fiatalabb írókként lettek főszerkesztőkké, kaptak Junior Prima díjat és még sorolhatnám. Az pedig, hogy több területen is kipróbáltam magam, csak még izgalmasabbá tette az elmúlt éveket. Persze, néha én is hallok ezt-azt, de te is tudod, hogy lehetetlen mindenkinek megfelelni és idővel, ha eleinte még nem is ismered be, eljön az a pont, amikor csak megvonod a válladat. Szeretem, amit csinálok, nem cserélném el semmi másra. Aki velem tart, olvas, aki nem, az keres mást. Ez ennyire egyszerű.

Van -e már a fejedben következő projekt az esküvős kötet után?

Ez most egy nagyon sűrű időszak nekem, az elmúlt két évem munkája mind a következő hetekben érik be. Valahogy így hozta a sors. Részt vettem egy Európai Unió által kiírt országos projektben, amelyben videóinterjúkat készítettem ismert magyarokkal, és hanginterjúkat hétköznapi hősökkel. Ez a munka hamarosan az ország összes közintézményében elérhető lesz, ennek a sajtótájékoztatóját szervezzük éppen. A könyv leadása óta pedig egy új projekten dolgozom - egyelőre csak annyit szeretnék mondani róla, hogy szakmailag és emberileg is nagyon megtisztelő feladat.

Oszd meg másokkal is!
Mustra