10 ok, amiért inkább ne tartson szeretőt

Amikor kisgyerek voltam, a szüleim sokat hallgatták Básti Juli és Cserhalmi György „Hallgass kicsit” című lemezét – én pedig imádtam felfedezni a csalfa és kétszínű szerelmes felnőttek titokzatos világát a dalszövegeken keresztül. „Egy másik lakásba érve hazudnod kell” – szólt az egyik dalban, míg egy másik szerint „nézhetsz őrá, őhelyette én leszek”. Mire gimnazista lettem, már személyesen is elmélyülhettem a veszedelmes viszonyokban: az első barátnőm évek óta párkapcsolatban élt, mikor kinézett magának, de természetesen csak amolyan mellék-projektként.

Felnőttként szomorú, vérlázító, és néha tragikomikus sztorikat hallottam róla, hogyan derült ki, hogy X kavar Y-nal, amit Z már évek óta tud. Ám míg huszonévesen még lenyűgözött az élet játszótere, és meggyőződésem volt, hogy amit akarunk, azt meg is kell tennünk, ma már azt vallom, hogy bizonyos dolgokat bőven elég fejben lejátszani – a fantázia ugyanis sosem hagy cserben, a valóság viszont sokszor jóval keményebb a vártnál. Nem nehéz okokat felsorolni, miért izgalmas belebonyolódni egy kis nyári bolondságba a stabil(nak tűnő) kapcsolat mellett – fergeteges lesz a szexuális életem, hirtelen fontosnak és ellenállhatatlannak érzem majd magam, motivál a fogyókúrában, és így tovább . De – legyünk őszinték – fajsúlyos érvek szólnak amellett is, hogy kísértés ide vagy oda, inkább mégse tartsunk szeretőt, ha nem muszáj. Mert...

1. Óhatatlanul bűntudatot okoz

Az ember olyan típusú lény, aki mindenre képes ideológiát találni. Ahogy a háborúkat és a pusztító környezetszennyezést is sikerül igazolnunk valamivel, semmiség az agynak, hogy kreáljon egy okot: miért is “jár ki nekem” a szerető. A sor végtelen a “mert a párom nem mutatja ki, hogy szeret”-től a “mert magam sem tudom mi történik velem”-en át az “amit nem tudok, az nem fáj”-ig. Azonban az ember csak az agyát képes meggyőzni mindezzel: a megcsalás sosem lesz mentes a szív sajgó fájdalmától. Az észérvek nem segítenek azon, hogy lélek levegőért kapkod szégyenében.

2. Kész anyagi csőd

Elsőre talán úgy tűnik, hogy csak a pasiknak – ám a valóságban a nők is nagyon kínos helyzetben találhatják magukat. Hiszen a “családi kasszából” éldegélni, közben a “másik férfitól” is elfogadni, ami jön (legyen az vacsorameghívás, ajándékok, vagy utazások) se nem etikus, se nem okos döntés. Épp ezek a helyzetek szoktak csúnya válásokba és ronda anyagi egyezkedésekbe torkollni. Ami pedig a fiúkat illeti: egy másik nőt vacsiztatni, itatni, és utaztatni, miközben otthon mindig lenne szükség valamire, nem épp “az év férfija” magatartás.

3. Még egy kapcsolatot is kihívás életben tartani, nemhogy kettőt

Aki valaha volt már szerelmes, és viszontszerették, tudja: még a legnagyobb románcok is komoly melóval járnak. Mindenkinek vannak rossz napjai, időnként türelmetlenek vagyunk egymással, máskor pedig irreális elvárásokkal traktáljuk a kedvesünket. Kinek van energiája arra, hogy két ember körül mászkáljon tojáshéjon? Elég nehéz harmonikus életet élni egy megcsalásmentes kapcsolatban is – miért tenné ki magát bárki annak, hogy két helyen próbál kiegyensúlyozott atmoszférát teremteni egyszerre?

4. Rengeteg fájdalmat és szomorúságot szül

Ezt nem is kell hosszasan részletezni, mert mindenki tudja, milyen érzés mellőzöttnek lenni. Milyen az, amikor hazudnak nekünk. Mind átéltük már az értéktelenség érzését és a tehetetlen haragot, amikor kiderült, hogy valaki elárult minket. Ahol pedig gyerekek vannak, ott még komplikáltabb a helyzet: mindenki jó szülő akar lenni, ami sokkal nehezebb úgy, hogy valaki hazudik a gyereke anyjának / apjának.

5. Minél tovább bonyolódik, annál nehezebb lesz rendet rakni

Nem reprezentatív kutatás, inkább tapasztalat: az esetek nagy százalékában a szerető nyújtotta euforikus állapot egy idő után átfordul követhetetlen hazudozások labirintusába. Az érzelmek minden oldalon egyre inkább bonyolódnak – így ha a “visszautat” választaná valaki, annak egyre több elszámolnivalója akad majd. Ennél már csak az rosszabb, ha valaki egy új, tiszta kapcsolattal kecsegteti a szeretőjét, közben pedig hónapokon, éveken át két vasat tart a tűzben. Mindenki követ el hibákat – ezt tudjuk. De hogy valaki hosszasan, kitartóan és következetesen hibás döntéseket hoz, azt már nehezen veszi be a gyomor. Így kerülhet valaki könnyedén két szék közül a padlóra.

6. Úgy is kiderül

Persze lehet semmisnek tekinteni az összes érvet, és abban reménykedni, hogy nem derül ki a turpisság. Ám a szerető olyan, mint a hírességek meztelen képei: előbb vagy utóbb előkerül a téma, és pont akkor, amikor már épp feledésbe merült volna. Nem kell ehhez Facebookon kutakodó barátnő, vagy árulkodós "jó barát" - valahol, valamikor, valahogyan fény fog derülni a titokra. 

7. Fordított helyzetben megbocsáthatatlannak tűnne

Ha a társam megcsal, az ideológiák hirtelen értelmüket vesztik. Sőt, ha a legjobb barát, vagy épp egy közeli rokon sírja el a panaszait, hogy a párja hűtlen volt hozzá, azon nyomban ördögöt kiáltunk, és a szeretteink védelmére kelünk. Miféle szörnyeteg volna képes hazudni egy ilyen jótét léleknek? Nem mintha volna más választás: nehéz volna azzal érvelni a megcsalt barátnak, hogy “ugyan már, mindenki csal mindenkit, nekem is épp szeretőm van”. Persze ki lehet próbálni – az őszinteség úgyis ritka erény manapság.

8. Megosztja a baráti kört

A barátok egyik fele a “tedd, ami neked jó édesem, egy életed van, és te vagy a főszereplője” álláspontot erőlteti, a másik, ítélkezőbb fele szerint pedig “hogy bírsz tükörbe nézni”. Akadnak persze, akik szerint “majd az élet eldönti, hogy mi a jobb mindannyiótoknak”, de akárhogy is, mindenképp kínos csendeket és sarkos véleményeket provokál a téma. És akkor még szót sem ejtettünk azokról a barátokról, akik bár az életünk részeivé váltak, a megcsalt társon keresztül kerültek képbe. Velük különösen nehéz lesz a barátág rehabilitálása.

9. Vannak kultúráltabb módjai is a fantáziák kiélésének

Üdv a 21. században, ahol férfiak férfiakkal és nők nőkkel házasodhatnak, a házassági esküből igény szerint kimaradt a “hűséges leszek hozzád holtomig”, és aki úgy látja jónak, nyitott kapcsolatban él, esetleg hármasban, vagy mégtöbbesben kísérletezik a szexszel. Legyünk realisztikusak: hányan merjük őszintén kijelenteni, hogy hátralévő életünk során egyetlen emberrel szeretnénk intim kapcsolatba kerülni? A jó kapcsolatot nem az “extrém” szexuális szokások teszik tönkre, hanem egymás és önmagunk vágyainak és álmainak elhanyagolása, az önzés, és persze az unalom. Ha ezek a kérdések közösen, türelmesen, érzékenyen kerülnek megfontolásra, semmi szükség nem lesz titkos szeretőre. 

10. A szerető is ember

Az “én sosem ígértem neked semmit” klasszikus “szeretős-szakítós” mondat, pedig a “mosom kezeim” attitűd ebben a helyzetben sem jelent feloldozást. Nem kell ahhoz szavakkal kecsegtetni valakit, hogy remények ébredjenek a szívében – bőven elég szenvedélyesen megcsókolni. Aki azt hiszi, hogy elvárhatja egy érző lénytől, hogy tartsa kordában a “kötődés hormonjait”, az vagy baromi naiv, vagy baromi önző. Ami pedig a másik oldalt illeti: szeretőnek lenni rettenetesen megterhelő érzelmileg. Be nem tartott ígéretek, titkos telefonhívások, lopott órák, állandó paranoia. Hánykódás az “Örökké csak második leszek”, és az “Végül úgyis engem választ majd” időszakok között, mindeközben pedig figyelni, ahogy a valós lehetőségek elsuhannak, mert észre sem vesszük őket. Pedig annyi szingli vágyik szerelemre és közelségre – olyanok, akiket senki sem vár haza otthon.