Megehetem, ami már leesett egyszer a földre?

Újabb fejlemények az emberiséget foglalkoztató nagy kérdésben: ehető-e a földre esett étel? A gulyásleves nyilván nem, de mi van a többi kajával? Érvényes-e az 5 másodperces szabály? Melyik felére esik a vajaskenyér? Meg lehet-e enni a padlót is már megjárt falatokat?

Nem állítjuk, hogy hasonló vitákat kavar az emberiségben az a kérdés, hogy megehetjük-e azt a földre esett falatot, ami kevesebb mint 5 másodpercet töltött a koszos földön, mint mondjuk a globális felmelegedés, de tény, hogy régóta sokakat foglalkoztat, hogy mi is igaz ebből az elméletből. Alapesetben azt hihetnénk, hogy az egész annyira egyszerű, hogy amennyiben mondjuk otthon, a rendszeresen takarított konyhánk padlójára esik a falat, és gyorsan felkapjuk, akkor valószínűleg nem halunk bele, míg ha a 4-6 villamos ismeretlen eredetű cseppfolyós trutymójába ejtjük bele, akkor ki tudja, mi lesz a vége. De mit mond erről a tudomány

Az 5 másodperces mítosz

Kinézed a legjobb falatot, emeled a szád felé, aztán hirtelen csak a levegőt harapod, az ételdarabka pedig ott hever a padlón? A néphiedelem szerint ha 5 másodpercen belül felveszed, esetleg meg is fújod, akkor nem történt semmi. Arra nem tér ki senki, hogy mi van, ha 15 másodpercig hagyod a földön, és vajon hány halálos bacilus tudja, hogy 5 másodpercet kell várnia, amíg ráveti magát az ételre, és arról sincs statisztika, hogy éves szinten hány áldozatot szednek a földön lesben álló kórokozók.

shutterstock 217663819
Shutterstock

Néhány éve az angol Aston Egyetem kutatói arra a nem túl meglepő következtetésre jutottak, hogy az idő fontos tényező, ugyanis minél kevesebb ideig van a földön, annál kevesebb baktérium kerül rá. A Clemson Egyetem kutatói ennél egy kissé tovább mentek: ők bolognait meg kenyeret dobtak szalmonellával borított szőnyegre, parkettára és kőre, és arra jutottak, hogy igazából nem számít, hogy mikor fogyasztod el az ételedet a földet érés után.  

Amiben a tudomány egyetért

Leginkább attól függ minden, hogy mennyire koszos az a padló, és mióta van ott a baktérium. Mikor tegnap az utcai cipődben bementél a konyhába és behordtál egy csomó mocskot, az ma már nem valószínű, hogy beteggé tesz. És persze az sem mindegy, hogy mire ejted a kaját. A szőnyegről mindössze a baktériumok egy százaléka mászott át az ételre, míg a fapadlóról 48 százalék, a padlólapról pedig 69 százalék. Azt is érdemes észben tartani, hogy a száraz ételekre kevésbé tapadnak a baktériumok, vagyis, ha a választanod kell, hogy a kenyeret vagy a szószos spagettit edd meg a földről, akkor a kenyeret válaszd! 

Mi történik, ha megeszed a földről az ételt? 

A legrosszabb, ami történhet, hogy megeszed, ételmérgezést kapsz és meghalsz. Erre viszont gyakorlatilag semmi esélyed sincs. Bár nagyjából 5000 baktérium található a lakásodban, ezekből nem valószínű, hogy bármelyik súlyosabb tüneteket okozna mint mondjuk egy kis hasmenés. Sőt, jó ha tudod, hogy a világ baktériumainak mindössze egy százaléka okoz bármilyen megbetegedést is az embereknél.

Lehet bármi bajod, ha megeszed a földre esett ételt?

Lehet, hogy eszel vele egy kis port, némi kutyaszőrt, de komoly bajod nem lesz tőle. Vagyis mikor legközelebb kiborítod a konyhapadlóra a sült krumplit, akkor szedd össze, de ne add oda idős, beteg, legyengült immunrendszerű embernek vagy egészen kicsi gyereknek, mert nem a földön töltött idő számít, hanem az, hogy minden rendben legyen a védekezőképességével annak, aki megeszi. Egy egészséges immunrendszerű embernél elképesztően alacsony a megbetegedés esélye olyan ételtől, amit a padlóról kap fel.

shutterstock 90130231
Shutterstock
Oszd meg másokkal is!
Mustra