Hiába küzdesz, a lekopott porc nem nő vissza!

De miért kopik le? És miért szenved ettől egyre több fiatal? De leginkább mit tehetek ellene? Összeszedtük a válaszokat.

Az ülő életmód az ízületeinket sem kíméli: hazánkban lassan népbetegség a porckopás, nagyjából minden ötödik embert érint. Ízületesnek lenni tipikus öregasszonybetegség, nem igaz? Hát, sajnos nem: a szakemberek szerint egyre fiatalabb korra tolódik a betegség kezdete és egyre korábban van szükség csípőprotézis, térdprotézis beültetésére. Mert az alternatív gyógyászat ígéreteivel ellentétben a lekopott porc már nem nő vissza, hiába lúgosítunk, savasítunk, teázunk, vagy épp adagoljuk túl magunkat vitaminokkal. Azért nem minden étrendkiegészítő sarlatánság: vannak köztük olyanok, amik ugyan az elvesztett porcot már nem építik vissza, de a meglévőt megvédik, vagy épp más módon tudják valamelyest csökkenteni a tüneteket. Miért kell fiatalon is tennünk porcaink egészségéért, és mit lehet tenni? Elmondjuk.

Mi az a porc és minek az?

Ízületeknek nevezzük a két csont találkozásánál lévő mozgó részt, mint például váll vagy épp térdízület. Az ízület ennek megfelelően két csontvégből áll, ezt a két csontvéget porc borítja (ha láttunk már csirkecombot, akkor porcot is láttunk). Élő személyben az ízületet körülveszi egy kis zsák, amiben ízületi folyadék van, ez egy csúszós-nyálkás valami, és arra szolgál, hogy a porcfelületek könnyen csússzanak egymáson. Az egészet ízületi szalagok tartják össze.

shutterstock 663450076

Ennek megfelelően az ízület működése több dologtól függ. Ha kevés vagy nem megfelelő összetételű az ízületi folyadék, akkor túl nagy a súrlódás a két csontvég között. Még nagyobb a baj, ha a csontvégekről lekopik a porc: ilyenkor mozgáskor két csontvég próbál egymáson elcsúszni-elforogni, de ezek nem csúsznak olyan jól, mint a porc – az eredmény fájdalom és mozgáskorlátozottság. Végső esetben a megoldás a protézis beépítése, ilyenkor az egész cuccot kicserélik fémalkatrészekre. Az ízületi protézis-műtétek nagy műtétek, utána hosszú a gyógyulás, rehabilitáció, szóval jobban tesszük, ha nem jutunk el idáig, hanem inkább igyekszünk megelőzni a bajt.

Lehet veleszületett a hajlam, de az a ritkább

„Állhat genetikai hajlam az ízületi porckopás hátterében, ebben az esetben, amelyet az elsődleges artózisok közé sorolunk, pontosan nem lehet megállapítani, miért alakult ki. Többnyire 45 év felett jelennek meg a porckopással kapcsolatos tünetek és elsősorban a térdnél, a kéznél, a csípőnél és a gerincnél jelentkezik.

A másik esetben viszont sokkal szélesebb körben, akár egészen fiatalokat is érinthet ez a betegség, és bármely ízületnél előfordulhat. A másodlagos artózisnál ugyanis a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, túlterhelés, fejlődési rendellenesség, az ízület sérülése, gyulladása, vagy egyes betegségek is hozzájárulhatnak. Éppen emiatt egyre fiatalabb korban kényszerülnek sokan a porcfelszín teljes elkopásával protézis műtéti beépítésére” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa.

Diéta és mozgás, ésszel!

A szakember kiemelte, megfelelő életmóddal sokat tehetünk ízületeink épségéért, hiszen nemcsak a mozgásnak van fontos szerepe, hanem az ideális testsúlynak is. Megdöbbentő, de már 5 kg súlyfelesleg is akár 50%-kal növelheti a térdízületi artrózis kialakulását. Alsó végtagjaink, így a lábaink, a térdeink, illetve a csípőnk cipeli egész nap teljes testsúlyunk, ezért nem mindegy, mennyit mutat a mérleg. Többek között ezért is fontos, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól.

Ami a mozgást illeti: a szakemberek szerint legalább hetente háromszor 30 percet kellene mozogni, de azt is fontos, tudni, hogy nem csak a mozgásszegény életmód, hanem a mozgás okozta túlerőltetés is kockázatot jelent. Vannak sportok, amelyek kifejezetten ízületkímélőek, ezek jellemzően azok, ahol nem kell a saját testsúlyunkat megtartani, és nincsenek nagy ugrások, zökkenők – úszás, biciklizés. A jóga is ízületbarát, ha jól csinálják, de ha amatőrök vagyunk és túlterheljük-túlnyújtjuk magunkat, az káros is lehet.

A mozgás azért jó a porcoknak, mert a porcokban nincsenek vérerek, ilyen úton nem tudnak tápanyagokat felszívni. Amikor mozgunk, akkor viszont a porc szivacsszerű szerkezetébe beáramlik, majd kiáramlik az ízületi folyadék, és közben a porcszövet „kiveszi belőle” a tápanyagokat. Az ízületi folyadék a mozgás során többek között glükózaminnal látja el a porcot, ami annak egyik fő építőköve. Ha nem mozgunk, a porcaink kevesebb tápanyaghoz jutnak.

shutterstock 346462532

Használ a vitamin vagy nem használ?

Ha nem építi vissza a porcot az étrendkiegészítő, akkor mit keres mégis a patikában a sokféle porcerősítő por és kapszula? A már lekopott porcot valóban nem építi vissza egyik sem, de némelyiknek mégis lehet jótékony hatása: ezek a kondroitin és glükózamin tartalmú készítmények. A kondroitin és a glükózamin a porcok építőkövei.

A glükózamin-tartalmú készítmények hatékonyságát vizsgálta porckopásban egy összefoglaló kutatás – arra az eredményre jutottak, hogy már kialakult porckopás esetén a hatékonyságuk nem igazolt, bár teljesen kizárni sem lehet, hogy van egy kevés tünetcsökkentő hatásuk. Nem porc-visszaépítő, hanem tünetcsökkentő, azaz ha optimisták vagyunk, akkor lehet, hogy a hatóanyag kicsit javít a beteg ízület mozgékonyságán. Egy másik nagy, összefoglaló tanulmány során arra keresték a választ, van-e fájdalomcsökkentő hatása a glükózaminnak porckopásban – sajnos az jött ki, hogy a fájdalomcsökkentő hatása nem jobb a placebonál.

A másik népszerű hatóanyag a kondroitin - az ennek hatékonyságát vizsgáló összefoglaló tanulmány egy picit jobb eredményre jutott, a kondroitintartalmú készítmények porckopás esetén csökkentették a páciensek fájdalmait.

Egyik szer sem építette vissza az elveszett porcot és egyik sem fájdalomcsillapító. Ugyanakkor az ízületi folyadék viszkozitásának növelése révén „beolajozhatják” az ízületeket, így lehetséges jótékony hatásuk. A még ki nem alakult porckopás esetén javíthatják a porc anyagcseréjét, így a megelőzésben is lehet fontos szerepük.

Honnan tudjam, hogy porckopásom van?

Gyanús lehet, ha gyakran fájdalmat és ízületi merevséget tapasztalunk tartós pihenés után, majd ezek a tünetek állandósulnak, vagy megváltozik az érintett ízület formája. Ortopéd szakorvoshoz kell fordulni (háziorvos utalhat be), aki valószínűleg röntgenvizsgálatot, ritkábban artroszkópiás vizsgálatot (ízületi tükrözés) javasolhat. Ha kopni kezdett a porc, akkor sem kell pánikba esni, kímélettel, kezelésekkel, mozgásterápiával, gyógytornával lassítható a folyamat.

Oszd meg másokkal is!
Mustra