Nátrium-nitrát
| Nátrium-nitrát | |
.jpg) |
|
| IUPAC-név | nátrium-nitrát |
| Más nevek | chilei salétrom |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7631-99-4 |
| RTECS szám | WC5600000 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | NaNO3 |
| Moláris tömeg | 84,9947 g/mol |
| Megjelenés | fehér por, színtelen kristályok |
| Halmazállapot | szilárd |
| Sűrűség | 2,26 g/cm³ |
| Olvadáspont | 308 °C |
| Forráspont | 380 °C, bomlik |
| Oldhatóság (vízben) | 874 g/l, 20 °C |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló, égést tápláló (O)  Ártalmas (Xn)  [1]
|
| R mondatok | R8, R22[1] |
| S mondatok | S22, S41[1] |
| Lobbanáspont | nem éghető |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | szervetlen nátriumvegyületek |
| Azonos anion | nitrátok |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A nátrium-nitrát (NaNO3) (nem keverendő a nátrium-nitriddel és nátrium-nitrittel) egy nátrium-só, amit műtrágyákban, robbanószerekben és szilárd rakéta-hajtóanyagokban valamint üveg- és cserépzománcként és tartósítószerként használnak.
A 19. század végén az úgynevezett chilei salétrom bányászata olyan nagy üzlet volt, hogy a leggazdagabb salétromtartalmú területek felett Peru, Chile és Bolívia között kitört a salétromháború. A Föld legnagyobb készlete a chilei Atacama-sivatagban található, és jelentős bányászat folyt itt egészen az 1940-es évekig, mikor a salétrom értéke hatalmasat zuhant. A régi bányászvárosokat az UNESCO 2005-ben a világörökség részének nyilvánította. A bányászaton kívül a salétrom egy másik forrása a vegyipari módszerekkel történő előállítás, amikor salétromsav és nátrium-karbonát reakciójából keletkezik.
Felhasználási területek[szerkesztés]
A 19. század végén nagy mennyiségben használták puskapor előállításához, többek között ez okozta a Csendes-óceáni háború kirobbanását.
Élelmiszerekben tartósítóként alkalmazzák E251 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására nátrium-nitritté alakulhat, melyből káros nitrózaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.
A puskapor előállítása során oxidálószerként használják a kálium-nitrát helyett.
Nagy hőkapacitása miatt naperőművekben is alkalmazható.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c A nátrium-nitrát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Expansion bellows for use in solar molten salt piping and valves - Patent 6877508