15 éves csúcson a török infláció

A török statisztikai hivatal hétfőn közzétett jelentése szerint tavaly augusztus hoz képest 17,9 százalékkal, júliushoz képest pedig 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az országban - írja az MTI. Júliusban éves szinten 15,85 százalékos, havi szinten pedig 0,55 százalékos emelkedést mértek. 

Törökország a nyáron egy gazdasági válság szélére keveredett, a török líra árfolyama ugyanis hetekig meredeken zuhant. Ennek részben pont az volt az oka, hogy kétszámjegyű az infláció az országban. Erdogan elnök kormánya ugyanis gyakorlatilag megtiltotta a jegybanknak, hogy kamatot emeljen, ami kezelhette volna a török líra árfolyamának esését a dollárral szemben, de a kormány szerint tovább növelte volna az inflációt, mert visszafogta volna a beruházásokat. Így a kormány és a jegybank nagyjából hagyta esni a török lírát, a devizaválságot igyekeztek nemzetközi összeesküvésnek beállítani, miközben Katartól és Allahtól vártak segítséget.

A válságot kezelendő vagy elkerülendő a török Berat Albayrak török pénzügyminiszter (és Erdogan elnök sógora) többek között azzal nyugtatta meg Törökország hitelezőit augusztus közepén, hogy a kormány első számú prioritásként kezeli a 15 százalékos infláció egyszámjegyűre csökkentését. 

A török jegybank hétfőn közölte, hogy "az inflációs kilátásokat illetően a közelmúltbeli fejlemények komoly kockázatokat jelentenek az árstabilitásra. A jegybank jelezte azt is, hogy intézkedésekre készül. A  jegybank szeptember 13-án tartja következő kamatdöntő ülését. 

Hétfő délben a dollárt 1,05 százalékos pluszban, 6,6191 török lírán jegyezték, de napi csúcsán 6,7328 lírán is forgott. A líra gyengülését a jegybank közleménye tartotta kordában.

Inan Demir, a Nomura International pénzügyi szolgáltató csoport közgazdásza kiemelte, hogy a piac úgy értelmezte a közleményt, mint annak jelzését, hogy kamatemelést hajt végre a központi bank következő ülésén. Véleménye szerint 500-550 bázisponttal kellene emelni az egyhetes repokamatot, hogy kezelni tudják az infláció romlását. "Ezt kell tenniük, de hogy képesek lesznek-e rá, az egy másik kérdés". Már csak azért is, mert a török jegybank nem igazán független a kormánytól, vagyis akkor emelhet kamatot, ha azt Erdogan elnök megengedi. 

A török jegybankra két irányból egymással ellentétes hatású nyomás is nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont a kormány azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében. 

A török líra az év eleje óta több mint 40 százalékkal gyengült. A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.