Minden brit háztartás 320 ezer forintot vesztett eddig a brexittel

Minden brit háztartás 320 ezer forintot veszített azzal, hogy megszavaztuk a brexitet – tájékoztatta Mark Carney, a brit jegybank, vagyis a Bank of England kormányzója a parlamenti képviselőket. A kormányzó természetesen nem forintban kalkulál, ő 900 font veszteségről számolt be a Parlamentben.

A kormányzó azzal alapozta meg a matekját, hogy ismertette, hogy milyen várakozások voltak ismertek a háztartások pénzügyi helyzetére a brexit előtt és mi a realitás jelenleg, és e két adat összehasonlításából jött össze a combos differencia.

Bedühödtek

A kormányzó megjegyzései a brexit-szurkolók dühös reakcióit keltették, Jacob Rees-Mogg, a hatgyermekes populista politikus, aki mára a brexit fő szószólója lett, azonnal Carneynak rontott, aki szerinte változtatja a véleményét és akinek nem lehet komolyan venni a „célzatos” előrejelzéseit.

Bár Carney elismerte, hogy az összetett gazdasági környezetben azt nehéz kijelenteni, hogy a Brexit az egyedüli oka a háztartások vártnál alacsonyabb jövedelmeinek,

de az biztos, hogy a brit gazdaság megbicsaklásában a népszavazás kimenetele jelentős szerepet játszott."

Egyáltalán miért is lenne kérdés?

A brit gazdaság pocsék elmúlt két évét tekintve, valójában inkább az tűnik kérdésesnek, hogy miként lehet mésnak látni a brexitet, mint ami, súlyos önsorsrontásnak.

Nagy-Britanniában ugyanis

• nőtt az infláció,
• gyengült a font,
• drágult az élelmiszer- és üzemanyagimport,
• leértékelődtek az átlagfizetések,
• csökkent a vállalatok beruházási kedve.

Messze szaladtak

Bár a brexit hívei még mindig próbálnak olyan számokat mutogatni, amelyek azt támasztják alá, hogy a brit gazdaság megtakarításokat ért el azzal, hogy megszabadult bizonyos európai uniós kötelezettségeitől, valójában minden független vizsgálat brutális veszteségekről számol be.

Gondoljunk csak bele, hogy mekkora tragédia az egy városnak, ha bezár egy ezer főt alkalmazó összeszerelő üzem, és a munkavállalók, vélhetően a nem éppen kiemelkedő fizetésükkel az utcára kerülnek.

A londoni Cityből óvatos becslések szerint is immár 40 ezer nagyon jól fizetett munkatárs, elsősorban nagybankok menedzserei, illetve európai uniós hatóságok munkatársai költöztek el Párizsba, Frankfurtba, Dublinba, Amszterdamba. Ha 40 ezer ember nem Londonban költi el, vélhetően nem alacsony fizetését, azt megérzi a helyi gazdaság, az ingatlanpiac, a vendéglők, a taxicégek, és minden más szolgáltatás. Valahogy így jön ki az a bizonyos 900 font.