Buda-Cash: mindenki másra mutogat

2017.09.13. 05:09
Telnek-múlnak a hónapok, az évek, de a nagyobb kárt elszenvedő Buda-Cash károsultak helyzete semmit sem javul, lassan döcögnek a perek, a felszámolási folyamat, az elkövetők ellen indított eljárások. Az ügyfelek az állami PSFN-t is ekézik, utóbbi szerint az ügy sajnos nagyon bonyolult, de náluk minden oké.

A Buda-Cash károsultak alaphelyzete jól ismert: a két és fél éve csődbe ment Buda-Cash Brókerház Zrt. „f.a.” mindenféle trükk segítségével sokáig úgy tett, mintha minden ügyfélnek meglennének a vagyontárgyai, értékpapírjai, pedig azok nem, vagy legfeljebb hiányosan voltak meg.

Az ügyfelekből így károsultak lettek,

a BEVA (Befektető-védelmi Alap) fizetett is, de akadt egy különösen kellemetlen helyzetben levő ügyfélkör. Nekik ugyanis külföldi értékpapírjaik is voltak. Mégpedig Dániában, mert a Buda-Cash a dán Saxo Bank SA-val dolgozott együtt. Itt aztán egy igazi róka fogta csuka helyzet alakult ki. Ezen ügyfelek ugyanis se a pénzüket nem kapták vissza, se az nincs kimondva, hogy ők károsultak lennének. Hogy történhetett mindez?

A Saxo-para

A képlékeny helyzetet az okozza, hogy ezek a papírok megvannak, csak éppen a jogi helyzetük vitatott.

A részvények és a pénz ugyanis egy dán letéti helyen van, itt őrzi őket a Saxo, csak éppen nem adja vissza az ügyfeleknek,

mondván a Buda-Cash még tartozik neki, és ő a magyar brókercéggel volt kapcsolatban, nem pedig a magyar magánszemély végső ügyfelekkel.

A felszámoló, vagyis a Pénzügyi, Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. ezt az álláspontot nem fogadja el, és 2015 októberében pert is indított, hogy ezeket a vagyonelemeket visszaszerezze.

Csiki-csuki a bíróságon

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a keresetet, mondván nem illetékes, de a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a permegszüntető végzést, és utasította a Törvényszéket a per további, érdemi tárgyalására.

Vagyis egy magyar fellebbviteli bíróság végül kimondta, hogy a nemzetközi jogszabályok és joggyakorlat alapján van joghatósága a bíráskodástól ez esetben kissé fázó magyar bíróságnak. Vagyis itthon kerülhet sor a per érdemi lefolytatására. Igen ám, de már ez a verdikt is egy éve megszületett, azóta pedig nincsenek új hírek.

Vagyis azóta semmit nem lehet tudni a per alakulásáról, mi is csak annyit tudtunk meg, hogy

havonta – kéthavonta van egy-egy tárgyalási nap, sok kérdést kell átbeszélni, vagyis egyelőre csak a bizonyítás zajlik, elsőfokú ítélet sincsen még.

Emiatt aztán az ügyfelek igencsak kétségbeestek, és jobb híján a PSFN-t is próbálják ostorozni. Már csak azért is, mert a saját vagyonukról szóló tárgyalásról a valódi károsultak ki is vannak zárva, a bíróság nem fogadta el azt a beasványukat, hogy ők beavatkozók lehetnének.

A per

A per mindenesetre nagy titokban zajlik, az egyik oldalon a Buda-Cash felszámolója és az általa megbízott Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda kérik szépen vissza az ügyfelek pénzét, míg a másik oldalon a Saxo Bank és az őt képviselő Oppenheim Ügyvédi Iroda azt képviseli, hogy a pénz a Saxót illeti.

Az ügyfelek pedig a tárgyalótermen kívül malmoznak.

A kizárt és így igencsak kiszolgáltatott ügyfelek ráadásul attól félnek, hogy ők, amennyiben nem is kontrollálhatják a folyamatokat, mindenképpen rosszul járhatnak. Ha a pert a dánok nyerik, akkor a Saxohoz kerül a pénzük, ha pedig a felszámoló, akkor esetleg az a csúfság esik meg, hogy egyes magánemberek jól beazonosítható magánvagyona a felszámolási vagyonba, vagyis a közös kondérba megy, és a valódi károsultak ebben az esetben sem kapják vissza az értékeiket.

Reménysugár

Mi időről időre megpróbálunk rákérdezni azokra a folyamatokra, amelyekben még egyáltalán bízhatnak a befektetők. A szerencsétlenül járt emberek ugyanis összesen még három elemben reménykedhetnek,

  • az említett Saxo-perben,
  • a felszámolásban, ami ugyebár akkor indulhatna meg érdemben, ha már lehetne tudni, hogy kik között és mit lehet felosztani,
  • illetve a Buda-Cash egykori vezetői ellen induló polgári kártérítési perekben.

Sajnos mindegyik ügy akár évekig is húzódhat, és kétséges, hogy lesz-e a végén pozitív kimenet. Az ügyfelek jobb híján így a felszámoló mulasztásait is igyekeznek számba venni, és van is egy csomó vádpontjuk, illetve kérdésük, amelyekkel a PSFN-t mulasztással támadják.

A témában a PSFN-nel, illetve a károsultak ügyvédeivel is kommunikáltunk, kérdéseket küldtünk el, illetve háttérbeszélgettünk.

Ügyfél-kérdések

A károsultak némileg lerövidítve és összevonva a következő vádakat, illetve kérdéseket fogalmazták meg: 

  • Amennyiben a hitelezők igényének kielégítéséhez a vagyon nem elegendő, a felszámoló kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az adós volt vezetőjét. Elindult-e egy ilyen eljárás?
  • 75 napon belül hitelezői választmányt kellett volna alakítani, A felszámoló kötelessége lett volna a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni, és a későbbiekben a választmányt tájékoztatni a gazdálkodás alakulásáról. Miért nem történik ilyen?
  • A felszámolónak az adós vagyontárgyait nyilvánosan kell értékesítenie a forgalomban elérhető legmagasabb áron. Volt ilyen aukció?
  • Évente közbenső mérleget kell készíteni. Készült ilyen?
  • Miért nem ismerhető meg a károsultak számára a Buda-Cash és a Saxo Bank közötti szerződés-rendszer?
  • Miért nem kapnak megfelelő tájékoztatást a perek alakulásáról a hitelezők?
  • Mit tett a PSFN ezen vagyonelemek kiadása érdekében, és miért ő lép egyáltalán, hiszen ez ügyfélvagyon és nem felszámolási vagyon?

PSFN-válaszok

A PSFN készséges volt, és részben a feladatait jogszabáiy hivatkozásokkal leíró, részben összevont és általános pontokban válaszolt, amelyeket nagyon leegyszerűsítve úgy tálalhatunk, hogy ebben a nehéz feladatban mindent megpróbálnak, de éppen a Saxo-ügyben kellene már tisztábban látni, hogy akár hitelezői választmányról, akár vagyoni helyzetről, vagy más pontosabb képről beszélhessünk.

A PSFN deklarálta számunkra, hogy a pénzügyi szervezetek felszámolási eljárásai összetettebb, bonyolultabb, különös gondosságot és speciális szakértelmet igénylő megszüntetési eljárások, de álláspontjuk szerint a PSFN valamennyi törvényi kötelezettségének eleget tesz. Ilyen kötelezettség a Buda-Cash Brókerház Zrt. „f.a.” esedékessé vált követeléseinek behajtása, igényeinek érvényesítése és vagyonának értékesítésével kapcsolatos egyéb kötelezettségek teljesítése.

Mivel a vagyontárgyak nem transzparens értékesítése külön is érdekelte a károsultakat, a PSFN erre kitért, és úgy fogalmazott, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyonának értékesítése az elektronikus értékesítési rendszeren (EÉR) keresztül történik, amely rendszerben az értékesítésre vonatkozó adatok az átláthatóság biztosítása érdekében nem titkosítottak, azok mindenki számára megtekinthetőek.

Várni kell!

A PSFN arra is utalt, hogy a felszámolási eljárás során időigényes, szakértő bevonását is megkívánó feladatot jelentett az ügyfélvagyon felmérése, a hiány meghatározása, és ebből, valamint az ügyfelek számából adódóan további komoly feladatot jelent a nagy számban benyújtott hitelezői igények ellenőrzése, egyeztetése és visszaigazolása, valamint a vagyonra hatást gyakorló számos megindult peres eljárás. A PSFN emlékeztetett arra is, hogy a 11 755 ügyfél vagyona már átruházásra került. (a Szemerey Tamás tulajdonolta NHB lett a nyertes pénzügyi intézmény – szerk.).

A Saxo Bankkal kapcsolatosan feltett kérdéseinkkel összefüggésben a PSFN hangsúlyozta, hogy felszámolóként ő nem fogadja el a dán cég álláspontját, ezért is perelt, de a Dániában elhelyezett értékpapírokhoz és pénzeszközökhöz tényszerűen és rajta kívül álló okból nem tud hozzáférni, így a tulajdonosoknak sem tudja kiadni azokat.

Az, hogy az eszközökkel kapcsolatos per hogyan alakul, az jelentős mértékben befolyásolhatja mind a hitelezők között felosztható felszámolási vagyon mértékét, mind pedig a hitelezők körét, amelyre tekintettel a fenti objektív és a felszámolótól független akadály miatt a hitelezői nyilvántartás teljes körűen nem készíthető el, és nem kerülhetett közzétételre.

 A válasz szerint a többi feladat késlekedése már ennek a folyománya. A hitelezői nyilvántartás elkészítése alapvető előfeltételét képezi a hitelezők összehívásának (amelyen az ő akaratuk függvényében választmány alakulhat), illetve a közbenső mérleg elkészítésének.

A közbenső mérleg és vagyonfelosztási javaslat hiányában az adós volt vezetőjének a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezésének kezdeményezésére sem kerülhetett sor,

mindazonáltal a felszámoló természetesen evidenciában tartja azon törvényi kötelezettségét, hogy a szükséges feltételek megléte esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket.”

De mikor?

Sajnos ezzel senki nem jutott közelebb ahhoz, hogy az eljárások mikor vezethetnek eredményre. A PSFN maga is deklarálta, hogy a felszámolási eljárás komplex és bonyolult jellegéből adódóan a befejezés várható időpontja jelenleg nem meghatározható.

A károsultak és ügyvédeik pedig továbbra is úgy vélekednek, hogy a sok indoklás ellenére a hitelezői választmánnyal, illetve a közbenső mérlegek elkészítésével, hiányával kapcsolatban a felszámoló mulasztása egyértelműen megállapítható.

Ügyfelek mondták (nem vidáman)

Az ügyfelek továbbra is elégedetlenek, szerintük nem lehet megalapozott a PSFN arra hivatkozása, hogy a hitelezők száma nehezen meghatározható, hiszen 75 nap volt a hitelezői igények beadására. Aki ezt nem tette meg a határidőig, az nem hitelező. Vagyis függetlenül a Saxo Bank pozíciójától, a hitelezők megállapíthatók lettek volna.

A Saxo is tudja azonosítani a végső ügyfeleket, mert folyamatosan küldi nekik például az értékpapírok után az osztalék-igazolást.

Az külön paradox helyzet, hogy amennyiben nem lehet tudni, hogy valaha visszakapja-e az ügyfél az értékpapírjait, addig fizessen-e a virtuális osztalék után adót? A választmány hiányában a hitelezőknek (ügyfeleknek) semmiféle rálátása nincs arra, hogy mi zajlik a vagyon vonatkozásában. Totál átláthatatlan az egész felszámolási folyamat. A „pesti flaszterről" lehet tájékozódni, már ha valaki ehhez jó fülekkel rendelkezik.

Az szintén nem elvárható, hogy az ügyfelek a felszámoló által hivatalosan soha nem bemutatott EÉR rendszeren kövessék, hogy mi is zajlik. Erről a többség nem is tud. A honlapon mindent közzé kellene tenni, de cikkünk zárásának napján (2017. szeptember 12.) a Budac-Cash honlapján a legutolsó információ 2016. december 1-i keltezésű.

Állítólag elárvereztek egy Volvót, néhány kanapét, borhűtőt, székeket, asztalt, fogasokat, az egész alig több mint 6 millió forint. Ennyi? Ezek alapján a tulajdonosok inkább egy nincstelen hobónak tűnnek. A Volvo elment a többi nem.

Az egykori Buda-Cash vezetők elleni határozottabb fellépés már csak azért is sürgető lenne, mert az ő vagyontárgyaik, például a korábbi Opimus Nyrt-ben meglevő részesedésük eközben szép lassan elszivárgott, és sajnos nem a befektetők kártalanításában hasznosult, hanem politikaközeli tőzsdei befektetők kezére jutott.

Fontos, hogy nem csak közbenső mérleg nem készült, hanem hivatalos kiindulási mérlegről sem tudunk. Így bármit lehet mondani majd a folyamat végén.

A magyar bíróság tempójának vonatkozásában szemléletes összehasonlítás, hogy míg a Sándor Palotát vízfestékkel leöntő állampolgár ügyében 4 nap alatt ítélet született, addig több ezer ember elsíbolt vagyona tekintetében 2,5 év alatt sehova se jutottunk. Pedig ez talán egy hangyányit nagyobb horderejű kérdés a jogbiztonságunk tekintetében.