Civiltörvény: az igazságügyi tárca szerint a Velencei Bizottság prejudikál

Értetlenségét fejezte ki az Igazságügyi Minisztérium amiatt, hogy az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottsága politikai feltételezéseken alapuló kritikákkal egészítette ki végső véleményét. Trócsányi László igazságügyi miniszter azt mondta: a Bizottság június 2-án ismertté vált előzetes véleményében megfogalmazott konkrét jogi tartalmat érintő javaslatok  közól ötből hármat az Országgyűlés elfogadott. A két el nem fogadott javaslat elutasításának indokairól Trócsányi László tájékoztatta a Velencei Bizottságot.

A Velencei Bizottság a civiltörvény magyarországi elfogadás után kiegészítette korábbi véleményét. Az alkotmányjogi szakértőkből testület pénteken azt közölte: a módosítások ellenére továbbra is aggályos a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekre vonatkozó magyar szabályozás. A Velencei Bizottság elismerte, hogy több ponton módosítottak a törvényjavaslaton, két pontban azonban nem változtattak:

• a törvény számos kivételt tesz, a sporttal foglalkozó és a vallási egyesületek mellett nem vonatkozik a nemzeti kisebbségi szervezetekre sem, ez pedig megkérdőjelezi a törvénnyel kapcsolatos magyar álláspont hitelességét
• fennmaradt az a kötelezettség, amely szerint a szervezeteknek valamennyi sajtótermékükön fel kell tüntetniük a külföldi finanszírozásukra vonatkozó adatokat aránytalan és felesleges egy demokratikus társadalomban. 

A testület emellett sajnálatát fejezte ki, hogy a törvény végleges elfogadása előtt nem tartottak nyilvános konzultációt az érintettek bevonásával. 

A szakértői testület pénteki ülésén Trócsányi László igazságügyi miniszter a szabályozás indokoltságát európai kontextusba is helyezve azt hangsúlyozta: a magyar kormány számára fontos az együttműködés az Európa Tanács szerveivel. A tárca közleménye szerint Trócsányi László a törvényjavaslatról április 24-én személyesen tájékoztatta Thorbjorn Jaglandot, az ET főtitkárát, és a Kecsmár Krisztián államtitkár által vezetett szakértői delegáció május 5-én egyeztetést folytatott a főtitkárság jogi szakértőivel.

A kormány javasolta az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslat parlamenti elfogadására csak a Velencei Bizottság előzetes véleményének beérkezése után kerüljön sor.  Trócsányi László, aki maga is hosszú éveken át a Velencei Bizottság tagja volt, az ülésen részletesen tájékoztatta is a testület tagjait, miért nem fogadják el két javaslatukat.

A  tárca furcsának tartja, hogy a Velencei Bizottság honlapján a törvénnyel kapcsolatos sajtóközlemény végén már egy másik, közelgő véleményére hívja fel a figyelmet. E szerint még ebben a hónapban delegációt küldenek Magyarországra, amely találkozni akar a Central European University, nem-kormányzati szervezetek (NGO), valamint a kormányzat képviselőivel. A küldöttség a megbeszélések után véleményt készít arról a törvényről, amely a Velencei Bizottság sajtóközleménye szerint "lehetővé teheti a Soros György által alapított egyetem októberi bezárását".

A tárca ehhez a szerinte "minden jogi alaposságot nélkülöző tájékoztatáshoz" nem kívánt kommentárt fűzni, de ezt prejudikációnak tekinti.

A Velencei Bizottság pénteki állásfoglalása szerint a múlt hét elején elfogadott magyar törvény csak részben felel meg a bizottság előzetes véleményében rögzített fő ajánlásainak. A szakértők elismerték, hogy a civil társadalmi szervezetek átláthatóságának biztosítása, a jogosulatlan külpolitikai befolyás, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása érdekében hozott szabályozás elvben jogszerű. A törvényes cél azonban szerintük nem használható fel arra, hogy nem kormányzati szervezeteket bélyegezzenek meg, vagy korlátozzák tevékenységüket. Ezt a hatást a szabályozás átláthatóságra irányuló jogszerű cél nem igazolhatja, húzták alá.

A szakértők elismerték, hogy három ponton módosított a kormány a javaslaton. A Velencei Bizottság  szerint az elfogadott módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy enyhítsék azokat az aggályokat, amelyek szerint a törvény aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent a szólásszabadsághoz, továbbá az egyesüléshez és a magánélethez való jog érvényesülésébe.