- Kultúr
- Cinematrix
- saul fia
- bluray
- rendezői kommentár
- audiokommentár
- nemes jeles lászló
- erdély mátyás
- krasznahorkai balázs
- dvd
Megtudtuk, miről szól a Saul fia
További Cinematrix cikkek
Április 15-én jelenik meg a Saul fia DVD-, és bluray-változata. Ahogy tettük ezt a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és az Argo 2. esetében, a filmtörténet második Oscar-díjas magyar filmjénél is meghallgattuk a rendezői kommentárt, hogy megtudjunk minden olyan dolgot, amit esetleg a több hónapos sajtóturnéjukon sem mondtak el a filmről.
Újságíróként már nehéz bármi újdonságot találni a Saul fiával kapcsolatban. Nemes Jeles László rendező, Röhrig Géza főszereplő, és Erdély Mátyás operatőr annyi különböző alkalommal, és annyi különböző módon nyilatkozott a filmről, hogy féltem, egy kulisszatitkokról szóló audiokommentárban már sok nóvum nem lesz. Ennek ellenére volt bőven, még ha a résztvevők bizonyos témákról kevesebbet, vagy egyáltalán nem mesélnek. Ha valaki egy értő, történelmi háttérről is beszélő elemzést szeretne hallani a Saul fiáról, egyenesen a rendező szájából, akkor keresve sem találhat jobb lehetőséget ennél a lemeznél.
Az audiokommentár résztvevői: Nemes Jeles László, Erdély Mátyás, és Krasznahorkai Balázs rendezőasszisztens.
A TÖRTÉNETRŐL
- Nemes Jeles László sokáig gondolkodott azon, hogy kell-e felirat a film elejére, hogy tulajdonképpen mi is az a Sonderkommando. Végül úgy döntött, hogy kell.
- Nemes egyébként szinte nem is kommentálja a filmet, hanem értelmezi. Nagyon sok jelenetről elmondja, hogy mit látunk, ez mit jelent a történetre nézve, illetve hogy bizonyos vizuális húzásoknak milyen szerepe van a cselekményben. Volt filmszakosként mondom, hogy tök érdekes az egész, bár nem gondolom, hogy a Saul fia azért annyira titokban tartaná a módszereit.
- Káosz és szervezettség: ez a két kifejezés a kulcs a Saul fiához. Nemes szerint ilyen volt a forgatás, ilyenek voltak a koncentrációs táborok, és ezt az érzést akarták bemutatni. Hogy nagyon szigorú szabályok vannak, de valójában bármi megtörténhet.
- Nagyjából a film felénél a rendező elmondja, hogy Saul „nincs a helyzet magaslatán”.
- A film egyik – ismét csak szándékosan - kevésbé kibontott motívuma, azok a dokumentumok, amiket a Sonderkommando tagjai elástak, hogy bizonyítékul szolgáljanak a nácik ellen. Saul ezt egyszer zsarolási alapnak használja egy másik kommandós ellen, és csak egyszer említik meg máskor. Bevallom, hogy filmből nekem ez nem derült ki, csak a kommentárból.
- Sault úgy rángatják a különböző szereplők, mint egy babát, mégis van valami hatása a világra. „Erről szól a film” - teszi hozzá Nemes.
- A befejezésben feltűnő kisfiú Nemes saját bevallása szerint is a Jöjj és láss című orosz filmből jön.
A SZÍNÉSZEKRŐL
- Röhrignek kis segítséggel, de hamar sikerült felvennie azt a színjátszási módot, amit a történet megkövetelt. Nemes szerint egy robotikus, majdnem zombiállapotban van a filmben.
- Nemes többször kiemeli, hogy egész Európában keresték a szereplőket, és emiatt aztán – szándékosan – egészen bábeli viszonyok uralkodtak a forgatások. Voltak lengyel, cseh, erdélyi, német, magyar, és Berlinben élő amerikai színészek is. A halott gyereket egy ikerpár játszotta. Sajnos nem említik, hogy miért.
- Szintén fontos volt a hitelesség kedvéért, hogy minden, az őrök szájából németül elhangzott mondatot németek mondjanak, ne pedig valaki német akcentussal óbégasson. Biedermann oberkápót játszó Urs Rechn pár katonaismerőse is kiabál a filmben.
- Erdély Mátyás: „elképesztően eszik a Géza”.
- Röhrignek állítólag kicsit furcsa volt az arckifejezése aznap, amikor a magát rabbinak hazudó férfi szakállát vágta. Mindenki attól félt, hogy belevág a színész arcába. A férfit egyébként a Berlinben élő, de amerikai származású Todd Charmont játssza, akinek a „nyugat-európai” arca még jobban hozzáadott a kavalkádhoz a rendező szerint.
A TECHNIKÁRÓL
- Nemcsak az egész Saul fia forgott filmre, hanem a feliratok is analóg módon készültek, hatalmas nyomatokat készítettek a címből, és a stáblistából, amit aztán felvettek kamerával.
- Erdély Mátyás emlegeti, hogy sokszor mondták interjúkban, hogy valójában egy zseni volt a forgatáson, Csepregi Gergely kameraasszisztens, focus puller, aki az átélezésekért felelt. Az ő feladata volt az élességet állítani a kamerán, amikor az egy másik szereplőre, vagy eseményre fókuszált.
- Biedermann állandó vizuális motívumot kapott, amikor megjelenik a vásznon, legtöbbször gyufát gyújt, jelezvén, hogy benne ég a láng.
- A befejezés kivételével egy beállítás van a filmben, ami nem kapcsolódik Saul nézőpontjához: amikor titokban készítenek egy fotót a táborban. Az a fényképezőgép perspektívája.
- Amikor Erdély megjegyzi, hogy igen, elég szép a 35mm-es nyersanyag, Nemes kifejti, hogy hát igen, ezt hívják filmnek. Minden más csak 0 és 1.
- Maguk a kemencék egyszer jelennek meg a filmben. Nemes fontosnak tartotta, hogy a fények ne esztétizáljanak, hanem legyenek koszos fények.
- Nemes szerint muszáj volt életlenül megmutatni a borzalmakat, ha éles lett volna a látvány, akkor nevetséges lett volna.
- Nemes direkt nem szerette volna, ha a kamera optikája a víz alá bukna, amikor Saul átúszik a folyón. Egy picit alámerül, de az egyáltalán nem zavarja.
A FORGATÁSRÓL
- Nagyon fontos volt az alkotóknak, hogy valós cselekmény menjen minden jelenet hátterében, tehát a statiszták mind értelmes dolgokat műveljenek, ne csak céltalanul tébláboljanak. Ez a krematóriumos jelenetekben látszik a legjobban, itt mindenkinek megvolt a feladata, majd hozzájuk igazították a szereplőket és a kamerát. Tényleg érdemes figyelni a hátteret.
- Két jelenet van a filmben, ahol nem Erdély Mátyás van a kamera mögött, mindkettő a vízparton játszódik. Erdélynek egy másik jelenet végén kiment a bokája. Ezeket a jeleneteket Réder György vette fel.
- A forgatás utolsó napja volt, amikor lelövik a „Hitehagyott” rabbit. Erdély és Nemes is mondják, hogy milyen szépek a színek a naplementében. A görög rabbit Ágh Márton díszlettervező (Fehér Isten, Delta) játssza.
- Nemes, és főleg a statiszták irányításáért is felelős Krasznahorkai nem győzik elmondani, hogy néhány jelenetet mennyire komplikált volt felvenni.
- A közelit, amikor Saul a fiú holttestét nézi, 5 perc alatt vették fel az egyik nap végén. A leggyorsabban felvett képük volt.
- Erdély Mátyás meséli, hogy abban a jelenetben, amikor a főszereplő lemegy a kemencékhez, ő pedig hátulról követi, volt olyan felvétel, amikor véletlenül kihagyott egy lépcsőfokot. Olyankor a rendező fogta meg a nadrágszíjánál fogva.
- Zányi Tamás hangmérnököt is többször említik (a vele készült podcastunkat itt lehet meghallgatni), illetve elmondják, hogy a vágás ritmusához szükséges volt, hogy küldjön pár hangeffektet előre. Ilyet nem igazán szokás egyébként.
- Nemes Jeles László: "a legtöbb felvételnél rettegtem végig".
- A legpokolibb jelenetről, a máglyáról mindannyian azt mesélik, hogy szinte mindenki a hatása alá került, aki a forgatáson volt: sikolyok, lövések, meztelen emberek egy poros úton. „Visszagondolni is borzasztó” - mondja Erdély.
- A nagyon bonyolult harci jelenetet a tábor udvarán egy kisebb kamerával vették fel, mert a többi jelenethez használt szerkezettel képtelenség lett volna kúszni, és rohanni. A rendező elmondja, hogy ettől a főszereplő, és a film ritmusa is megváltozik.
- A Saul fia elvileg októberben játszódik, de májusban vették fel. Ez legjobban a természeten látszódik.
- A folyós jelenetet a Dunán, Rácalmason és Adonyban vették fel.
- A kis faházi beszélgetést a film végén az egyik szereplő improvizálta.
- A stáblista alatt szóló zenét Melis László ajánlotta nekik, egy 1938-ban felvett erdélyi jiddis dal, amit Elek Judit mentett meg az utókornak.
A Saul fia DVD-, és bluray-kiadása április 15-től kapható a Mozinet forgalmazásában.
Rovataink a Facebookon