Theresa May áldozata kevés lehet az EU-nak
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Ezrek maradtak fedél nélkül a Gamane ciklon miatt Madagaszkáron
- Még az idén új fővárosa lehet Indonéziának
- Japán reptereket és kikötőket fejleszt
- Budapest fél évtizede rágódik az autósok legnagyobb kérdésén, New York most végre döntött
- A Fülöp-szigetek válaszlépést ígért a kínai parti őrség vízágyúzása után
- Szijjártó Péter: Magyarország hamarosan diplomáciai képviseletet nyit Tanzániában
- Kilőtték a medvét, amely öt embert sebesített meg
- Már négy halálos áldozata van a japán étrend-kiegészítőnek
- Terrortámadással fenyegetőzött egy kiskorú a Vajdaságban
- Magyar politikusok is kaphattak pénzt Moszkvától az orosz propaganda terjesztéséért
Kezdődhet a valódi tárgyalás Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról, mert a brit kormány csütörtökön, hosszú vajúdás után elküldte Brüsszelbe az erről szóló javaslatait. Theresa May miniszterelnök egy társulási megállapodást szeretne kötni az Európai Unióval, amely háborítatlanul hagyná az árukereskedelmet az EU és az Egyesült Királyság között, viszont megszüntetné a külföldiek szabad munkavállalását a szigetországban. A megállapodás a 2019. március 29-i kilépés után 20 hónappal lépne életbe.
Ha Nagy-Britannia nem akarja lábon lőni magát, annak ára van
A tervezet nyílt szakításhoz vezetett a brit kormányon belül: a nyilvánosságra hozatala előtt pár nappal lemondott a brexit-tárgyalásokat irányító miniszter és a külügyminiszter is, mert úgy gondolják: a javaslat nem jelent igazi kilépést az Európai Unióból.
A 104 oldalas dokumentum mérlege az, hogy Theresa May és támogatói felismerték: Nagy-Britanniának majdnem mindennél fontosabb, hogy ne sérüljenek az Európai Unióval összenőtt kereskedelmi kapcsolatai, és ennek hajlandók megfizetni a politikai árát.
Azt javasolják, hogy az EU és az Egyesült Királyság hozzon létre egy „egyesített vámterületet”, amelyben szabadon lehet kereskedni ipari és mezőgazdasági árukkal. Erre azért van szükség, mert a Csatorna mindkét oldalán fogyasztott termékeknek az ellátási láncai, a közös piacon töltött negyven év után, mára az egész EU-t behálózták.
Ha például egy Angliában összeszerelt autóhoz három másik uniós országban gyártják a fém alkatrészeket, egy negyedikben a kárpitot, és egy ötödikben az abroncsokat, akkor el tudjuk képzelni, hogy milyen katasztrofális lenne az összeszerelő cégnek, ha hirtelen vámokat kellene fizetnie, és több hetes késéseket kellene beszámítania a gyártásba a vámvizsgálatok miatt. És ez csak egy példa a rengeteg nemzetközi üzleti kapcsolatból, amelyekre a brit gazdaság alapszik.
Ha Nagy-Britannia szeretne elkerülni egy több évig tartó súlyos gazdasági visszaesést, részben bent kell maradnia a közös európai piacban.
Ennek az az ára, hogy elfogad egy sor olyan piaci szabályozást, amelyeket Brüsszelben írnak meg, és amelyeket a kilépés után nem igazán tud befolyásolni. Ebből a szempontból olyan utat választana a brit kormány, mint Norvégia, amelyik szinte minden tekintetben része a közös európai piacnak, de mivel nem ül képviselője az Európai Parlamentben és az európai miniszterek Tanácsában, nem szólhat bele a piac szabályozásába.
London vállalná, hogy továbbra is betartja többek között az élelmiszerbiztonsági szabályokat, a vegyi anyagokra vonatkozó előírásokat és az európai szabványokat. Ezen kívül önként fenntartja az EU által megkövetelt szintet a szociális védelemben, környezetvédelemben, az állami támogatások és a piaci verseny korlátozásában.
Három fő célja volt a Brexitnek – kérdéses, hogy ezek teljesülnek-e
1. Legyen vége a személyek szabad mozgásának
A legnagyobb különbség a norvég modellhez képest az lenne, hogy a szolgáltatásokra nem vonatkozna a piac szabadsága. Tehát az uniós állampolgárok nem telepedhetnének le, nem dolgozhatnának és vállalkozhatnának a mostanihoz hasonlóan Nagy-Britanniában. Az Egyesült Királyság fenntartaná a jogot, hogy kiválassza, melyik szektorokban és milyen feltételekkel fogad munkaerőt. Ez volt a legfontosabb követelés, amit a kilépés támogatói megfogalmaztak.
Az EU-s turistáknak viszont nem vezetnének be vízumot, ami érthető: a turizmust nem szeretné meggyilkolni a kormány. Azt is ígéri a javaslat, hogy „a diákok és fiatalok mobilitását elő fogják segíteni”, és továbbra is biztosítani fogják, hogy uniós külföldiek brit egyetemeken tanulhassanak.
2. Saját külkereskedelem
A brexit másik gyakran emlegetett célja az volt, hogy Nagy-Britannia szabadon alakíthassa a saját kereskedelmi kapcsolatait a világgal. Egy európai vámunió részeként ezt nem teheti meg London, mert a közös piacon európai szinten vetnek ki vámokat és európai szinten kötnek szabadkereskedelmi egyezményeket. Theresa May úgy oldaná meg, hogy a két térség mégis egyetlen „egyesített vámterület” maradhasson, hogy a brit kikötőkben szétválasztanák a Nagy-Britanniába szánt árukat az EU-ba szánt áruktól. A kizárólag a brit piacra szánt árukra a brit vámokat vetnék ki, az EU-s piacra szánt árukra pedig a Brüsszelben megállapodott vámot.
Ez az ötlet már korábban is előkerült, és az Európai Bizottság nem lelkesedett érte, mert bonyolult kivitelezni.
Ezen kívül nem is biztos, hogy ez megadná Londonnak a függetlenséget a kereskedelmi egyezmények letárgyalásához a világ többi részével. Egy példa: a Times hivatkozik egy brit-indiai közös minisztériumi tanulmányra, amelyik rámutat, hogy Indiával nem köthetne szabadkereskedelmi megállapodást Nagy-Britannia, mert az egyik legnagyobb tételt, a basmati rizst a legtöbb helyen Indiában olyan módszerrel termesztik, amelyik az EU-s élelmiszerbiztonsági előírásoknak nem felel meg. Egész pontosan egy triciklazol nevű növényvédő szert használnak, amelyikből az EU-s határértéknél több marad vissza a késztermékben. Nagy-Britannia változtathatna ezen a határértéken, és akármelyik másik szabályon is, ha a saját hatáskörébe vonná róla a döntést. Akkor viszont nem maradhatna tagja az áruk közös európai piacának.
Egy következő probléma, hogy Donald Trump amerikai elnök a Sun című lapnak adott, péntek reggel megjelent interjújában kijelentette: ha a javaslatban szereplő feltételekkel valósul meg az EU–Egyesült Királyság együttműködés, akkor Nagy-Britannia valójában nem lesz független, és ő le sem fog ülni tárgyalni a miniszterelnökkel az amerikai-brit szabadkereskedelemről. Péntek délutánra aztán meggondolta magát: egy közös sajtótájékoztatón Theresa Mayjel a legbarátságosabb hangot ütötte meg, és nagy lehetőségnek nevezte az USA és Nagy-Britannia közötti jövőbeli kereskedelmi egyezményt.
3. Kiszabadulni az Európai Unió Bíróságának a fennhatósága alól
A brexit-tábor harmadik követelése az, hogy az Európai Unió luxemburgi bíróságának (EUB) ne legyen többé fennhatósága Nagy-Britanniában. Ha viszont ilyen sok európai uniós szabálynak a betartását vállalja Nagy-Britannia a közös piachoz való hozzáférésért cserébe, akkor ezeket a szabályokat ki kell kényszeríteni, a jogvitákat pedig rendezni kell.
Amikor két ország kereskedelmi megállapodást köt, akkor a döntőbíráskodásra felállítanak egy független testületet. Így működne a dolog Nagy-Britannia és az EU között is. Ha viszont valamiért muszáj lenne értelmezni egy vitatott jogszabályt, akkor arra mégiscsak az Európai Unió Bíróságát kérnék föl. Közvetetten így megmaradna az EUB befolyása.
Theresa May pengeélen táncol
Nem csoda, ha a tiszta, egyértelmű kilépés hívei tátongó lyukakat látnak Theresa May javaslatán. A miniszterelnöknek viszont nem volt más választása: olyan ötlettel szeretett volna előállni, amelyikkel Brüsszel felé bizonyítja, hogy kész kompromisszumokat kötni, amelyikkel elkerüli a gazdasági összeomlást, amit jó eséllyel elfogad a Konzervatívok puha brexit-hívő és maradáspárti szárnya, és összeszorított foggal, de talán nem lázad föl miatta a komplett kilépéspárti csoport.
Úgy tűnik, hogy mindegyik irányban elment a falig, vagy talán túl is ment rajta, és azzal a kockázattal néz szembe, hogy a javaslatot mindenki elutasítja.
A Konzervatív Párt kemény brexit-hívő tagjait az zavarja leginkább, hogy Theresa May eddig egyáltalán nem azt kommunikálta, hogy hajlandó ilyen lényeges engedményeket tenni az EU-nak, ezért most becsapva érzik magukat.
Mivel nem tört ki azonnal lázadás a képviselők között, úgy tűnik, hogy beállhat egy törékeny egyensúly, de a kormánypárt a szakadás szélén áll. Harminc keményvonalas kilépéspárti képviselő elszánta magát, hogy leváltsa Theresa Mayt, de egy bizalmatlansági indítványhoz ennél több, 48 képviselő kell. Ha sikerülne indítványozni a kormányfő leváltását, akkor viszont kellene egy jelölt, aki maga mögött tudja a kormánykoalíció támogatását, és a helyére lép. Nem tolonganak a pozícióért. Az ellenzék vezetőjét, a munkáspárti Jeremy Corbynt pedig még Theresa May legádázabb tory ellenfele sem szeretné kormányra segíteni .
Az viszont kérdéses, hogy meglesz-e a parlamenti többsége Theresa Maynek ahhoz, hogy végigvigye a saját elképzelését a brexitről. Ha ugyanis sikerül megállapodni az EU-val, akkor azt a megállapodást a brit parlamentnek ősszel jóvá kell hagynia. Rögtön jövő hétfőn fontos szavazás jön: arról dönt az alsóház, hogy felhatalmazza-e a kormányt új vámszabályok megalkotására a kilépés után.
Theresa Maynek azért sem jók a kilátásai, mert a népszerűsége a teljes népességben soha nem volt olyan alacsony, mint az utóbbi napokban.
Az EU nem engedhet túl nagy szabadságot a briteknek
Az Európai Unió brexit-ügyi megbízottja sem fogadta nagy örömmel Theresa May ötletét, hogy az európai közös piacból csak az áruk kereskedelmét venné át Nagy-Britannia, az emberek szabad mozgását viszont nem. Michel Barnier hangsúlyozta, hogy az EU sértetlenül, egészben szeretné megőrizni a közös piacot, az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával. „A szolgáltatásokra és az árukra [egyaránt] vonatkozó szabályoknak, normáknak és szabványoknak az ökoszisztémája az, amire az EU alapszik” – mondta csütörtökön a francia politikus.
Sok ideje azonban nem lehett még rá, hogy alaposan átnézze a javaslatot. Egyelőre azért nyilatkozhatott így, mert ez a bevett reakció, amit két éve ismétel az Európai Bizottság. Ha nekilátnak a javaslat elemzésének, az Európai Bizottság jogászai találhatnak olyan megoldást, ami rugalmasabb hozzáállásra vezetheti Brüsszelt. Ez nagy részben politikai akarat kérdése.
Az EU közös politikai érdeke az, hogy ne kínáljon személyre szabott megoldásokat Nagy-Britanniának, mert félő, hogy más tagállamok is kedvet kapnak a tagsági feltételeik újratárgyalásához.
Michel Barnier viszont egyáltalán nem gondolja, hogy a brit modell vonzó lehetne bárkinek. Amikor megkérdezték erről a véleményét, azt mondta: „Nézze meg, milyen vita megy a UK-ben. Nézze meg. Nem is mondok többet.”
Az ír kormányfő, Leo Varadkar szerint most van itt az ideje annak, hogy az Európai Unió is tegyen egy lépést a britek felé, hiszen Theresa May lényeges kérdésekben engedett Brüsszelnek.
Három lehetséges végkifejlet
Az Európai Bizottság a jövő héten megvizsgálja a brit javaslatot, és ha hajlandóak tárgyalni róla, akkor közösen kijelölik a tárgyalási menetrendet. Őszig meg kellene egyezni az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatainak az alapelveiről, hogy 2019. március 29-én életbe léphessen az átmeneti időszak, amikor közel két évig még majdnem minden marad a régiben.
Az optimista forgatókönyv szerint sikerül megegyezni, és 2021-ig kiépíthetik az új együttműködést a két térség között.
A kevésbé derűlátó szcenárióban csak részleges megállapodást tudnak kötni, például egy szabadkereskedelmi együttműködésről, mint amilyen az EU és Kanada között működik. Ebben az esetben Észak-Írországnak biztosítani kell, hogy a közös piac része maradhasson, legalábbis ez az Európai Unió és Írország egyik legfontosabb követelése.
A rémálom verzió szerint asztalt borítanak a felek, és 2019. március 29-én vámhatár és légi határ létesül az Egyesült Királyság és az EU között. A brit kormány készül erre a lehetőségre: vészhelyzeti tervet állítanak össze a kikötők és a repülőterek bővítéséről, és kétoldalú légi közlekedési megállapodásokat szövegeznek, amelyek elháríthatják, hogy lebénuljon a közlekedés.
Brüsszelben és Londonban is azt hangoztatja a politikusok és szakértők többsége, hogy ezt a lehetőséget mindenki szeretné elkerülni.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon