Kim Dzsongun most nem rakétával vonja magára a figyelmet

Az már most borítékolható, hogy Észak-Korea a közeli Phjongcshangban február 9-25. között tartott téli olimpia alatt is megpróbálja majd magára irányítani a világ figyelmét. Viszont a megnyitóünnepség előestéjére tervezett katonai parádén kívül ezúttal várhatóan nem elsősorban erődemonstrációkkal és fenyegetésekkel, hanem a nagy felhajtás keretében Dél-Koreába küldött,

Élükön az egyik leghíresebb észak-koreai énekesnővel, akiről korábban pletykálták már azt, hogy Kim Dzsongun szeretője volt, de azt is, hogy kivégzőosztag elé állították.

„Ilyenkor a szurkolócsapattal más arcát akarják mutatni az országnak Dél-Korea és az egész világ felé" – mondta Csoma Mózes Korea-kutató. A világ pedig mindig kapva kap az alkalmon, hogy a számos disszidensen és ellenőrizhetetlen információkon kívül néhány gondosan kiválogatott emberen keresztül mégis valamiféle ritka betekintést nyerhet az elzárt országba.

Beizzítják a soft powert

Már az felvillantotta, mi várható majd a következő hetekben, amikor egy hete dél-koreai tévék élőben közvetítették, ahogy Hjon Szongvol kísérőivel együtt megérkezett a szöuli pályaudvarra, ahonnan vonattal ment át megtekinteni az előkészületeket az olimpia fő helyszínéhez, Phjongcshanghoz közeli Gangneungba. Az ismert észak-koreai énekesnő és a phenjani delegáció részeként érkező zenekara ott és a fővárosban is fellép majd az olimpia alatt. A déli sajtó egész cikkeket szentelt a nő elegáns kabátjának, a táskája márkáját találgatták, és minden lépését figyelemmel kísérték. Hjon arca a legtöbb újság címoldaláról köszönt vissza, a tévécsatornák pedig még arról is tudósítottak, hogy mit evett és milyen kávét ivott a popsztár.

Hjont ráadásul nemcsak a téli olimpiára érkező delegáció vezetésével bízták meg, hanem már a demilitarizált zóna határvárosában, Panmundzsonban tartott tárgyalásokon is ő volt a legmagasabb tisztségű észak-koreai. A felpörgő észak-koreai rakéta- és atomprogramról, Kim és Donald Trump amerikai elnök kemény üzengetéséről szóló 2017 után a két Korea két év után először ült le tárgyalni egymással január elején, ahol megegyeztek arról, hogy Phenjan is küld delegációt a délen rendezett téli olimpiára. A tárgyalások alatt tableten jegyzetelő Hjon 2017 októberében került be alternatív tagként az észak-koreai állampárt központi bizottságába, és a kulturális területeken az egyik vezető személyiség lett.

„Nem véletlen, hogy őt küldték" – mondta Csoma, aki szerint a phenjani rezsim egyértelműen azzal számol, hogy a segítségével emberibb arcukat mutathatják, mintha szürke káderek vezényelnék le az előkészületeket. Hjon előtérbe tolása egyébként a Kim által képviselt fiatalítás politikájának is megfelel, és az is egy szándék lehet, hogy demonstrálják, a nők egyenlő jogokat élveznek a kommunista rendszer keretein belül.

Az egész jelenségnek volt már előképe régebben is: az 1950-es években, Kim Ir Szen alatt Észak-Korea egyik kifelé reklámozott arca egy táncosnő, Csve Szünghi volt, aki ebben a reprezentatív szerepben 1951-ben még Magyarországon is járt. A közelmúltat nézve pedig Észak-Korea az erődemonstrációk és durva fenyegetések mellett már a 2000-es évek eleje óta dolgozik azon, hogyan tudná a soft power irányából, finomabban is befolyásolni a külvilágot. A 2002-es incshoni Ázsia Játékokra is küldtek már egy szurkolói csapatot, ami a most várhatóhoz hasonlóan főként szemrevaló nőkből állt, köztük volt Kim Dzsongun mostani felesége, Ri Szoldzsu is.

Feltűnő jelenség

A Washington Post egyenesen úgy fogalmazott, hogy Hjonnal egy propagandapuccsot hajtott végre Észak-Korea a téli olimpia előtt. Konkrétan Hjon kiválasztásával ugyanis a phenjani vezetés azzal is számolhatott, hogy a nőt körbelengi egyfajta rejtélyesség, hiszen korábban a déli média azt találgatta, hogy Kim Dzsongun szeretője volt-e, illetve az is elterjedt, hogy kegyvesztett lett, és ezért kivégezték. Csoma szerint általában, ha előkerül egy csinosabb nő az észak-koreai rezsim magasabb szintjein, akkor rögtön elindul a találgatás, hogy az aktuális elsőszámú vezető szeretője-e, vagy az volt-e korábban. Azonban egészen biztosat sok más kikerülő információhoz hasonlóan erről sem tudni.

Hjon vokalista volt a még a 80-as évek végén létrehozott Pocsonbó zenekarban, ami főleg szintetizátoros zenékkel Kim Dzsongil válasza volt az amerikai popzenei forradalomra. A Telegraph szerint a dél-koreai hírszerzés azt gyanította, hogy még a 2000-es években a svájci magániskolájából hazatérő Kim Dzsongun szeretője lett, állítólag azonban Kim Dzsongil ezt nem nézte jó szemmel. Apja 2011-es halála után újból előkerültek a pletykák, hogy Kim Dzsongun és Hjon között újrakezdődött a viszony.

Az biztos, hogy Hjont 2013-ban kinevezték a nőkből álló, egészen szürreális Moranbong formáció élére, amit külföldön

A propaganda szerint a popbanda személyesen Kim Dzsongun ihletésére jött létre, és a tagokat is állítólag ő saját kezűleg válogatta össze. A Moranbong a modernizált forradalmi dalok mellett pop klasszikusokat, Disney-zenéket, Frank Sinatrát, vagy éppen a Rockyból az Eye of the Tigert is előadta már, miközben egyik fellépésükkor még Mickey egér is megjelent a színpadon. A kifelé mutogatható formáció a magassarkú cipőket, a rövid szoknyákat és az egy fokkal bevállalósabb frizurákat is szélesebb körben elfogadhatóvá tette az észak-koreai társadalomban.

A Moranbong sikere ellenére még 2013-ban jelent meg egy olyan hír az egyik dél-koreai lapban, hogy Hjont kivégezték több másik előadóval együtt, amiért állítólag erkölcstelen, „pornográf" felvételeket készítettek (ami az akkor terjedő videók szerint nagyjából egy feltűnőbb öltözetű táncdarabot jelentett). Ez azonban téves hírnek bizonyult, Hjon 2014-ben újból megjelent a nyilvánosság előtt, és azóta több másik zenekarban, például a téli olimpiára érkező, 140 tagú Szamdzsijonban is kulcsfontosságú szerepet kapott.

Közös zászló alatt vonulnak majd

A Moranbong nem megy az olimpiára, de tagjai közül valószínűleg többen is feltűnnek majd a Szamdzsijonban. 2002 óta először fog fellépni észak-koreai zenekar Dél-Koreában, de a delegációban tisztviselők, újságírók, egy harmincfős, bemutatót tartó tekvondócsapat, és több mint kétszáz gondosan kiválogatott szurkoló is érkezik. Szinte el is lopják majd a show-t a sportolók elől, akik végül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) rendkívüli határozatával versenyezhetnek az olimpián (mivel még a kvalifikált sportolókat sem regisztrálták be az eredeti határidőig az észak-koreaiak).

Összesen huszonkét sportolónak engedélyezték a részvételt (ők pénteken meg is érkeztek Dél-Koreába), közülük tizenketten majd a dél-koreai női hokiválogatottba kerülnek be, először lesz ilyen közösen indított csapat az olimpián. Lesznek rövidpályás gyorskorcsolyázók, alpesi sízők és sífutók is. A legtöbb esélye talán a Montrealban készülő fiatal műkorcsolyapárosnak van, akik bronzérmesek voltak a szapporói Ázsia Játékokon, de aztán a helsinki világbajnokságon csak tizenötödikek lettek.

Szöul és Phenjan arról is megegyezett, hogy a sportolóik majd közösen, a koreai egyesítési zászló –ezen kékkel van jelölve az egész Koreai-félsziget egy fehér háttér előtt – alatt vonulnak a megnyitó alatt. Ez a zászló először 1991-ben mutatkozott be az asztalitenisz-világbajnokságon, legutóbb pedig a 2006-os torinói téli olimpián használták. Csoma szerint ez a zászló olyan szimbolikus lépés, amivel a 2000-es évek közeledési időszakához nyúlnak vissza. „Az a nagy különbség, hogy Dél-Koreában most nincsenek illúziók Észak-Koreával szemben" – mondta. Szerinte 2006-ra vált egyértelművé, hogy hiába öntöttek tömérdek pénzt segélyeken és fejlesztéseken keresztül Észak-Koreába, a phenjani rezsim még a kevésbé feszült időszakokban is csak egy bizonyos fokig kész az enyhülésre.

Mindenkinek érdekében állt

A szöuli vezetés ennek ellenére próbált minél békésebb körülményeket teremteni az olimpia alatt, hogy északi provokációktól mentesen tudják megrendezni a játékokat. Mun Dzsein elnök pedig abban reménykedik, hogy akár további enyhülést is el tud majd érni, nagyszerű lehetőségnek nevezte az olimpiát, hogy megoldják az észak-koreai atomválságot is.

A nemzetközi szankciók által szorongatott Észak-Korea oldaláról pedig Csoma szerint mindenképpen nyitniuk kellett legalább a déliek felé a túlfeszített időszak után. Már Kim Dzsongun újévi beszéde után is sokan úgy gondolták, hogy Kim Dél-Korea felé fordulva éket akar verni Szöul és az Egyesült Államok közé, és így akar kitörni az elszigetelődésből. Ez komoly propagandagyőzelem Kim Dzsongunnak, aki befelé azt mutathatja, hogy a világ elfogadja őt atomfegyverrel rendelkező vezetőként. Ennél konkrétabb célja lehet, hogy a szankciók miatt sok országból hazaküldött észak-koreai vendégmunkások után új valutabevételi forrást találjon: ezért is próbálták bevonni az olimpia körüli programba a saját szabadidős síkomplexumaikat a Gyémánt-hegységben és a Masik-hágónál.

Dél-Koreában főleg a most ellenzékbe kényszerült konzervatívok szavazói közül sokan azonban úgy gondolják, hogy máris túl sok engedményt tettek. Hjonban is Kim Dzsongun képmását elégető tüntetők fogadták a vasútállomáson. A dél-koreai Realmeter közvélemény-kutató szerint tízből csak négy szöuli lakos támogatja a közös zászló alatt vonulást, és sokan azt is nehezményezték, hogy a közös hokicsapatért bizonyos déli játékosok játéklehetőségét is beáldozták. Ri Nakjon miniszterelnök sem segített a dolgon, amikor azzal védte a döntést, hogy a csapat valószínűleg amúgy sem esélyes éremre. A közös hokicsapat ellen több tízezren írtak alá online petíciót, amit elküldenek Munnak. Ezt az elégedetlenséget is mutathatja, hogy

A közeledés törékenységét az is jelezte, hogy Észak-Korea a BBC szerint lemondott egy kulturális rendezvényt a Gyémánt-hegységben. Miután múlt hét végén a dél-koreai egyesítési minisztérium tizenkét fős delegációt küldött megtekinteni a koncert tervezett helyszínét, konzervatívok dühösen emlegették fel, hogy 2008-ban egy észak-koreai katona megölt egy dél-koreai turistát, azóta nem érkeztek déli turistacsoportok a síparadicsomba. Észak-Korea ezek után mondta le a vasárnapra tervezett koncertet, mert szerinte a déli médiában elfogult, sértő cikkek jelentek meg. Viszont a Masik-hágónál elvileg megtartják majd menetrendszerűen a déli sportolók és az északiak közös edzését. Közben a déliek figyelni fognak, hogy ne szegjék meg a szankciókat, ezért jelezték, hogy az északra utazó sportolók és kísérőik nem fognak valutában reptéri illetéket fizetni.

A katonai parádét szinte biztos megtartják

A kölcsönös mosolyoffenzíva mögött tehát bőven maradtak feszültségek. Különösen kényes pont az a február 8-ra tervezett nagyszabású katonai parádé, amivel a hadsereg megalapításának 70. évfordulóját ünneplik meg Észak-Koreában (az AP egyik tudósítója szerint nem véletlenül változtattak a dátumon 2012-ben, már akkor az olimpiára készültek). A katonai parádét Csoma szerint a déli és külföldi bírálatok ellenére azért is megtarthatják majd, mert az olimpia körüli nagy nemzetközi érdeklődésből a lehető legnagyobb médiafigyelmet akarják magukra irányítani. Így például arra számíthatnak, hogy majd az olimpiai megnyitóról szóló beszámolókba is bevágnak majd a közelsége és fenyegető jellege miatt egy-egy vágóképet a katonai parádéról.

Annak viszont semmi jele sincs, hogy újabb rakétatesztre, vagy nukleáris próbarobbantásra készülne a következő hetekben a phenjani rezsim. Hétfőn az is kiderült, hogy a szokásosnál kevésbé intenzív téli hadgyakorlatokat tartanak, ami később is kezdődött, mint általában. A Wall Street Journal szerint ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy a szankciók is éreztetik hatásukat.

Az olimpia után viszont borítékolni lehet, hogy megint feszültebb lesz a helyzet, hiszen jön a közös tavaszi dél-koreai-amerikai hadgyakorlat is, amit szintén Phjongcshang miatt halasztottak el az olimpiát követő paralimpia utánra. Mike Pence amerikai alelnök is jelezte, hogy az olimpia helyszínére utazik, hogy felszólaljon az észak-koreai propaganda ellen. Erre Phenjanból úgy reagáltak, hogy a Fehér Ház „az olimpiai játékok szent helyszínén" is konfrontálódni akar. Trump sem felejtett el odacsapni egyet Észak-Koreának is az első évértékelő beszédében kedden este, és Japán is a nyomás fokozása mellett érvelt.

Pénteken nyilvánosságra került egy titkos ENSZ-jelentés is, ami alapján Észak-Korea 2017-ben 200 millió dollárt szerzett tiltott exportból,

Közben pedig a CIA vezetője azért is aggódott, hogy Észak-Korea más országoknak is eladhatja titokban a nukleáris technológiáját, hogy ezzel próbáljon valutához jutni. Egyszóval az olimpia sem változtatott hirtelen alapjaiban a kialakult helyzeten.

Borítókép: Reuters.