Azt hitte, vége a görög válságnak? Épp most kezdődik elölről!

2017.02.09. 15:46 Módosítva: 2017.02.09. 16:37

Hosszú nyugalom után ismét elkezdték ütni a pénzpiacok a görög állampapírokat, a medvék marcangolták a bikákat a parketten, miután Athén és hitelezői már megint összebalhéztak. Egyelőre nincs nagy baj, de a jelek alapján az sem kizárható, hogy 2017-ben újabb fejezet nyílik a görög drámában.

Csütörtökön mindenesetre a Bloomberg híre szerint a kétéves görög állampapírok hozama meghaladta a 10 százalékot, ami azt jelenti, hogy a piacok egyre kevésbé bíznak a görögökben.  Ezért egyre többen válnak meg a papíroktól, a vásárlók pedig nagy kockázati felárat (hozamot) követelnek.

Az ok, hogy az athéni kormány, az eurózóna vezetése és a Nemzetközi Valutaalap már megint nem tudnak dűlőre jutni a görög adósság kezeléséről.

  • A németek és a hollandok ismét keménykednek a görögökkel, és nem hajlandók elengedni az adósság egy részét;
  • a görögök viszont adósságleírást akarnak, és a megszorítások végét;
  • az IMF pedig valahol a kettő között próbál lavírozni: részleges adósságleírást szeretnének, de a megszorításokból nem engednek.

Az IMF legutóbb pont a héten számolta ki, hogy teljesen fenntarthatatlan a görög adósságpálya, és adósságelengedés nélkül nem lesz kilábalás, de a németek azért csak kötik az ebet a karóhoz. Miközben a német kampányban már megint arról beszélnek, hogy ki kell rúgni a görögöket az eurózónából.

Az IMF ábrája a görög válságról: a görög GDP alakulása a válság lefolyása során más korábbi nagy válságok elszenvedőihez viszonyítva.
Az IMF ábrája a görög válságról: a görög GDP alakulása a válság lefolyása során más korábbi nagy válságok elszenvedőihez viszonyítva.
Kép: Financial Times

A Wall street Journal szerint a görög miniszterelnöknek, Alekszisz Ciprasznak három lehetősége van:

  1. vagy belemegy az IMF-féle megszorításokba;
  2. vagy nem lesz hajlandó kompromisszumra és megint addig (jelen esetben nyárig) tologatja az ügyet, amikor már a bedőlés szélén kénytelen lesz mindenki meghátrálni;
  3. vagy előre hozott választásokat ír ki, aminek következtében a kormányról vélhetően ellenzékbe kerülne, viszont ott hitelesen tudná folytatni megszorításellenes politikáját. 

Mindenesetre ha nem az egyébként legvalószínűtlenebbnek tűnő első opciót választja, akkor a görög sztori ismét kellemetlen perceket-heteket-hónapokat okozhat az eurózónában.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Németországban, Hollandiában és Franciaországban is választanak idén, és egyik országban sem engedhetik meg maguknak a hatalmon lévő politikai erők, hogy támadhatóak legyenek a görögökkel szembeni, esetleges nagylelkűség látszata miatt.