Az MNB nem képes ellenőrizni, jogszerűek-e alapítványai

Túlzott hatalom a kuratóriumoknál, elmaradt éves jelentések, kétségek a jogszerű működést ille­tően – ezek a legfontosabb megállapításai egy, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának felkérésére végzett, a jegybanki alapítványok működését elemző jogi szakvéleménynek a Magyar Nemzet cikke szerint.

A jogi szakvélemény emiatt arra a következtetésre jut, hogy az MNB a működéssel kapcsolatos szabálytalanságokból fakadóan, egyes adatok és a részletes tevékenység ismeretének hiányában nem képes ellenőrizni, jogszerűen működnek-e az alapítványok. Vagyis nem tudni, szabályosan kezelik-e a nekik juttatott mintegy 270 milliárd forintot – írja a lap.

Ez amellett, hogy rengeteg közpénz felügyelet nélküli elköltését teszi lehetővé, már csak azért is komoly aggályokat vet fel, mert az MNB egyben a pénzügyi felügyelet is. Azaz ahhoz képest, hogy a jegybank felel a magyar pénzügyi élet tisztaságáért, még arra sem képes, hogy szabályosan működő alapítványokat hozzon létre. 

Az erről szóló dokumentumot viszont sem a jegybank, sem az egyébként az őket érintő ügyekben intenzíven kommunikáló alapítványok nem verik nagy dobra. A dokumentum ugyanis csupán korlátozottan nyilvános: csak a bizottság irodájában lehet megtekinteni.

A több mint száz oldalas jelentés a hiányosságok között említi, hogy:

• Bár kötelező lett volna, a hat alapítvány egyike sem tett eleget határidőre 2013. és 2014. évi adatszolgáltatási kötelezettségének az alapító MNB felé. Később is csak két alapítvány, a Pallas Athéné Domus Mentis, valamint a Pallas Athéné Domus Scientiae küldte el jelentését.
• Az alapító túlzott önállóságot adott az alapítványoknak. Ezért megfontolásra javasolják, hogy előzetes jóváhagyásra kötelezzék a kuratóriumokat bizonyos döntések esetén.
• Mi­után a felügyelőbizottság nem vizsgálhatja az alapítványi gazdálkodást, a Magyar Nemzeti Bank csak utólag értesülhet az esetleges vagyonvesztésről, s így csak későn fordulhat az ügyészséghez a problémás ügyekben.
• Ezek miatt pedig kétséges az alapítványok jogszerű működése, ami komoly kockázatokat jelent az MNB számára.

Ez alapján egyébként elég meglepően hat, hogy a szeptember végén nyilvánosságra került felügyelőbizottsági vizsgálat mégsem igazán talált hibát az alapítványok működésében. Bár a Magyar Nemzet szerint ezt az magyarázhatja, hogy egyetlen ellenzéki tagja volt a vizsgálóbizottságnak, mégpedig a jobbikos Nyikos László.

A felügyelőbizottság vizsgálata – akárcsak a jegybanki vezetés – arra jutott, hogy az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre alapítványokat, tehát ezek a lépések jogszerűek voltak. Ugyanakkor a Közbeszerzési Döntőbizottság 84 millióra bírságolta az alapítványokat, amiért nem írtak ki közbeszerzéseket a közpénzből finanszírozott beszerzéseikre.