Kósa barátjának eddig "nem volt ideje" kiszállni a csaló nő cégéből

2018.03.15. 11:05

Kósa Lajos különös „örököse”, a "csengeri szélhámosnőként” elhíresült Szabó Gáborné, a politikus vezette korcsolyaszövetség vezetői és a közjegyzői papírokban felbukkanó további emberek mind egyetlen furcsa cégben találkoznak, a 2012 őszén alapított Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft.-ben. A Hvg.hu-nak sikerült beszélnie a cég egyik tulajdonosával, Orendi Mihállyal, de a nyilatkozata alapján nem lett sokkal tisztább a kacifántos történet.

A nyíregyházi Orendi debreceni és országos sportcégek, rendezvényszervező társaságok képviselője, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, Kósával nem csak barátok, de a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget is együtt vezetik, amiben Kósa elnök, Orendi pedig ügyvezető. Azon kívül, hogy Orendi tulajdonos a Észak-Atlanti Pénzügyi Befektető Kft.-ben, az ügyben azért is fontos lehet a szerepe, mert ügyvéd sógora révén ő kötötte össze Kósa Lajost a 4,3 milliárd eurós állítólagos örökségének kezelését a politikusra bízó nővel.

Orendi a lapnak azt mondta, nem a Kósa Lajos kérésére lépett be az eddigre már közjegyzői okiratban szerződött csengeri nő cégébe. „Kósa úrnak ehhez semmi köze” - mondta. Magyarázata szerint a cégbe azért szállt be, mert a nő azt ígérte, hogy az örökségből sok százmilliós fejlesztésekre is fog jutni.

Azt mondta, Szabóné ügyvédi papírokkal, végrendelet-másolatokkal, és egyéb, az öröklés tényét látszólag alátámasztó iratokkal bombázta őket, ezért hitték el, hogy az örökségról szóló történet nem kamu. „Lehet, hogy kamupapírok voltak, de amikor az emberrel ott ül szemben egy négygyerekes családanya, a kezébe nyom egy csomó ilyen, látszólag hiteles papírt, ott áll kész tervekkel, ügyvédi háttérrel és még a közjegyzői irodában is úgy fogadják, mint a királynőt, ön gyanakodott volna a helyemben?" - mondta, de aztán tavaly év vége fele elfogyott a türelme, és megmondta a nőnek, hogy amíg nem bizonyítja ténylegesen, hogy az örökség létezik, addig csalónak fogja tekinteni.

Orendi a mai napig is a cég többségi tulajdonosa: arra a kérdésre, hogy ha úgy döntött, hogy a nő csaló, akkor miért maradt tulajdonos a cégben, azt mondta, főleg a téli olimpia, illetve egyéb teendői miatt is olyan sűrű volt az élete, hogy erre nem volt ideje.

Orendi azt állítja, hogy a 4,3 milliárdos örökség kezeléséről szóló, a nő és Kósa Lajos közötti közjegyzői okiratról nem tudott: „igaz, hogy jó viszonyban voltunk és nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, de mindent azért nem kötöttünk egymás orrára”. Azt elismerte, hogy Kósa és a nő beszéltek egymással, de azt mondta, a Magyar Nemzet által bemutatott dokumentumokról csak a sajtóból értesült a héten.

Arról, hogy mi az eddigi leglogikusabb forgatókönyv a Kósa-sztoriban, ebben a cikkben írtunk.