A Velencei Bizottság szerint gondok vannak a CEU-törvénnyel

2017.08.11. 17:41

Egy nem végleges álláspontot adott ki a Velencei Bizottság, vagyis az Európa Tanács tanácsadó testülete a CEU-törvényként elhíresült magyar törvénymódosításról, ami elvileg ugye minden , Magyarországon működő külföldi intézményre vonatkozik.

Azért csak elvileg, mert mint a bizottság megállapította,

  1. a törvénymódosítást rohamtempóban fogadták el, ami nem tette lehetővé az átlátható, az érintettek bevonásával történő jogalkotást, és 
  2. bár a törvényt semlegesként kommunikálják, nem nevez meg intézményt, valójában a CEU-ra vonatkozik.

A bizottság felsorolja, hogy a törvény milyen kötelezettségekkel járna az egyetemeknek, majd arra jut, hogy ez valójában az érintett 24 intézmény közül csak a CEU-ra róna komoly terheket, például, hogy nevet kéne változtatniuk, illetve az anyaországban is kampuszt kellene csinálniuk.

A bizottság ezért ajánlásában egyebek mellett azt kéri a magyar illetékesektől, hogy már működő intézményekre ne vonatkozzon az a passzus, hogy a külföldi egyetemnek az anyaországában is oktatnia kell, és ne tiltsák meg, hogy az intézménynek különböző nyelveken is ugyanazt jelentő neve legyen (pl.: CEU - Közép-Európai Egyetem).

A véleményben azt is kérik, hogy a munkavállalási szabályok ne befolyásolják a tudományos szabadságot, ne legyenek diszkriminatívak, és ne kockáztassák a már meglévő egyetemek oktatásának minőségét és nemzetközi karakterét.

Kormány: ez kettős mérce

A kormány erre azt közölte, hogy a kettős mércét nem szabad elfogadni. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írta, a kormány megvizsgálta az Európa Tanács szakértő testületének véleményét és egyetértett azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények működésének engedélyezése, a feltételek meghatározása az egyes országok szuverén joga. A külföldi felsőoktatási intézmények alapítására vonatkozó szabályok az európai országokban jelentős eltérést mutatnak, nincsenek európai standardok.

A kormány üdvözli a Velencei Bizottságnak azt a megállapítását, mely szerint a magyar törvényben meghatározott feltételek - nemzetközi szerződés előírása a nem EGT országok vonatkozásában, a székhely szerinti országban való tényleges működés valamilyen formájának megkövetelése, a névazonosság elkerülése vagy a munkavállalási engedély megkövetelése - a jövőre nézve legitimek a magyar törvényhozó részéről.

"Ugyanakkor az az álláspontunk, hogy az említett követelmények kapcsán a kettős mércét nem szabad elfogadni. A törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell, így a Soros-egyetemre és más egyetemekre is" - áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében, mely kitér arra is: a kormánynak már több felsőoktatási intézménnyel sikerült megállapodást kötnie.

A kormány vitatja a Velencei Bizottság azon megállapítását, amely szerint a fenti követelményeket a hazánkban már működő külföldi oktatási intézmények esetén - kellő határidő megadásával - ne lehessen előírni.

Sajnálattal és értetlenül áll a kormány az előtt a tény előtt, hogy a Velencei Bizottság megállapításainak döntő részét a CEU New York, illetve a Közép-Európai Egyetemre vonatkoztatva alapítja, noha a Velencei Bizottság is elismeri, hogy a törvénymódosítás több Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint. Ugyanakkor a Velencei Bizottság is elismeri, hogy az Európai Felsőoktatási Térségben a CEU New York - Közép-Európai Egyetemhez hasonló, kettős identitással rendelkező felsőoktatási intézmény sehol sem működik.

"A Kormány álláspontja szerint a Velencei Bizottságnak az az ajánlása, hogy a már Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményre ne vonatkozzon a jogszabály-módosítás, sérti az Európai Emberi Jogok Egyezményének 14. cikkében deklarált egyenlő elbánás elvét" - áll a közleményben.