Előállt egy ukrán hekker, fontos tanú lehet az orosz hekkerügyben

Egy ukrán hekker azt állítja, hogy egy általa készített programot használtak fel az amerikai elnökválasztásokat befolyásolni szándékozó kibertámadásokban, amelyek elkövetésével Oroszországot gyanúsítják az Egyesült Államokban – adta hírül az UNIAN ukrán hírügynökség a New York Times egy cikkére hivatkozva.

Profexer saját bevallása szerint különböző programokat adott el a sötét weben. A hekkerkörökben többé-kevésbé korábban is ismert hekker januárban egy csapásra felszívódott az internetről – közvetlenül azután, hogy az orosz hekkerek amerikai választások körüli tevékenységéről szóló, az amerikai hírszerzési ügynökségek által jegyzett jelentés az orosz hekkerek egyik eszközeként egy általa írt programot azonosított.

Idén év elején aztán a férfi maga jelentkezett az ukrán hatóságoknál, és megadott minden szükséges adatot, amelyek szerinte az állítását bizonyítják. Az UNIAN szerint jelenleg ő az FBI egyik fő tanúja az ügyben. Az ukrán rendőrség a férfi nevét nem hozta nyilvánosságra, csak annyit árult el, hogy Ukrajnában van, és nem vették őrizetbe.

Állítása szerint Profexer egyedül írta a programját és adta el a sötét weben. Bár az általa írt kódot úgy tűnik, felhasználták az amerikai szervezetek elleni támadásban, nincs arra utaló bizonyíték, hogy maga az ukrán hekker tudatosan az oroszoknak dolgozott volna. A felbukkanása jelentőségét az adja, hogy 

Orosz balett

Ez a legújabb fejleménye annak a tavalyi választási kampány óta egyre nagyobb botránnyá dagadó hekkerügynek, amelyben az amerikai hírszerzés és az azóta leköszönt Obama-adminisztráció vádja szerint orosz állami hekkerek avatkoztak be az amerikai választások menetébe. Az eddigi fejleményekről és a támadók azonosításának nehézségeiről ebben a cikkben foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

Azt már januárban nyilvánosságra hozták (bár túl sok konkrétum nélkül) az amerikai hírszerző szolgálatok, hogy szerintük a támadássorozat célja az amerikai választási rendszerbe vetett bizalom megingatása és Hillary Clinton demokrata jelölt esélyeinek aláásása, illetve a későbbi győztes Donald Trump segítése volt.

Az oroszok nagy erőkkel szálltak be a választási kampányba, és egyrészt széleskörű propaganda- és álhírkampánnyal, másrészt feltehetően a demokraták meghekkelésével és szivárogtatásokkal is igyekezték befolyásolni az eredményt. Egy júniusban kiszivárgó új jelentés ehhez még annyit tett hozzá, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben magát a szavazást is közvetlenül befolyásolhatták a hekkerek a választói informatikai rendszerek babrálásával.

Mindenki mindenkivel mindenki ellen

Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy a Politico az év elején megjelentetett egy cikket, amelynek szerzője felvetette azt a lehetőséget, hogy Ukrajna megpróbálta szabotálni Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztásokon. Később Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője – válaszolva az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásról szóló vádakra – azt állította, hogy jelentős számú bizonyíték támasztja alá az ukrán kormányzat és az amerikai Demokrata Párt közötti "összeesküvést" – írja az MTI.

Ukrajna amerikai nagykövetsége ugyanakkor alaptalannak nevezte az efféle kijelentéseket, és ilyen együttműködésre most se utal semmilyen bizonyíték, már csak azért se, mert a támadások sokkal inkább Donald Trumpnak jöttek kapóra, semmint az ő kampányát ellenzőknek. A New York Times cikke is inkább arról ír, hogy Ukrajna jó tesztterepet jelenthetett az orosz hekkereknek, illetve hogy igyekeztek minden lehetséges forrásból erőforrást gyűjteni, akár még az Oroszországgal éppen nem túl jó viszonyt ápoló Ukrajnából is.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter tájékoztatása alapján Trump megkérdezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt július 7-i hamburgi találkozójukon, hogy beavatkozott-e Oroszország az amerikai elnökválasztásokba. A kérdésre Putyin nemleges választ adott. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter állítása szerint Trump a megbeszélésen elfogadta Putyin biztosítékait, hogy nem volt ilyen beavatkozás. Tillerson viszont megjegyezte, hogy nem tudni, valaha is egyetértésre jut-e a két ország ebben a kérdésben.

Frissítés: A New York Times a cikk megjelenése után korrigálta az eredeti állítását: a tavaly decemberben megjelent hírszerzői jelentés valóban megnevezte a Profexer által írt programot mint egy orosz hekkerek által felhasznált eszközt, de azt a sokat kritizált jelentés nem állította, hogy ezt az eszközt a demokraták meghekkelésében használták volna fel.

(Borítókép: Donald Trump és Vlagyimír Putyin találkozója Hamburgban, 2017. július 7-én. Fotó: AFP / Saul Loeb)