CEU-rektorhelyettes a kormányszóvivőnek: Ön sem egy virtuális egyetemen végzett!

"Egy dolog összeköti a beszélgetés összes résztvevőjét, mindannyian az ELTE-n végeztek" - ezzel a mondattal vezette fel a csütörtök esti nagyszabású CEU-vitát a beszélgetés moderátora Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

Ez az első alkalom, hogy nyilvánosan leülnek egymással vitázni a kormány képviselői és a CEU vezetői, ezúttal

• Kovács Zoltán kormányszóvivő
• és Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár,
• illetve Fodor Éva és Enyedi Zsolt, a CEU két rektorhelyettese vállalta a vitát.
• Az asztalhoz ült ráadásként Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki "független értelmiségi szerepben" (a moderátor így mutatta be) a helyszínt biztosította.

A helyszín azért fontos, mert így a Terror Házának módja volt kiválogatni a közönséget. Több médium, így az Index, a 444 és a Hvg.hu bejutását is elutasította a Terror Háza, nem kaptunk névre szóló meghívót, ezért internetes közvetítés alapján tudósítunk a vitáról. 

Miért kellett a módosítás?

A vita elején Kovács Zoltán, aki maga is tanult a CEU-n, bár ezt nem említette meg a moderátor, elmondta a már ismert kormányzati szólamokat. Az Oktatási Hivatal jelentése alapján törvénytelenül működő egyetemeket találtak, ezért kellett a törvény. Kovács szerint a törvény rendben van, de politikai "kampány" kezdődött a kormány ellen. Márpedig a brüsszeli kötelezettségszegési eljárásban

az EB legfeljebb technikai jellegű észrevételeket tehet a módosításra, amit a kormány megvizsgál majd.

Fodor Éva erre a bizonyos kampányra úgy reagált, hogy a CEU melletti hatalmas szolidaritásnak, a tüntetéseknek az az oka, hogy komolyan érintette az embereket, a tanszabadság, az academic freedom sérülése. Szerinte ez a módosítás nem oldja meg a problémákat, amelyeket az Oktatási Hivatal talált, "nem hatol a mélyére", viszont a CEU működését megakadályozza Budapesten.

Ez nem egy adminisztratív probléma kezelése, bezárnak, ellehetetlenítenek egy egyetemet, amely világszínvonalon működik.

De mi sérti a tanszabadságot? A kormány nem szól ugyan bele, mit tanítsanak a CEU-n, ismerte el Fodor Éva, de szerinte az autonómiához hozzátartozik, hogy egy egyetemnek az államtól függetlenül kell működnie. Kovács erre azt mondta, hogy hamis, hogy egy egyetemnek az államtól függetlenül kell működnie, mint államnak joga van kijelölni az adminisztratív kereteket, azt pedig a kormány nehezen viseli, hogy a CEU "a szólásszabadság és az akadémia szabadság etalonjának" akarja magát kikiáltani.

Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár szerint a CEU-tól ügyes húzás volt, hogy a törvénymódosításból fakadó problémák helyett "spirituális szintre emelte" az ügyet, de most már vissza kéne térni innen. Mint mondta, a szabad szolgáltatásáramlás jogát veti fel a brüsszeli eljárás, amelynek végén lesz egy dokumentum, és akkor kiderül, hogy a tanszabadságot érinti-e a jogszabály. 

Kovács nem tudja, milyen diplomája van

Kovács Zoltán szájából különösen érdekesek voltak, amikor a CEU-t támadta, egyszer nem létező, "virtuális egyetemnek" nevezte, mivel csak a Közép-európai Egyetemen zajlik oktatás. Enyedi Zsolt rektorhelyettes ekkor vágta Kovács fejének:

Ön sem egy virtuális egyetemen végzett!

Mire a kormányszóvivő azt mondta, hogy maga sem tudja, hogy milyen diplomája van. Bizony, Kovács Zoltán azt mondta, nem tudja, milyen diplomát szerzett a CEU-n, mert ugyan angolul töltötték ki a papírt, de nem tudja fordításként értelmezze a CEU-t vagy hogyan. Enyedi Zsolt segítette ki, hogy akkor, amikor Kovács végzett, még nem is létezett a Közép-európai egyetem, tehát amerikai diplomát szerzett a CEU-n. Mire Kovács duzzogva visszaszólt, hogy "de nincs rajta azonosító szám".

Schmidt hiányolta a CEU jóindulatát

Schmidt Mária első megszólalásakor kikérte magának, hogy a CEU nem fogadja el a magyar kormány és parlament döntéseit: "ha van egy legitim magyar kormány, miért nem alkalmazkodik a CEU a szabályozáshoz? Miért kezd nemzetközi hazugságkampányba a privilégiumai megtartásához? Miért viselkednek politikai szereplőkként?"

Erre Enyedi Zsolt azt mondta: az, hogy valamilyen államközi szerződés kell, és politikusok döntsenek a további működésünkről, "abnormális helyzetnek tartjuk", különösen, hogy Orbán Viktor csalással vádolta az intézményt, és jelezte, hogy nem látja szívesen.

Schmidt Mária ezután továbbment, és számon kérte, hogy miért "roadshow-zták végig Európát" a CEU vezetői, és miért nem viszonyultak jóindulattal a kormány szándékaihoz. Enyedi emlékeztette Schmidtet, hogy a magyar miniszterelnök nevezete őket csalónak és hadszíntérnek.

A vita másfél óráig tartott, utána nem tehetett fel kérdéseket a közönség, ha jól láttuk a közvetítésben. A moderátor azzal zárta, hogy arra nem számíthatott senki, hogy 100 százalékos egyetértés lesz a végén, de legalább megismerhette egymás álláspontját a két fél.

Éppen egy hónappal törvény elfogadása után.