Remek érvvel védi a kormány a PISA-eredményt

Bearanyozta az őszi ülésszak utolsó napját a parlamentben Semjén Zsolt. A kormányfő helyettese IV. Károly boldoggá avatásáról emlékezett meg, nagyra értékelve az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó királyát.

Az I. világháború közepén, 1916. december 30-án megkoronázott királyról Móricz Zsigmondot idézve megtudtuk:

• az egész ország ünnepelte a koronázást
• először csendült fel koronázáskor a magyar himnusz
• békét kötött volna, de sem szövetségesei, sem a monarchia felosztását korábban eltervező ellenfelei nem engedték

IV. Károlyt II. János Pál pápa avatta boldoggá – közölte Semjén Zsolt, dicsérve az uralkodót, hogy megszüntette a hadseregben a testi fenyítést, és halálos ágyán mindenkinek megbocsátott. "A szentté válás egyik útja a házasság" – tartotta fontosnak megjegyezni, annak kapcsán, hogy IV. Károly napjának a pápa 2003-ban az uralkodó házasságkötésének napját jelölte ki.

IV, Károly dicséretéhez Rétvári Bencének kellett hozzá szólnia, kiegészítve párttársát: Az ország első királya szent volt, az utolsó boldog, nagyszerű dolog, hogy ilyen

kiváló emberek keze műve által alakult országunknak a sorsa.

A képzetlen ember a jó alattvaló

„Döbbentem hallgattam Semjén hozzászólását, megijedtem, hogy aktualitást ad neki azzal, hogy javasol valakit, akit meg kéne koronázni.“ – kezdte felszólalását Hadházy Ákos. Az LMP társelnöke aztán egy szerinte aktuálisabb kérdésre, az oktatásra terelte a szót a PISA-eredmények alapján.

A kormány tévúton jár a munkaalapú társadalommal, amelyből leginkább közmunkaalapú társadalom lett, pedig tudásalapú társadalomra kellene törekedni. A nemtudás kiszolgáltatottá teszi az embereket. 

Az alulképzett ember alkalmas arra, hogy alattvaló legyen. A motivált, jól képzett emberek függetlenek, ez nem megfelelő a kormánynak – mondta Hadházy, aki az iszlám társadalmak összeomlását és az ebből adódó menekültválságot is azzal magyarázta, hogy ott nem tudásalapú társadalom megteremtésén dolgoztak, csak a természeti javakra építettek. 

Az is jó, ha Balog fölfelé bukik

Hadházy szerint Magyarország is ezen az úton jár, az összeomlást elkerülni csak „Tanulással, tanulással, tanulással” lehet – mondta a politikus, aki szerint az oktatási reformra adott EU-s milliárdokat ellopta a kormány.

„A PISA eredményei rámutatnak, ha valakinek mennie kell, akkor Balog Zoltán miniszter. Jó hír, hogy esetleg fölfelé fog bukni, államfőnek, a hírek szerint. Kártékonyabb miniszterünk nem volt.”

„Nem minősítem, hogyan beszél a magyar uralkodókról, de a tiszteletet már csak azért is megérdemli, mert Magyarország királya volt, ezt illik megadni.” – reagált Hadházyra Rétvári, aki szerint sok százezer embert sértett meg az LMP társelnöke azzal, hogy párhuzamba állította a menekültválságot és a magyarok Nyugat-Európába való kivándorlását.

Így kell fényezni a PISA-eredményt

Rétvári szerint nem csak a PISA eredményei számítanak, volt országos kompetenciamérés, és ott van a TIMSS-felmérés is, amely a tudás megszerzését vizsgálta és ebben nem volt rossz a teljesítmény. 

De Rétvári káprázatos szempontot talált a PISA magyar eredményére:

Ezt az érvet Rétvári Dúró Dóra, szintén oktatással kapcsolatos felszólalása után is elővette.

De jó az is, hogy a matematikai felmérés korábbi folyamatos romlása után most stagnálás volt, bár a másik két területen tovább zajlik a visszaesés.

A PISA eredmények relativizálásának csúcsára Rétvári akkor ért, amikor közölte:

Lenygelországban  24, Dél-Koreában 20, Finnországban 15 ponttal estek vissza az eredmények a legutóbbi PISA-felméréshez képest. Az említett országok mellesleg a felmérések élvonalában vannak, Lengyelország messze lehagyta Magyarországot az elmúlt 15 évben.

Orbán Viktor azonban nem zárta ki, hogy lesznek következményei a felmérés eredményének.

„Most elemzik a szakértők, és lesz róla kormány-előterjesztés. Azután értékelem a felmérést” – válaszolta a kormányfő az ATV-nek.

Németh Zsolt gratulált a román baloldalnak

Úgy tűnik, a kormány megtalálta azt a szót is, amellyel elfedi, hogy 180 fokos fordulatot vett az RMDSZ-szel korábban ellenséges politikájában, amellyel alternatív magyar pártok támogatását igyekezett megvalósítani.

A szó az "összefogás". A Fidesz kénytelen volt feladni az RMDSZ-szel szembeni politikáját, a párt sikerét úgy interpretálta, hogy az RMDSZ felismerte az összefogás fontosságát és a többi magyar politikai erővel egységre jutva szerepelt sikeresen, negyedik legnagyobb parlamenti erőként bejutva a romániai parlamentbe.

Német Zsolt odaszúrt a magyar külügyminisztériumnak is. Az RMDSZ nevét amennyire lehetett kerülte az államtitkár, aki

• gratulált a győzelmet megszerző román baloldalnak
• kijelentette, hogy a sikeres választás a romániai demokrácia győzelme
• Magyarország kész javítani az elmúlt öt évben megromlott kapcsolatokon.
  

  Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. december 12-én

  Fotó: Koszticsák Szilárd

Németh után Potápi Árpád államtitkár is az összefogást hangsúlyozta az összefogást és kerülte, hogy ki kelljen mondania az RMDSZ nevét, bár néha mégis kénytelen volt. Szerinte az egység eredményezte a sikert, amiben a magyar politikusok, így a múlt héten Szatmárnémetiben járt Orbán Viktor is hozzájárult, választási részvételre buzdítva az ottani magyarokat. 

Áder ellenére sem lesz szélerőmű

A napirend előtti felszólalások után a szélerőművek ellehetetlenítését célzó kormányzat által támogatott törvénymódosítás volt a következő téma. Áder János ugyan visszaküldte megfontolásra az októberben benyújtott törvénymódosítást, ám a kormány közölte: változatlan módon nyújtják be a törvényt a parlamentnek.

Az MSZP szerint furcsa a kormány célja, ha egyszer úgy látják, nem gazdaságos erre az energiaforrásra építeni. Hiszen, ha nem éri meg, miért kellene törvényben is megnehezíteni az újabb szélerőművek építését. 

Államfőválasztás miatt cicóznak Áderrel

"Nem kéne érdemben reagálni Áder észrevételeire?" – tette fel a kérdést Bárándy Gergely. Az MSZP-s képviselő szerint a kormány erre kísérletet sem tett, pedig "ebben a témában a köztársasági elnök évek óta megnyilvánul, szakmai szempontból világszerte elismerik ebben a kompetenciáját" –dicsérte meg az államfőt. Szerinte nyilvánvaló, hogy másról van szó: az államfői mandátum közelgő lejártáról.

„Ez az önök belső hatalmi játszmája. Szomorú, hogy ezek egy ilyen fontos kérdésben manifesztálódnak” – mondta Bárándy.

Enistandolná az Erzsébet teret az állam

„Gusztustalan az einstandolás” – mondta Hiszékeny Dezső annak kapcsán, hogy az állam államosítaná az Erzsébet teret. Az MSZP-s politikus A pál utcai fiókbóol idézve elmondta: az Einstandolás „hadüzenet, az erőszak, a kalózuralom rövid, de velős kifejezése. Önök hadat üzentek Budapestnek, az itt élő embereknek. Ha nem adnak választ,hogy miért feszik el ezt a területet a fővárostól, akkor az ember kitalálják, hogy miért.

Hiszékeny a következő lehetőségeket dobta be a választókkal folytatott beszélgetései alapján:

• kisvasút épül ott
• stadion épül
• még nagyobb óriáskerék épül oda
• Vajna-féle kaszinónak kell a hely
• Szálloda épül ott, van ott érdekelt, „őt Ráhelnek hívják”

„Ma senki és semmi nincs biztonságban, önök bárkitől bármit einstandolhatnak” – mondta az MSZP-s képviselő.

Nem elidegeníthető, nem megterhelhető és nem lehet ott osztott tulajdont kialakítani – hessentette el az újpesti piacon lévők szájába adott verziókat a kormány képviselője. Az államtitkár szerint ízléstelen volt Hiszékeny Dezső felvetése.

(Borítókép: Semjén Zsolt az Országgyűlés plenáris ülésén Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)