A csillámpor tökéletes terhelő bizonyíték

2018.05.16. 09:09

Látszólag nehéz összeegyeztetni a csillámpor és a gyilkosság fogalmát, elvégre a csillogó, színes műanyagdarabkákról általában színpompás, vidám dolgokra asszociálunk; szilveszteri bulikra, a Twisted Sisterre, meg Grimes-videoklipekre. Hogy jön ide a gyilkosság?

  • A csillámpor valójában mikroműanyag-darabkákból áll, amiből évente több ezer millió tonnányi kerül a tengerekbe, amit megesznek a halak, mi meg megesszük a halat, és ez, ha lassan is, de öl.
  • A 2015-ös karácsonyi szezonban a hipszterszakáll-csillámporosítás is divatba jött. Szerencsére a karácsonyfa leszedésével ki is ment belőle, így nem volt több ideje gyilkos indulatokat szítani.
  • Próbáljon meg szétszóródott csillámport feltakarítani; nem fog sikerülni. Hangsúlyozzuk: nem. Fog. Sikerülni. Az egész interneten mindenki erre kíváncsi a dark webtől a Facebookig: hogy lehet eltávolítani a csillámport? Sehogy. Na, ettől majd ölni támad kedve.

az amerikai törvényszéki szakemberek és helyszínelők épp úgy felhasználhatják bizonyítékként a csillámport, Akár a hajszálat vagy az ujjlenyomatot. Még gyilkossági ügyben is, nyomravezető bizonyítékként.

A témát először M. C. Grieve vetette föl, aki 1987-ben cikket írt róla a Journal of the Forensic Science Society folyóiratba. Grieve azt boncolgatta, hogy a csillámpor felhasználható-e nyomravezető bizonyítékként (trace evidence); ezek olyan apró tárgyi bizonyítékok, amik segíthetnek meghatározni egy-egy bűncselekmény elkövetőjét.

Grieve elemzése rámutatott, hogy a csillámpor tulajdonképpen mikroműanyag, ami gyakorlatilag mindenféle színben, méretben és formában kapható. Van annyira népszerű termék (sajnos), hogy több gyár is a termékpalettáján tartsa, ezer és ezer különféle kombinációban.

Viszont épp ez teszi annyira egyedivé és beazonosíthatóvá, hogy akár egy bűnügyben is fel lehet használni. Egy bűncselekmény helyszínén talált csillámportípust nem lehet összekeverni más csillámportípusokkal, mert csak kis százalékban hasonlít az összetételük.

Ha egy gyanúsított csillámport hagy maga mögött, a helyszínelők nemcsak azt tudják megmondani, hogy csillámporos volt-e az elkövető ruhája, hanem azt is, hogy milyen csillámpor volt rajta. Ha a gyanúsított lakásán is hasonló csillámport találnak, arra már fel lehet húzni egy vádiratot (de egy Columbo-epizódot egész biztosan).

A csillámport az amerikai igazságszolgáltatást nem fogadja el közvetett, csak nyomravezető bizonyítékként. Hogyisne; ilyen alapon bárkit meggyanúsíthatnának a szóban forgó bűncselekmény elkövetésével, aki ugyanolyan csillámport vásárolt ugyanattól a gyártótól. Ugyanakkor az ilyen apró jelek igencsak aláássák az ártatlanság vélelmét.

Grieve módszerét később Bob Blackledge, a Haditengerészet Bűnügyi Nyomozócsoportjának munkatársa tökéletesítette. A témáról írt tanulmányában (Glitter as Forensic Evidence) Blackledge elkülönített hét különböző faktort, ami alapján a helyszínelők meghatározhatják, hogy a nyomravezető bizonyíték csakugyan arra utal-e, hogy az elkövető a helyszínen volt. A csillámpor mind a hét feltételnek megfelelt.

Blackledge egy példával is illusztrálta, hogy a csillámport hogyan lehet felhasználni vádemelés során. Egyszer egy floridai autópálya háromsávos szakaszán baleset történt. A rendőrök a baleset helyszínéhez közel, az autópálya mellett rábukkantak egy nőre, aki tagadta, hogy ő lett volna a balesetet okozó autó sofőrje. Végül a ruháján és az autóban talált csillámpor egyezése alapján sikerült vádat emelni ellene.

(Now I Know | OMG Facts)

Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM