A madár, amit kevesebben láttak, mint ahányan a Holdon jártak

Az éjjeli papagájt (Pezoporus occidentalis) az ornitológusok általában úgy jellemzik, mint a világ legrejtélyesebb madara. Annyira nehéz rábukkanni, hogy a ma élő emberek közül kevesebb látta, mint ahányan a Holdon jártak. A zöld-sárga madár Ausztráliában őshonos, ott is elég kevés helyen bukkan fel: csak Nyugat-Ausztráliában és a szigetország északkeleti részén, Queenslandben.

Ideje nagy részét a földön, bokrokban és bozótosokban rejtőzködve tölti, ami már önmagában ritkaság: a madár egyike a világ három földipapagáj-alfajának. Leginkább éjjel aktív, terepszínei miatt remekül tud rejtőzködni a növényzetben.

Egy megjelölt éjjeli papagájt 15 napig követtek GPS-sel, és a kutatás azt mutatta, hogy hatalmas távolságokat tud megtenni rövid idő alatt. A legrövidebb táv, amit egy éjszaka alatt repült, 40 km volt. Úgy tűnik, legtöbbször azért repül, hogy vizet találjon, mert fő táplálékához, a triodia növények magvaihoz rejtőzködőhelyén könnyen hozzá tud jutni.

Az emberek először 1845-ben találkoztak éjjeli papagájjal egy expedíció közben, aminek célja misztikus tó megtalálása volt Ausztrália szívében. Akkoriban rengeteg példány élt arrafelé, a bennszülöttek ceremoniális öltözékeikhez használták fel tollaikat.

Kihalófélben van, vagy csak fantasztikusan rejtőzködik?

A szakértők nem tudnak dűlőre jutni azzal kapcsolatban, hogy milyen okból tűnt el az éjjeli papagájok nagy része a huszadik századra. Elképzelhető, hogy az emberek vadászták le őket, de az is lehet, hogy vad- és házimacskák sodorták a kihalás szélére. Egyesek szerint nincs is kihalófélben a faj, csak elképesztően jól rejtőzködnek.

1912 után rengeteg szakértő kihaltnak nyilvánította a fajt, de 1989-ben egy ausztrál üzletember, Dick Smith 25 ezer ausztrál dollárt (kb. ötmillió forintot) ajánlott annak, aki bizonyítékot talál arra, hogy az éjjeli papagájok nem haltak ki. A bizonyítékra egy évvel később véletlenül bukkant rá három ornitológus, amikor megálltak pisilni, miközben Queenslanden autóztak át, és az út mellett belebotlottak egy éjjeli papagáj tetemébe.

Az elképesztő szerencséjükhöz hozzátartozik, hogy a három közül két ornitológus azon kevesek közé tartozott, akik a saját szemükkel láthattak kitömött éjjeli papagájt, így azonosítani tudták a madarat. Ezután Ausztrália ornitológusai újra elkezdték kutatni az éjjeli papagájokat.

A következő dokumentált találkozás 2005-ben történt, amikor biológusok három éjjeli papagájjal találkoztak. Ezután 2006-ban egy parkőr, Robert Cupitt, a Diamantina Nemzeti Parkban talált egy halott példányt.

Az első dokumentáció és megjelölés

Rengeteg alaptalan bejelentés után John Young természetfotós és ornitológus volt az első ember, aki ezek után bizonyíthatóan látott egy éjjeli papagájt 2013-ban. Állítása szerint 15 évet töltött azzal, hogy felvételeket tudjon készíteni a faj egy egyedéről repülés közben. A képek mellett az állat hangját is sikerült felvennie.

2015-ben aztán Dr. Steve Murphy ökológus el tudott kapni egy éjjeli papagájt. A madarat Pedrónak nevezte el és megjelölte, hogy tudja kutatni az életmódját. A papagáj pontos lakóhelyét egy pár ökológuson, akadémikuson és ornitológuson kívül nem árulta el senkinek. Azonban úgy tűnik, néhány információ kiszivárgott, mert az eset után megalapították a Pullen Pullen Reserve-et, egy olyan kezdeményezést, amely az éjjeli papagájok és élőhelyük megóvására törekszik.