Miért habzik a felrázott kóla?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Valószínűleg mindannyian jártunk már úgy, hogy egy előzőleg felrázott doboz/üveg szénsavas üdítőt akartunk kinyitni, az ital pedig a szokásos halk szisszenés helyett vad habzással távozott, és kiáltott rögtön takarítás után. Ha nem volt még ilyesmiben része, biztosan látott már Forma 1-es eredményhirdetést, ahol a pilóták felrázott pezsgősüvegekkel locsolják egymást a közönség nagy örömére. Ha ez sem, akkor simán csak higgye el nekünk: ha egy zárt tárolóban szénsavas folyadék van, és azt felrázzák, az kinyitáskor nagy habzással robban ki belőle, és áztat el mindent.

A kérdés adja magát: vajon miért viselkedik így az összes szénsavas üdítő, ásványvíz, sör, pezsgő, és úgy általában minden, amiben buborékok vannak?

A szénsavas italokban a buborékokat szén-dioxid tölti ki. Bontatlan állapotban a szén-dioxid egy része oldott állapotban van a folyadékban, a maradék pedig a "vízszint" felett és a kupak alatt az üvegben. Doboznál is hasonlóan, azt sem töltik fel sosem 100%-osan. A dobozban (és az egyszerűség kedvéért mostantól dobozról fogunk beszélni, de a szó szabadon becserélhető üvegre) túlnyomás uralkodik, ugyanis minél nagyobb a nyomás, annál több szén-dioxidot lehet belepréselni a folyadékba. Amikor kibontjuk a dobozt, a jellegzetes szisszenés a nyomás kiegyenlítődése, és a távozó szén-dioxid hangja.

A nyomás csökkenése azzal is jár, hogy a folyadék kevesebb szén-dioxidot képes felvenni - amennyit csökken a nyomás, annyit nő a gáz térfogata, vagyis a folyadékban oldott szén-dioxidból buborékok képződnek, és azok, mivel könnyebbek a folyadéknál, elindulnak felfelé. Ezért pezseg a pohárba kitöltött szénsavas üdítő.

Na de mi történik, ha még zárt állapotában felrázzuk a dobozt? A rendszerbe energiát viszünk be, és ezzel mi magunk indítjuk el a buborékképződést. Ezek a buborékok még mindig nagyon picik, szabad szemmel nem is feltétlenül láthatóak, de nagyon sokan vannak, és jellemzően a doboz falánál és a sarkoknál gyűlnek össze. Ha most nyitjuk fel a dobozt, ezek a buborékok úgy viselkednek, mint a víz alá nyomott strandlabda: nagy erővel indulnak el felfelé. Eközben a nyomáskiegyenlítődés hatására a buborékok egyre nagyobbra nőnek, összeolvadnak, és annyi van belőlük, hogy egyrészt a felszínre érve habot képeznek, másrészt viszik magukkal a folyadék egy részét is - az eredményt meg már ismerjük.

Mit lehet tenni a habzás ellen? Az biztos, hogy a doboz kopogtatása a közhiedelemmel ellentétben hatástalan. A megoldást az idő nyújtja: ha kivárjuk, míg újra beáll a folyadékban oldott szén-dioxid egyensúlyi állapota, és a buborékok egyszerűen eltűnnek.