Miért szokás aprópénzt dobálni a szökőkútba?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Aligha van a világ bármelyik nagyobb városában olyan, forgalmasabb helyen levő szökőkút vagy díszkút, amiben a víz alatt ne csillogna néhány vagy inkább többmaréknyi pénzérme. Ezeket a járókelők, turisták dobálják a vízbe, világszerte elterjedt szokás. De miért is?

Régen, amikor ivóvízhez jutni még kicsit nagyobb megerőltetéssel járt, mint megnyitni a csapot, a források és nyilvános kutak nagy megbecsülésnek örvendtek, az emberek az istenek ajándékainak tekintették azokat, és egyfajta miniszentélyként kezelték őket. Gyakori volt, hogy a kutaknál egy-egy istenség szobra állt, akihez imádkoztak is, illetve neki köszönték meg az éltető vizet. Az isteneknek szánt áldozatként pénzt dobni a kútba már a keltáknál, illetve a rómaiak korában is szokás volt: Angliában feltártak egy olyan kutat, amiben 16 ezer, a Római Birodalom különféle korszakaiból származó érmét halásztak ki. Ezek jellemzően a legalacsonyabb címletek voltak, tehát már akkor is maga a felajánlás gesztusa volt a fontosabb, nem az értéke.

Mindez történészek szerint valószínűleg egészen a viking mitológiáig visszavezethető: itt szerepel Mimir kútja, a bölcsesség forrása, amiből csak az ihat, aki áldozatot mutat be előtte (Odin így veszíti el a fél szemét). Innen eredhet a kívánságokat teljesítő kút szimbóluma, ami egy csomó európai nép folklórjában megvan.

A szökőkutakba dobált aprópénz szokása a vallásos rétegek nélkül máig megmaradt, és az 1950-es években jött újra igazán divatba. Erről nagyjából egy személyben a Három pénzérme a szökőkútban című film tehet, ami a római Trevi-kút legendáját (aki beledob egy érmét a kútba, az vissza fog térni a városba) megtoldotta azzal, hogy két bedobott pénzérme azzal jár, hogy az emberre rátalál az igaz szerelem Rómában, három pedig házasságot is jelent a frissen megtalált lelki társsal.

Ennek megfelelően a turistahordák övezte, barokk stílusban épült, és hatalmas (közel 50 méter széles, 26 méter magas) Trevi-kút máig a világ első számú szökőkút-aprópénzlelőhelye. Napi átlagban közel egymillió forintnak megfelelő aprót dobálnak bele a turisták, emiatt minden nap takarítani kell és kiszedni belőle a pénzt. Az éves szinten egymillió euró körül járó bevételt a város jótékonysági célra fordítja: a szegényeknek és hajléktalanoknak tartanak fenn belőle ingyenkonyhákat. Tavaly az adósságban úszó városvezetés felvetette tervként, hogy a Trevi-kútba dobált aprópénzt inkább becsatornáznák a város költségvetésébe, de az össznépi felháborodás miatt erről gyorsan letettek.

Van olyan szökőkút is, ahová kifejezetten tilos pénzt dobálni: ilyen New Yorkban az egykori World Trade Center helyén álló emlékmű díszkútja, ahol a vízcserélő rendszert lépten-nyomon eltömítik a turisták érméi.

A cikk megjelenését az OTP támogatta.

(Borítókép: Vecchio / Three Lions / Getty Images)