Az óramutató járásának meglepő következményei
Gondolkodott már azon, miért éppen az óramutató járásával megegyezően jár az óramutató? Az indok egyszerűen a megszokás: amikor először napórákat használtak az idő múlásának mérésére, egy kar, a gnomon árnyéka mutatta az időt a karra merőleges felületen. A Nap keleten kel és nyugaton fekszik, az árnyék pedig emiatt olyan irányban mozog körbe, amit ma az óramutató járásával egyező iránynak nevezünk.
Amikor az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában megalkották az első napórákat, megfigyelték ezt a jelenséget, majd hosszú évszázadokon át ez volt a legpontosabb időmérő eszköz. Olyannyira, hogy amikor amikor megalkották az első mechanikus órákat, a napórákhoz igazították a szerkezetet, hogy pontosan mérjen. Az első mechanikus óráknak csak egy mutatójuk volt, hiszen a napórát vették alapul a megalkotásukhoz. Elég pontosan mutatta az időt ez is, bár a percek meghatározásánál akadhattak gondok.
Az óramutatók járásához nagyon sok mindent köthetünk. Például a futóversenyek, az autóversenyek haladási iránya is az óramutató járásával ellentétes. Érdekesség, hogy az ókori görögök még az óramutató járásának megegyező irányba futottak, a rómaiak azonban már az ellenkező irányban.
A Tour de France kerékpárversenyen páratlan években az óramutató járásának megfelelően, páros években az óramutató járásával ellenkezőleg halad a mezőny. Az óramutató járásával ellentétes irányba forognak a forgóajtók, így halad a körhinta és a ringlispíl. De a ceruzahegyező és a lemezlejátszó az óramutató járásának megfelelő irányban működik. A kártyajátékokban játéktól függ, hogy az óramutató járásával megegyező vagy ellentétes irányban osztunk, illetve milyen irányban halad a játék. A pókerben például az óramutató járásával megegyező irányban osztunk. Mindezt mind az ókori napórák miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon