A gyertyák elfújása 15-szörösére növeli a tortán lévő baktériumok számát

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Mint köztudott, a tudomány mindent elront, amitől az emberek jól érezhetnék magukat. Kezdve a dohányzástól az alkoholon és a vörös húsokon át a műanyag szemét jóleső eldobálásáig. De a tudománynak sosem elég, így még a legbensőségesebb családi ünnepeket, így a születésnapi partikat is romba akarja dönteni. Azt állítják ugyanis a tudósok - akiknek valószínűleg senki sem menne el a szülinapi bulijába -, hogy abban a pillanatban, amikor az ünnepelt a régi szokást követve elfújja a tortáján az életévei számát jelképező gyertyákat, 1400 százalékkal gyarapszik a torta felületén tenyésző baktériumok száma.

A kutatásért felelős Paul Dawson, a Clemson Egyetem élelmiszer-biztonságot kutató professzora saját bevallása szerint a lányától kapta az ötletet a kísérlethez, amelyet a diákjaival végzett el. Nem valódi tortát használtak, hanem egy torta formájú hungarocelltárcsát, amire fóliát tettek, a fóliát pedig bekenték tortabevonóval. Ezután annak rendje és módja szerint beleszurkálták a gyertyákat, és a diákok elfújták őket.

Pontosabban a fújás előtt még pizzát is ettek,

amire a professzor szerint azért volt szükség, mert a desszertet az ember általában étkezés után fogyasztja, ami befolyásolhatja a nyálelválasztását, és így a fújáskor a levegőbe jutó aeroszol összetételét is. A Journal of Food Research folyóiratban publikált tanulmány szerint ezután a fóliáról lekapargatták a bevonatot, majd desztillált vízben feloldották. Az így keletkezett, minden bizonnyal rendkívül gusztusos folyadékot Petri-csészékben lévő agaragar táptalajra oszlatták, és félretették, hogy a benne lévő baktériumok osztódásnak induljanak.

A meghatározott osztódási idő leteltével megszámolták a Petri-csészéken növekedésnek indult baktériumtelepeket. (Természetesen ma már léteznek ennél sokkal egzaktabb és drágább módjai is a baktériumszám meghatározásának, de ez a klasszikus és egy egyetemi tanulói laborban könnyen elérhető módszer.)

Összességében úgy találtak, hogy azokon a tortákon, amelyek fölé hajolt az ünnepelt, majd a tüdejéből, illetve a felső légútjaiból levegőt (és még mi minden mást!) fújt rájuk, átlagosan 15-szörösére nőtt a baktériumok száma. Az egyes gyertyafújások eredményeképp a tortára jutó bacik mennyisége között hatalmas különbségek voltak egyébként. A különbség okát a kutatók sem értik igazán.

Egyes tanulók fújása 120-szorosára emelte a baktériumok számát.

Persze, nem kell arra gondolni, hogy a megnövekedett baktériumszám azonnali egészségügyi ártalmakat okozna, hiszen az ember szájüregében és légutaiban milliószámra élnek a baktériumok, és ezek nagy része teljesen ártalmatlan. Azt pedig már a józan ész diktálja, hogy ha az ünnepelt láthatóan fertőző beteg, akkor ne fújjon rá a többiek ételére.

Meglepő módon a probléma korántsem Dawsonnak és diákjainak jutott először eszébe, sőt már tíz évvel ezelőtt eljutott a megoldás a szabadalmazási fázisig. Egy szabadalom például közegészségügyi célú műanyagtokot ír le, amit a tortára húzni, és a tetején kialakított mélyedésekbe lehet a gyertyákat szúrni. Ezzel a feltaláló szerint nemcsak a kórokozók jelentette veszélytől szabadulhatunk meg, de a torta tetejének díszítését romba döntő gyertyákat sem kell közvetlenül a süteménybe döfnünk.