Az amerikaiak a világháború alatt infravörös látással kísérleteztek

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A vörös szem mindenkinek ismerős lehet, aki éjszakázott már vagy volt életében másnapos, esetleg nem bírja az uszoda klóros vizét. A vörösszem-effektus is igen gyakori jelenség, elég hozzá, ha fotózáskor a vaku fénye visszaverődik a vérrel teli szemfenékről. Az infravörös szem viszont már extrémebben hangzik, olyannyira, hogy ha ön nem valamilyen kígyófajta, denevér, díszbogárféle, esetleg sötételf, akkor egyáltalán nem tud képet alkotni a látható fénynél nagyobb hullámhosszú infravörös sugarak segítségével.

Persze, ma már mindenféle eszköz az ember segítségére áll, ha ilyesmivel próbálkozna, de korábban az ember csak a saját két szép szemére hagyatkozhatott. Az amerikai haditengerészet ezért a második világháború idején magát a szemet igyekezett rábírni, hogy ugyan mégis csak próbálja már meg feldolgozni azokat az fránya infravörös jeleket.

A szemen belül a retinában található fotoreceptorok felelősek a látható fény érzékeléséért. Ezeknek a felépítésében fontos szerepet játszik az A-vitamin. A derék tudósok úgy gondolták, hogy ha nem az emberi szervezetbe általában bevitt A-vitaminnal, hanem annak egy megfelelő variánsával (A2-vitaminnal) látják el a szervezetet, az ebből termelt fotoreceptorok, és így az emberi szem a nagyobb hullámhosszú fényre is fogékonnyá válik.

A2-vitamin-forrásként északi süllő májából készített étrend-kiegészítővel etették a katonákat, miközben a hagyományos A-vitamint megvonták tőlük, és a tesztalanyok látása néhány hónap múlva állítólag el is kezdett alkalmazkodni. Aztán viszont nem derült ki, mi lett volna a kísérlet vége, mert közben más kutatók feltalálták az elektronikus éjjellátót, amely sokkal gyorsabb és egyszerűbb megoldásnak bizonyult, így egy csapásra véget vetett az emberkísérletnek.

Egyébként az éjjellátók se egyformák, a – kígyókhoz és orvosi műszerekhez hasonlóan – hőképet érzékelő változatok mellett létezik olyan is, amely valójában nem az infravörös tartományokban lát, hanem az éjszakai környezet minimális, a szabad szemmel látáshoz túl gyenge fényét alakítja elektromos jellé, ezt erősíti fel, majd hoz vele létre már szemmel is látható fényjeleket.

Egyes tudósok és biohekkerek viszont az utóbbi években is próbálkoztak a világháborúshoz hasonló kísérletekkel. Más szakemberek szerint azonban ennek nem sok értelme van, mert a szem fizikai korlátai miatt hiába etetünk az alanyokkal bármit, nem fognak lényegesen másképp látni, rosszabb esetben pedig az A-vitamin megvonása egészségügyi problémákat is okozhat.

Haláldoktorok a történelemben

Részlet a Spektrum műsorából