A kutyák is tudnak úgy tévézni, mint az emberek

GettyImages-3062142
2020.06.11. 05:00

Ha valakinek valaha volt kutyája és tévéje egyszerre, alighanem találkozott már azzal a jelenséggel, hogy a kedvence teljesen beindult valamilyen tévéműsor hatására, fel-alá rohangált a képernyő előtt, ugatott, netán megpróbálta megkeresni az alakokat a szerkezet mögött. De hát manapság igazából már se kutya, se tévé nem kell ehhez, tele van az internet ilyen felvételekkel, többek közt például ezzel itt:

A videó alapján teljesen egyértelmű, hogy a tévénézés elég intenzív reakciót tud kiváltani a kutyákból, és ez nem is véletlen. Az eddigi kutatások alapján a kutyák képesek az emberekhez hasonlóan érzékelni és feldolgozni a tévében látott képeket, elég okosak ahhoz, hogy felismerjék az ott szereplő állatokat – még akkor is, ha a valóságban sosem látták őket – és az ugatást, illetve más kutyahangokat is. Az ugyanakkor, hogy mennyire élvezik a dolgot, vagy élvezik-e egyáltalán, egy sor dologtól függ.

Mit szeretnek a kutyák a tévében?

A kutyák tévézési szokásainak feltárásához elsősorban egy 2013-as, az Animal Cognition szaklapban megjelent tanulmányt hívhatunk segítségül. Ebben a kutatók egyebek mellett azt is megállapították, hogy a kutyák kizárólag a vizuális jelek alapján meg tudják különböztetni a kutyákról készült képeket az emberekről, illetve más állatokról készültekről, és fajtától függetlenül egyetlen kategóriába tudják sorolni őket. 

Ennek fényében érthető, hogy a kutyák leginkább azt szeretik, ha a tévében egy másik kutyát látnak – még akkor is, ha az történetesen egy rajzolt jószág, mint a fenti videóban –, ezen túl pedig csupa olyan dologra reagálnak, ami a való életben is reakciót váltana ki belőlük. Ide tartozik például a kutyaugatás, a nyüszítés, a parancsszavak, a dicséret és a sípoló játékok hangja. Egyes kutatások szerint egyébként eleve a hangok miatt kezdenek el figyelni a tévére, a tévénézés maga azonban egészen más élményt jelent a számukra.

Az emberek általában egy helyben ülve nézik a tévét, a kutyák azonban ennél sokkal interaktívabb tevékenységként élik meg a dolgot, gyakran közelebbről is megvizsgálják a tévét, és gyakran járkálnak fel-alá a gazdájuk és a képernyő között. Számukra a látvány is merőben eltér attól, amit mi megszokhattunk, aminek fő oka az, hogy a kutyák színlátása dikromatikus, vagyis a fénynek csak két spektrumán, a kéken és a sárgán észlelik a színeket. Mivel a kutyák szeme a kevesebb csap miatt alapvetően nem annyira érzékeny a fényre, az ő esetükben kiemelten nagy szerepe van a színeknek a tévézésnél – nem véletlen, hogy a kifejezetten kutyáknak készített csatorna, a DogTV elsősorban a kék és a sárga színeket használja.

A fűben fetrengő, szörföző, meg parancsokra és csengetésre reagáló ebeket felvonultató csatorna műsorainak a megszokottnál nagyobb a képfrissítése is, a kutyák szeme ugyanis magasabb frekvencián képes feldolgozni a beérkező jeleket. Minél kisebb egy élőlény, annál gyorsabban zajlik ez a folyamat – a legyeknél például nagyon gyorsan –, és bár az emberek és a kutyák között nincsen akkora különbség, míg nekünk 50 hertzes képfrissítés fölött már folyamatosnak tűnik a kép, a kutyáknál 75 hertzig olyan, mintha egy pörgetős füzetet néznének. Mostanában egyébként vélhetően azért is érdekel több kutyát a tévé, mert a technológia fejlődésével a képfrissítés gyakorisága is nőtt.

De akkor élvezik?

Ez már egy nehezebb kérdés. Ha egy kutya izgatottan ugrál, és nem bírja levenni a szemét a képernyőről, egyértelműnek tűnik, hogy élvezi a dolgot, de a jelek szerint azért nem tekintenek hobbiként a tévézésre. Egy 2017-ben megjelent kutatás alapján ha a közvetített tartalmak nem kötődnek a kutyákhoz, akkor nincsenek preferenciáik, ha pedig egyszerre három képernyőt tesznek eléjük inkább egyiket sem nézik.

A 2017-es tanulmányból derült ki az is, hogy a kutyák nem tapadnak rá huzamosabb időre a képernyőre, csak pár másodperces etapokban pillantanak rá. Egy másik kutatás alapján amúgy a macskák is hasonlóan állnak a dolgokhoz, a kísérletek során átlagban az idő 6,1 százalékában nézték a képernyőt, és elsősorban akkor is csak a zsákmányállatokat figyelték rajta. Pont emiatt a macskákat nem nagyon érdemes egyedül hagyni a tévével, mert ezekre hajlamosak rá is vetni magukat. Visszatérve a kutyákra, a helyzet még akkor is így van, ha kifejezetten rájuk szabott műsorokat mutatnak nekik, vagyis

ha jót akarunk tenni a kutyánkkal, akkor rövid klipeket mutatunk neki hosszú történetek helyett.

A dolog persze függ a kutyák természetétől, és fajtájától is – a főleg a szaglásukra hagyatkozó fajtákat többnyire hidegen hagyja a képernyő, a pásztorkutyákat viszont a szokásosnál jobban érdekli a rengeteg mozgás miatt. Az tehát biztos, hogy a kutyák rövid időintervallumokban szívesen foglalkoznak közvetlenül hozzájuk kötődő, megfelelő színű és frekvenciájú műsorokkal, azt a komplex kérdést azonban, hogy élvezik-e a dolgot, egyelőre nem igazán lehet megválaszolni.

Az emberek szeretnek olyan tartalmakat nézni, melyek erős érzelmi reakciót váltanak ki belőlük, még akkor is, ha ez nem feltétlenül pozitív, a kutyák esetében azonban nem tudjuk, hogy létezik-e hasonló motiváció. Ettől még az egész nap egyedül üldögélő kutyákon valamelyest segíthet egy kifejezetten rájuk szabott műsor, de tudatosan tévéző kutyáktól azért egyelőre nem kell tartani.

Felhasznált cikkek

Here’s what dogs see when they watch television (The Conversation)

Here’s What Dogs See When They Watch Television (The Bark)

Why Do Dogs Watch—and React to—TV? (National Geographic)

(Borítókép:  Keystone / Getty Images)

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM