Az USA atombombát akart dobni a Holdra

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A hidegháború legsötétebb éveiben, amikor Amerika csúnyán lemaradni látszott az űrversenyben, az USA légierejénél sci-fibe illő tervet dolgoztak ki arra, hogy odavágjanak a szovjeteknek, és egyben helyreállítsák a Szputnyik által megtépázott amerikai morált. Erre nagy szükség is lett volna: bár 1958-ban jártunk, 3 évvel Gagarin űrrepülése előtt, Amerika valósággal rettegett attól, hogy a kommunisták megelőzték őket technikai fejlettségben.

A hadsereg fejeseinek terve az volt ennek megfordítására, hogy atombombát dobnak a Holdra.

Az A119 projekt akkor indult be igazán, amikor hírszerzési körökben elterjedt, hogy a szovjetek pontosan ugyanerre készülnek, a Holdra dobott atombombával demonstrálni az erejüket. Ezt eredetileg 1957. november 7-re tervezték, ami egybeesett volna a szocialista forradalom évfordulójával, és egy holdfogyatkozással is, utóbbi miatt különösen látványos lett volna a Földről nézve.

Az amerikai terv egy aránylag kicsi, 1,7 kilotonnás bombát használt volna, ennél a hirosimai bomba nagyjából tízszer volt nagyobb. A bombát egy rakéta vitte volna a Holdra, ahol a sötét és világos oldalt elválasztó terminátorvonal közelében robbant volna. A légierő mérnökeinek számításai szerint 3 kilométer pontossággal garantált lett volna a találat. A terv szigorúan titkos volt, és rengeteg vita övezte. Akkoriban a tudósok nem vetették el az esetleges, mikrobaszintű holdi élet létezését, amit súlyosan szennyezett volna a robbantás, valamint az akkor szintén komolyan tervezett emberi kolóniák építésének is keresztbe tett volna.

A projektet végül 1959-ben leállították, mert a politika PR-szempontból túl kockázatosnak ítélte. Hogy pontosan kinek az ötlete volt, azt fél évszázaddal később már szinte lehetetlen rekonstruálni, mindenesetre több jel mutat arra, hogy Teller Ede szorgalmazott egy ilyen ötletet, igaz, ő azért, hogy a robbanás effektjét és következményeit addig ismeretlen körülmények között vizsgálják meg. Később az Apollo-program idején is felmerült a holdi atomrobbantás, azzal a céllal, hogy a frissen készített kráter elemzésével többet tudjanak meg a Hold geológiai szerkezetéről.

Az eszelős tervről csak 2000-ben szerzett tudomást a világ – bár az amerikai kormány a mai napig nem ismerte el, hogy köze lett volna ilyen projekthez. A hallgatást dr. Leonard Reiffel NASA-szakértő (az Apollo-program igazgatóhelyettese) törte meg, ő vezette azt a tízfős kutatócsoportot, aminek az volt a feladata, hogy garantálja a gombafelhő láthatóságát a Földről, illetve tudományos indoklást és vizsgálatokat találjon ki a politikai célú robbantás mögé. A csapat tagja volt többek között Carl Sagan is, aki később, a nyolcvanas években a Kozmosz című tévésorozattal mindenkinél többet tett a tudomány népszerűsítéséért világszerte.