A szótár, ami 120 éve készül, és még közel sincs kész

Tudósok egy csoportja a 19. század végén úgy gondolta, hogy kellene írni egy minden korábbinál teljesebb latin szótárat. A Thesaurus Linguae Latinae munkálatai el is kezdődtek 1894-ben, és az egy dolog, hogy a munka ma is javában folyik, de majdnem negyven évig biztosan nem is fognak még végezni vele.

A projekt célja összegyűjteni az összes latin szó összes ismert használati módját, az időszámítás előtti hatodik századi kezdetektől a klasszikus latin időszámítás szerinti második századi hanyatlásáig. De ha már nekifogtak, néhány kifejezés erejéig egészen az időszámítás szerinti hatodik századig elmennek, hiszen mégiscsak egy minél teljesebb gyűjteményt szeretnének összeállítani.

A szótárba kerülő szavak összegyűjtéséhez minden fellelhető szöveget áttúrtak a tudósok, a szépirodalomtól a szakszövegeken és a beszédeken át egészen a sírkőfeliratokig. Ma egy nagyjából húsz nyelvészből álló nemzetközi csapat dolgozik a szótáron a müncheni Bajor Tudományos Akadémián. Tízmilliónyi, kézzel teleírt, megsárgult cédulán kell átrágniuk magukat, ezeken már a száz évvel ezelőtt robotoló kollégák által kigyűjtött szövegrészletek vannak, ellátva a megjegyzéseikkel. Ezek alapján kell minden egyes szóról egy-egy szócikkbe sűríteniük az összes fellelhető használati mód definícióját – és természetesen magukat a szócikkeket is latinul írják.

Ha egy szó csak egy pompeii vécé graffitiján szerepel, nálunk akkor is megtalálható

– mondta az egyik kutató, a holland Marijke Ottink, aki 19 éve dolgozik a projekten.

Az egyben értelmező- és szinonimaszótár számára kitűzött céldátum 2050, de kicsit már aggódnak a tudósok, hogy kifutnak az időből. 2010-ben értek a P-betűs szavak végére, ami azt jelenti, hogy még csak az ábécé kétharmadánál se jártak. Ráadásul az N-t első körben ki is hagyták, mert túl sok hosszú szóval kellett volna megbirkózni, és csak a P után tértek rá vissza – jelenleg is az N-betűs szavakat gyűrik. Meg párhuzamosan az R-betűseket, amivel így egyben már ki is töltik legalább ezt az évtizedet.

Új szavak is fel-felbukkannak még ma is, amelyekkel korábban nem találkoztak, így folyamatosan van mivel kiegészíteni a már elkészült részeket. Ilyen hosszú idő alatt pedig a szótár írásának a módszertana is változott, úgyhogy a 20. század eleji szócikkek még sokkal soványabbak, mint a ma írottak. Vagyis ha egyszer a szavak végére érnek, lehet nekifutni elölről.