Robert Downey Jr. megkérte Mark Ruffalót, Jeremy Rennert, Scarlett Johanssont és Chris Evanst, hogy három szóban jellemezzék Hemsworth-öt. „Micsoda Chris Hemsworth?” – kérdezte Downey a Variety beszámolója szerint.
Renner azt mondja: Abszurdan, idegesítően elképesztő. Ruffalo erős választ adott: barát a munkából. Scarlett a lényegre tapintott az érzékeny főszereplőnővel. Amerika Kapitány a második legjobb Chrisnek nevezte. Én pedig itt és most azt mondom: senki sem érdemli ezt meg jobban. Ő a hollywoodi csillag díjazottja
– fogalmazott Downey.
A „Beetlejuice Beetlejuice” című filmben a Deetz klán visszaköltözik Winter River-i otthonukba, miután a családban hirtelen haláleset történt. Amikor Lydia (Ryder) lázadó tinilánya, Astrid (Ortega) felfedezi a pincében elrejtett portált a túlvilágra, a pajkos szellem, Beetlejuice neve óhatatlanul háromszor ismétlődik, és meghívja őt, hogy ismét pusztítást végezzen a Deetz család otthonában.
Lám, ami az amerikaiaknak írországi romantika, az a Németországban élő török kisebbségnek horvát tengerpart. A különbség csak annyi, hogy Írországban birkák rohangálnak az úton, a horvátoknál meg kecskét fejnek. Érdekes próbálkozás a Messzeség című német romantikus film (2023), pedig igazából se nem hús, se nem hal. Ami azonban meglepő: mégsem annyira klisés, mint amennyire lehetne.
Adjunk neki egy esélyt, egy délelőttöt vagy délutánt. Nagy mélységre ne számítsuk, de annak ellenére, hogy a Netflixen fut, mégsem annyira kaptafa. Illetve az, csak máshogyan. Mert ugye olyat azért ritkán látunk, hogy Zeynep (Naomi Krauss) szenvedhetne életközepi válságban is, de a helyzet az, hogy férje, Ilyas (Adnan Maral) szemet vet egy ifjú séfnőre, s mivel a nagy érzelmi földindulás miatt az anyósa temetését is elfelejti, az asszony úgy dönt, hogy
elmegy Horvátországba, ahol az anyja rá hagyott egy házat a tenger partján.
Vagyis az alaphelyzet adott a romantikához. Hiszen mi másra számíthatnánk, mint arra, hogy a ködös és esős német nagyvárosból kiszakadva Zeynep rátalál a boldogságra.
S hogy ez az írás is kicsit tovább tart, mert még olvasni kell ahhoz, hogy megértsük, mitől klisésen nem klisés ez a romantikus félkaptafa, az csakis azért van, mert Zeyneppel sok olyan dolog törénik, amit már szinte biztosan láttunk más romantikus filmben, de mégsem ugyanaz.
Május 18-án és 19-én rendezték meg az idei Budapest Comic Cont a Hungexpón, melynek keretein belül több ismert sztár is hazánkba érkezett, hogy a rajongókkal találkozzon. Köztük volt Jerome Flynn is, akit legtöbben a Trónok harca Bronnjaként ismerhetnek, de a 61 éves sorozatsztár hosszú karrierje alatt megfordult napjaink egyik legismertebb sci-fijében, a Black Mirrorban, és főszerepelt a BBC-re készített, a krimirajongók köreiben közkedveltté vált Ripper Streetben is.
Jerome Flynn egyetlen interjút adott a magyar médiának itt-tartózkodása alatt. A Budapest Comic Conon készült, exkluzív beszélgetésünkben az Indexnek többek között arról mesélt a színész, hogy:
2000 környékén visszavonult a színészkedéstől, és tíz évig nem is nagyon szerepelt semmiben. Hogyan élte meg, hogy egy olyan népszerű sorozatban tért vissza ekkora kihagyás után, mint a Trónok harca?
Nem gondoltam, hogy visszatérek, az igazat megvallva. Kiköltöztem Nyugat-Walesbe, a tengerpartra, vettem magamnak egy régi farmot, és minden pénzemet abba öltem, hogy felújítsam azt. Egy idő után munkára volt szükségem, mert ennie azért kell az embernek, és akkor jött a Trónok harca mint lehetőség. Teljesen váratlanul. Épp Londonban voltam, amikor zajlottak a meghallgatások, és én nagyon nem szeretek ilyesmikre járni, allergiás vagyok rájuk, mégis úgy éreztem, mintha a színjátszás és a film istenei szóltak volna hozzám: még nem végeztünk veled! Ismét elkezdett magához vonzani ez az iparág, amit ha nagyon szentimentális akarnék lenni, a második családomnak is nevezhetnék.
Arról persze eleinte fogalmunk se volt, hogy a Trónok harca ekkora siker lesz, de már az elején áldásnak éreztem, hogy pont egy ilyen tévésorozatban térhettem vissza, ennyi jó karakterrel és csodálatos forgatási körülményekkel, díszletekkel. Ideges voltam, mert egy évtizedig nem forgattam, elszoktam a kameráktól, nem voltam benne biztos, hogy meg tudom csinálni. Most már izgalmas kalandként, nosztalgiázva gondolok vissza rá. Főleg, hogy annyi éven keresztül bizonytalanságban éltünk, hogy lesz-e következő évad, folytatódik-e a széria. Szerencsére végigfutott a sztori, én pedig biztos vagyok benne, hogy az univerzum akarta így, hogy szerepeljek a Trónok harcában.
Hogyan kezelte a hirtelen jött sikert, népszerűséget, hogy egyszer csak mindenki felismerte Bronn miatt?
Nem volt akkora sokk, mert Nagy-Britanniában korábban jó pár olyan sorozatban szerepeltem, amelyek miatt odahaza ismertnek számítottam, illetve a kétéves énekesi karrierem is sikeres volt. Tehát már a Trónok harca előtt is szereztem abban némi tapasztalatot, hogy miképp kell kezelni a hírnevet. Az is segített, hogy nem voltam főszereplője a Trónok harcának, így nem kellett attól tartanom, hogy sikítozó lányok rohannak utánam az utcán. Leginkább a fiatal színészeknek volt ez nehéz, mert őket tényleg szó szerint kergették a rajongók, de ahhoz képest, hogy sokan pályakezdők voltak, jól megbirkóztak vele. Le a kalappal előttük.
Kelly Rowland, a Destiny’s Child énekesnője a cannes-i filmfesztiválon összeveszett az egyik biztonsági emberrel, aki szerinte faji alapon bánt rosszul vele – írja a The Guardian.
Kelly Rowland kedden részt vett Catherine Deneuve Marcello Mio című filmjének premierjén, ahol mosolyogva integetett a rajongóknak és a fotósoknak a vörös szőnyegen. Ezután biztonsági emberek vezették fel a lépcsőn, akik karjukkal akadályt képeztek mögötte, majd Rowland az egyik biztonsági emberhez fordult, és ujjal mutogatott rá, miközben láthatóan szigorúan szólt hozzá.
@bk.20220 #kelly #security #f #fyp #foryou #firyoupage #viral #viralvideo #virall #ac #video #youtube #tiktok #fans #following #follow @Kelly Rowland ♬ BLUE - Billie Eilish
Az Associated Pressnek nyilatkozva Rowland csütörtökön azt mondta:
Van egy határvonal, és én kiállok ezek mellett a határok mellett, és ennyi. És voltak más nők is, akik ott voltak azon a szőnyegen, akik nem egészen úgy néztek ki, mint én, és őket nem szidták, nem lökték le, és nem mondták nekik, hogy menjenek le. Én azonban kiálltam magamért, és ő úgy érezte, hogy neki is ki kell állnia magáért, de én kiálltam magamért.
Bejelentették Steven Spielberg földönkívüliekről szóló sci-fijét. A forgatókönyvet David Koepp írja, aki olyan híres alkotásokhoz jegyezte a nevét, mint a Jurassic Park, Mission: Impossible vagy a Világok háborúja – számolt be róla a Variety.
A filmnek egyelőre nem árulták el a címét, így a földönkívüliekről szóló alapsztorin túl nem világos, hogy pontosan miről szól majd az alkotás.
Gary Oldman pontosította korábbi kijelentéseit, amelyeket a Harry Potter-filmekben megformált karakteréről fogalmazott meg. Többek között a negatív önkritikáról mondta el most a véleményét a Variety című lapnak.
Az angol sztár megragadta az alkalmat, hogy pontosítsa korábbi megjegyzéseit a Parthenope című új filmjének cannes-i sajtótájékoztatóján. Amikor egy korábbi megjegyzéséről kérdezték, amelyben Sirius Black szerepét „középszerűnek” minősítette, Oldman azt mondta, nem akart becsmérelni senkit, aki a Harry Potter-filmek rajongója, és azt a karaktert sem, akit nagyon szeretnek.
Elmondása alapján úgy értette a korábbi megnyilvánulást, hogy mint bármely művész, színész vagy festő, ő is mindig hiperkritikusan viszonyul saját munkáihoz. Ha nem így állna hozzá, hanem elégedett lenne azzal, amit csinál, az lenne a halála.
Ha megnéznék egy előadást magamról, és azt gondolnám: »Istenem, fantasztikus vagyok ebben«, az szomorú nap lenne
– mondta.
Július 25-én mutatják be az itthoni mozik a Deadpool 3. részét, a Deadpool és Rozsomákot. Hugh Jackman a Varietynek elárulta, hogy az ügynökének nem is szólt, mikor csatlakozott a produkcióhoz.
Úton voltam, épp vezettem, és akkor mint egy villámcsapás belém hasított, hogy Ryannel (Reynolds) akarom megcsinálni ezt a filmet.
– mondta Hugh Jackman, aki egyszer már úgy nyilatkozott, nem folytatja a sorozatot.
De 2022 őszén Ryan Reynolds bejelentette a közösségi médiában, hogy mégis készül a folytatás, amit idén be is mutatnak. Jackman az ügynöke háta mögött egyezett meg Reynoldsszal, de ennek eleinte nem mindenki örült.
A Marvel Studios elnöke, Kevin Feige a hónap elején úgy nyilatkozott az Empire magazinnak, hogy eredetileg nem pártolták, hogy Jackman megint eljátssza Wolverine-t. Feige azt mondta Jackmannek, hogy a Logan a történelem egyik legjobb befejezésével zárult, ezt nem kellene tönkretenni. Végül az győzte meg, hogy Jackman nem azt a Rozsomák-karaktert folytatja, ami már meghalt a Loganben.
A május 21-én elindult Max kínálatát átböngészve többeknek feltűnhetett, hogy az újdonságok között leginkább a Discovery és TLC által készített valóságshow-kkal és kompetitív realitykkel erősített a platform. Már amellett, hogy felkerült például a Dűne 2. Ugyanakkor a filmrajongók Denis Villeneuve sci-fijét leszámítva elszontyolodhattak, hiszen ami azt illeti, több egész estés premiert is el bírtunk volna viselni. Még szerencse, hogy az a kevés Max saját gyártás, ami frissen debütált, egészen sok izgalmat kínál. Ilyen például Hörcher Gábor új filmje, az Emma és Eddie – A képen kívül, amelyet nemrég, április végén még limitált ideig a mozikban vetítettek, de most már streamingen is megtekinthető. A botránysztori
egy OnlyFans-sztárházaspár életének kulisszái mögé vezet be, másfél órára besűrítve.
Hörcher Gábor korábban, Drifter címmel készített már egy megrázó dokumentumfilmet, abban egy nehéz sorsú fiatal srác életét kísérte figyelemmel stábjával, öt éven keresztül. Hasonló alaposság jellemzi az Emma és Eddie-t, melyet hét éven át forgattak, és nagyjából 250 órányi nyersanyagból igyekeztek kidomborítani egy olyan történetet, ami letaglózza a nézőjét. Nos, talán nem spoiler, ha annyit elárulok, hogy sikerült.
Emma és Eddie párosa rögtön a film elején egy hatalmas civakodással indít, a férfi azt taglalja, hogy milyen vad bulikat fog tartani, ha neje végre lelép a lakásukból, míg a nő inkább a férfi szűrét tenné ki. Ahogy a film a következő 90 percben rávilágít, hiába a fény, a csillogás, a webcames sikerek, a felnőttfilmes díjak, itt két nagyon sérült embert ismerhetünk meg. Egy olyan házaspárt, akik Amerikából jöttek Budapestre, hogy felépítsék saját 18+-os bizniszüket, mert azt hallották, a magyar fővárosban, a pornó fővárosában ez könnyű, és különben is, itt a lányok könnyűvérűek és még a prostitúció is legális.
A Gyűrűk Ura-IP (brand, márkkanév – a szerk.) tulajdonosa, az Embracer Group szórakoztató és szolgáltatási részlegének nettó árbevétele 15 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben, de nagyban fogadkoznak, hogy a következő években kiaknázzák Középfölde hírnevét – írta meg a Deadline.
A szórakoztatóipari értékesítés 2023 negyedik negyedévében (2024 januárjától márciusáig) 1,26 milliárd svéd korona (118 millió dollár) volt, szemben az előző évi 1,49 milliárd koronával. Az Embracer előzetesen megjegyezte, hogy A Gyűrűk Urának otthont adó Middle-earth Enterprises részleg a vártnál valószínűleg „valamivel alacsonyabb árbevételt” fog realizálni az előző évhez képest.
Összességében az Embracer nettó árbevétele 5 százalékkal, 8,88 milliárd svéd koronára csökkent, a bevételek oroszlánrészét a PC/Games és a Tabletop Games részlegek adták, miközben az EBIT (adók és kamatok levonása előtti eredmény – a szerk.) 20,38 millió svéd koronás veszteséget mutatott, ami az egy évvel ezelőtti 95 millió koronához képest jóval alacsonyabb.
A korrigált EBIT 1,3 milliárd svéd korona volt, ami viszont 56 százalékos növekedést jelent.
Az eredmények nyilvánosságra hozatalával egy időben az Embracer bejelentette, hogy Johan Ekström pénzügyi igazgató és vezérigazgató-helyettes úgy döntött, lemond, és Phil Rogers, aki az újonnan létrehozott Middle-earth Enterprises & Friends egységet vezeti, átveszi a vezérigazgató-helyettesi pozíciót. Müge Bouillon lesz az új pénzügyi igazgató. Az Embracer tavaly óta jelentős átszervezési folyamaton ment keresztül, és áprilisban nyilvánosságra hozta, hogy három részre osztja üzletágát, a Middle-earth Enterprises & Friends A Gyűrűk Ura és a Tomb Raider jogait foglalja magában. A részvényesek jelenleg pozitívan értékelik a tervet.
Az Embracer, amely a Middle-earth Enterprises 2022 augusztusában történt felvásárlásával megszerezte A Gyűrűk Ura- és A hobbit-franchise-okat, nemrég került be a hírekbe, miután David Zaslav (a Warner Bors. Discovery vezérigazgatója – a szerk.) bejelentette, hogy a Warner két új A Gyűrűk Ura-filmet készít, amelyek közül az elsőt Andy Serkis rendezi majd, és Lord of the Rings: The Hunt for Gollum címet viseli. Phoebe Waller-Bridge egy Tomb Raider-sorozatot is ír a Prime Video számára.
A Monte Cristo grófját már több tucat alkalommal adaptálták mozifilmre és televíziós változatra, a francia filmművészet nagy alakjai közül az 1950-es években Jean Marais, a közelmúltban pedig Gérard Depardieu főszereplésével.
Edmond Dantes szerepében ezúttal Pierre Niney látható, a kalandfilmet az eddig elsősorban forgatókönyvíróként ismert Alexandre de La Patelliere és Matthieu Delaporte rendezte.
A csaknem kétezer oldalas műből – amely egy hamisan megvádolt és a Marseille-el szembeni zátonyszigeten található If várába bebörtönzött fiatal tengerész története, aki 14 évnyi fogság után megszökik és Monte Cristo grófjaként bosszút áll azokon, akik bebörtönözték – egy háromórás nagyszabású kalandfilm készült, az idei év egyik legnagyobb költségvetésű francia alkotása.
Pierre Niney mellett a főbb szerepekben Anais Demoustier, Anamaria Vartolomei, Laurent Lafitte és a hivatalos program versenynek zsűrijében helyet foglaló Pierfrancesco Favino olasz színész látható.
Hamarosan érkezik a Deadpool következő része a mozikban, a Deadpool és Rozsomák, ám a magyar bemutatót sötét felhők árnyékolják be.
Sinkovits-Vitay András, aki mintegy 25 év alatt nyolcszor kölcsönözte hangját Hugh Jackmannek különböző képregényfilmekben, úgy tűnik, nem szinkronizálhatja tovább az ausztrál színészt. A színész Facebook-oldalán arról írt, hogy az új film előzetesét nem tudta elvállalni, mert akkor épp a 21. Klasszikus Erdélyi Magyar Irodalom Kárpát-medencei Prózafelolvasó Versenyén volt díszvendég.
Így nem ő szinkronizálta Rozsomákot, és ezután jött a meglepetés, amikor castingra hívta a megrendelő.
Bár nem tudom, hogy 8 film után milyen új információt nyújthat egy ilyen felvétel a megrendelő számára, de részt vettem rajta. Közel 3 hét után ma azt az információt kaptuk, hogy a Disney (?) úgy döntött, hogy nem tart igényt a hangomra
– fogalmazott Sinkovits-Vitay András, aki hozzátette: azért osztotta meg mindezt, hogy a hírt tőle tudják meg a rajongók, és ne vetődjön fel az, hogy az anyagiakon múlt, hogy végül nem ő lett a befutó.
Sinkovits-Vitay András közölte, rengetegen támogatják és kiállnak mellette, sok levelet is kapott, amit úgy kommentált „valódi elismerést csak és kizárólag a közönség adhat”! Megköszönte a szeretetet, amit az elmúlt hetekben kapott, amin még az amerikaiak sem változtathatnak. „Ha a szinkronban ezúttal nem is, más produkciók kapcsán még biztosan találkozunk” – zárta bejegyzését.
Jó pár évet vissza kell mennünk hozzá, de volt egy idő, amikor a romantikus filmek koronázatlan királynői között egyértelműen ott volt a legjobb háromban Anne Hathaway, aki olyan, mostanra kultikusnak számító produkciókban bizonyított, mint a Neveletlen hercegnő, Az ördög Pradát visel, a Szerelem és más drogok, esetleg az Egy nap. Azonban az elmúlt közel tíz évben a színésznő elkezdett észrevehető módon eltávolodni attól a zsánertől, ami úgy igazán sztárt csinált belőle Hollywoodban, és a kitörési kísérlet olyan zsákutcákhoz vezetett, mint az Ocean’s 8: Az évszázad átverése, illetve a Karantén meló.
Pontosan ezért lehet a 41 éves sztár karrierjében mérföldkő A rólad alkotott kép (The Idea of You) című új, az Amazon Prime-on május 2-án bemutatott film. Mert ebben Anne Hathaway végre megint lubickol, hiszen 120 perc erejéig visszatér ahhoz, amihez ő nagyon ért: a romantikázáshoz.
A rólad alkotott kép története egy éppen a 40 éves korba lépő, Soléne Marchand (Anne Hathaway) nevű egyedülálló anyáról szól, aki a film nyitójeleneteiben még arra készül, hogy egyedül megy kempingezni, hogy egy picit a félrecsúszott életéről elmélkedjen, ám azon kapja magát, hogy tinédzser lánya, Izzy (Ella Rubin) magával rángatja a Coachella nevű fesztiválra. Az anya-lánya kaland nem áll meg egy jó bulizásnál, mert félreértés félreértést követ, hősnőnk pedig véletlenül a nagyon híres fiúbanda, az August Moon frontemberének trélerében találja magát. Itt kezdődik minden, a botrányos szerelmi kapcsolatot az idősebb nő és a huszonéves popsztár, Hayes (Nicholas Galitzine) között groteszk módon az szökkenti szárba, hogy a hölgy eltéved vécékeresés közben.
Demi Moore színésznő Margaret Qualley oldalán játszik a The Substance című új testhorrorban, amelyet a napokban mutattak be a cannes-i filmfesztiválon. Amikor arról kérdezték, hogyan sikerült felvenni a film meztelen jeleneteit – amelyek némelyike erőszakos is volt –, Moore a 29 éves színésztársát dicsérte.
Ez egy nagyon sebezhető élmény volt, és azt hiszem, érzékenyen és sok beszélgetéssel kellett belevágni
– mondta a film hétfői sajtótájékoztatóján. „Azt hiszem, a kölcsönös bizalom kialakítása volt az alapja. És volt valaki, aki nagyszerű partner volt, akivel nagyon biztonságban éreztem magam” – tette hozzá a színésznő. „Nyilvánvalóan bizonyos pillanatokban elég közel álltunk egymáshoz, meztelenül, és ez lehetővé tette számunkra azt is, hogy könnyedséggel kezeljük a dolgot, például azt, hogy mennyire abszurdak voltak azok a bizonyos helyzetek, amikor a csempepadlón feküdtünk” – zárta mondandóját.
Az Emmy-jelölt színésznő hozzátette, hogy „végső soron a kommunikációról és a kölcsönös bizalomról” szól ez az olyan forgatásokon, mint a The Substance, amely az irigység és a fiatalság utáni vágyakozás témáit dolgozza fel. Moore a filmben egy idősödő hírességet alakít, aki egy fiktív gyógyszerhez folyamodik, hogy fiatalabb, szebb változatként klónozza önmagát – ami szörnyű mellékhatásokhoz és következményekhez vezet.
Perrel fenyegette meg a ChatGPT-t is fejlesztő OpenAI techcéget Scarlett Johansson amerikai színésznő, miután a vállalat az ő hangjára kísértetiesen emlékeztető hangszínnel látta el új chatbotját. Az ügy egy újabb fontos állomása, pontosabban nyitánya a Hollywood és a techóriások közötti háborúnak, korábban már több színész és híresség is pert helyezett kilátásba a mesterséges intelligencia miatt, amely véleményük szerint „ellopta” a kinézetüket és azt bármilyen más kontextusban használta fel.
Emlékezetes volt például Taylor Swift év eleji botránya, amikor az énekesnőről olyan meztelenképek terjedtek a közösségi oldalakon, amelyeket számítógép gyártott. Ennél jóval ártatlanabb, ám alapjaiban véve nem kevésbé ijesztő Johansson esete, aki szó szerint a hangjáért küzd most, illetve pontosabban a saját jogaiért. De nem egyedül küzd ebben a harcban, több színészszervezet és a SAG-AFTRA, a többek között a szinkronszínészek és rádiós műsorvezetők jogait képviselő szervezet is jelezte, hogy perek tömkelegét készülnek indítani.
Vannak olyan sorozatok, melyeknek hiába jut el a hírük az emberhez, egyszerűen nem vesszük rá magunkat, hogy belenézzünk. Hiába a végtelen mennyiségű hype, a neves újságok dicsérő szavai, ha éppen van mit néznünk, akkor van mit néznünk. Ennek a korszaknak ez az egyik nagy szépsége, hogy nem kell minden egyes nap meghatározott időben leülnünk a színes-hangos doboz elé, hanem magunk dönthetjük el, mire vagyunk vevők. Persze mindebben ott a veszélye, hogy kimaradunk valami jóból. Valahogy így jártam én az Eufóriával, mert nem hittem el, hogy a Skins után lehet még egyszer olyan, tizenévesekről szóló drámaszériát csinálni, ami részről részre úgy rúgja gyomorba a nézőjét, mint egy megvadult ló.
Az Eufória képes erre, az HBO produkciója alig egy hónappal a Trónok harca befejezése után, 2019 júniusában startolt el, és láthatóan az ikonikus drámát egy újabb ikonikus dráma követte. Nyilván más élményt kaptam azáltal, hogy nem heti jelleggel, az évadok között 1-2 évet várva nyomtam le az Eufóriát, hanem súlyos témákat feszegető jellege ellenére daráltam – mégis egyértelműnek látszik, hogy a készítő, Sam Levinson pontosan miért találhatott be sokaknál egy ennyire szerzői darabbal. Az Eufória, bár egy izraeli sorozat adaptációja, inkább az összes epizódot forgatókönyvíróként jegyző Levinson önvallomása,
aki nem napjaink fiataljairól akar valami megdöbbentőt mondani. Inkább a saját életére, fiatalkorában átélt szorongásaira, drogfüggőségére reflektál a főszereplő és narrátor, Rue (Zendaya) karaktere által.
A sztori ott veszi fel a fonalat, hogy a kvázi főszereplő, a Zendaya által játszott Rue visszatér az East Highland nevű kaliforniai kisvárosba, miután kis híján túladagolta magát. A rehabot megjárt lánykát egyesek már halottnak könyvelték el, ő azonban nagyon is él, és készen áll, hogy visszavesse magát a mámorral teli hétköznapokba. Rue az, aki képtelen meglenni euforikus pillanatok nélkül, mindegy neki, hogy belövi magát, vagy pedig az új legjobb barátnője, Jules (Hunter Schafer) iránti vonzalma okoz-e neki pillanatnyi kielégülést. Zendayát két Emmy-díjjal is jutalmazták a megtört játéka miatt, ami talán a második évad ötödik részében csúcsosodik ki leglátványosabban, tévétörténelmet írva a dráma kategórián belül, de az Eufória sikeréhez hasonlóképpen szükséges a Hunter Schafer-féle Jules is, ők ketten igazából a magjai a sztorinak, csak míg előbbi lányka az addikcióval küzd, addig utóbbi a kirekesztéssel, a transzneműségével, és az ebből fakadó időnkénti identitásválságával.
Magyarországon is elindult a Max, amely kétszer annyi tartalmat biztosít a felhasználóknak, mint a korábbi HBO Max – írja közleményében a Warner Bros. Discovery. Friss premierként kedden debütál Hörcher Gábor új kreatív dokumentumfilmje, a webcam világában játszódó Emma és Eddie: A képen kívül, Dennis Villenueve filmje, a Dűne: Második rész és a Max Original animációs sorozata, a Szörnyecskék – Mogwai titkai.
A Max egyesíti az HBO Max tartalomkínálatát, a Discovery szórakoztató, nem fikciós műsorait, valamint az Eurosport prémiumszolgáltatását. Idén nyáron a Max lesz az egyetlen platform, amelyen követhető majd a 2024-es párizsi olimpiai játékok minden pillanata. A Párizs 2024 mindegyik csomagnak része lesz.
Fontos, hogy az HBO Max alkalmazás keddtől már nem elérhető, ha valaki például telefonon használná, le kell töltenie a Max applikációt a tartalmak eléréséhez. Minden egyéb változatlan, megmarad a jelszó, a profilok és a saját lista is. A felület némileg módosult, például megjelent egy külön sáv az élő sporteseményeknek, de saját blokkot kaptak egyebek mellett a Discovery, a TLC és az ID tartalmai is.
Julia Quinn könyveit a főleg A Grace klinika miatt ismert Shonda Rimes produkciós cége vette kezelés alá, és a 2020-ban bemutatott első évad olyan szintű meztelenkedést és ágyjeleneteket hozott magával, amitől itt-ott még a Trónok harca rajongói is pirulhattak. Nyilván a történet szövése – bár intrikusra sikerült – nem ugrotta meg egy olyan író által teremtett alapanyagét, mint George R. R. Martin, de a helyén kezelve, guilty pleasure-ként és afféle Gossip Girl-utánpótlásként igenis el lehetett lenni A Bridgerton családdal.
Nem csoda, hogy az első évad főszereplői – a Daphnét alakító Phoebe Dynevor és a Simon Bassetként látott Regé-Jean Page – ugyancsak felkapott és keresett sztárok lettek a szórakoztatóiparban. Harapni lehetett kettejük közt a szexuális feszültséget, és az erősen erotikus hangulatra az is rátett egy lapáttal, hogy A Bridgerton család ekkor még igencsak álomszerű, direkt eltúlzott jelenetekkel operált. A túlzások, a színes és rikító kosztümök, a hivalkodó díszletek használata a második etapra is megmaradtak, ám a testiségből visszavettek az alkotók, és annak ellenére, hogy a központi románc, Anthony (Jonathan Bailey) és Kate Sharma (Simone Ashley) egymásra találása a jó színészi játékoknak köszönhetően izgalmas lett, valahogy elkezdett kicsorbulni a sztori éle. A 19. századi, régenskori Anglia egyre kevésbé érződött olyan helyszínnek, melyhez nekünk, nézőknek lenne még miért visszatérnünk.
Persze akárcsak a mozis gépezetnek, úgy a Netflixnek is fontos a működő, nézőcsalogató franchise-ok kiépítése, így nem kerülhettük el, hogy A Bridgerton család spin-offal bővüljön. Meglepő módon a Sarolta királyné nem bukott bele az univerzumépítés feladatába, mert bár az anyaszériától nagyon eltérő néznivaló lett, de pont emiatt volt benne érezhető egyfajta plusz, valami hozzáadott érték.
A faneknek jó sok idejük volt gondolkozni rajta, hogy vajon mi lehetne az, ami A Bridgerton családot megmenthetné a totális kiégéstől, hiszen a május 16-án bemutatott harmadik évadra kicsit több mint két évet kellett várni – holott a válasz végig ott lebegett a szemünk előtt, az előzménysorozatnak hála. Meg kellett újítani az egy ideig működő, de egyre fáradtabbnak érződő formulát.
Nem elég egy jó történetet megtalálni, ha nincs ügyesen feldolgozva – filmen, színházban vagy könyvben –, könnyen érdektelenné válhat a legizgalmasabb alapanyag is. Nagy Anikó Mária és Lukácsy György viszont úgy kapta el a fonalat egy magyar fiú és egy angol lány megtörtént eseten alapuló, kémdrámába illő – mert valójában az is – szerelmi históriájában, hogy arra még a valódi főszereplő is rácsodálkozott. Az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című filmet 2024. május 26-án mutatja be a Duna Televízió.
Milyen érzés lehet 600 oldalnyi titkosszolgálati anyagot kézbe venni egy olyan történetről, ami elviekben csak két emberre tartozik? Amelyben részletesen le van írva, hogy a szerelmesek mikor, hol találkoztak, miről beszélgettek, és még fotókkal is dokumentálják a mozgásukat – igen, még akkor is, amikor azt hitték, meghitt kettesben vannak. Eszükbe juthatott-e egyáltalán, hogy
miközben ők szeretkeznek, a másik szobában a titkosszolgálat emberei hallgatóznak, sőt fotóznak egy résnyire nyitott ajtó mögül?
Hiába írtunk 1968-at, amikor Magyarország éppen baráti segítséget nyújtott a Szovjetuniónak Csehszlovákia lerohanásával, a ma 76 éves Tóth Miklós nem gondolt erre. Naiv volt, szerelmes, és eszébe sem jutott, hogy ha Alexandrával, a brit nagykövetségen dolgozó titkárnővel szerelmi kapcsolatba bonyolódik, annak akár börtön is lehet a vége. Miklós nyolc hónapra zárkába került, szerelme ez idő alatt férjhez ment.
A tavalyi Imázsia Filmnapok folytatásaként idén május 24–28. között rendezik meg a 2024 Imázsia Kínai Filmhetet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A program gazdagabb az előző évinél, a kínálatban hat nagyjátékfilm, két kisfilmes blokk és egy irodalmi kísérőrendezvény szerepel.
A vetítésekre kínai filmes vendégeket is várnak, így találkozhatunk többek közt a programban szereplő Egy lány Hunanból című klasszikus filmalkotás rendezőjével, Hszi Feijel, a Mr. Wu című izgalmas thriller rendezőjével, Ding Senggel, illetve a Pekingi Filmakadémia dékánja, Vu Guanping is Budapestre utazik, hogy kicsit közelebb hozza a nézőkhöz a kínai alkotásokat.
Az Imázsia Kínai Filmhét elsődleges célja, hogy a kínai filmművészet és filmgyártás kiemelkedő filmjeiből ízelítőt adjon a magyar nézőknek, illetve hogy magyar résztvevőknek – alkotások bevonásával – lehetőséget teremtsen közép- és hosszú távon valódi kapcsolódások kialakítására a két ország filmrajongói és filmesei között.
Igaz, hogy végül csak 2015-ben mutatták be, de a Mad Max – A harag útja című posztapokaliptikus akciófilm ötlete már 1987-ben kipattant az író-rendező, George Miller fejéből. Állhatatosan, évtizedeken keresztül dolgozott a fő koncepción, valamint mellékágain, és nem engedte, hogy a csúszások, az eredeti címszereplő, Mel Gibson botrányai az útjába álljanak, csak robogott előre a saját idézőjeles sivatagában.
Szentségtörés vagy sem, a végére Max Rockatanskyt újra kellett castingolni, így eshetett meg, hogy Tom Hardyra bízták a hallgatag túlélő eljátszását, és Mel Gibson tiszteletet parancsoló hiányában történhetett meg az is, hogy a legutóbbi Mad Max-filmben, szám szerint a negyedik részben az eredeti főhős mintha a háttérbe szorult volna. Ennek eredményeképp sokan azt is megkérdőjelezték, hogy Max-e egyáltalán még a főszereplő. George Miller ugyanis belerakott egy olyan kőkemény női hőskaraktert a filmjébe, a Charlize Theron által alakított Furiosa személyében, aki tulajdonképpen a cselekmény katalizátora, a konfliktus központi figurája lett, és akit a leginkább kézzelfogható cél, a Zöld Helyre való visszatérés hajtott ebben a 120 percben.
Hasonló mutatványhoz, azaz hogy egy férfi akcióhőst egy női szereplő elhalványítson ebben a műfajban, legutoljára talán a Linda Hamilton-féle Sarah Connor járt ennyire közel, aki legalább annyira ikonikus arcává vált a Terminátornak, mint Arnold Schwarzenegger, bár az a bravúr még neki sem jött össze, hogy saját előzményfilmet szenteljenek neki. Tegyük hozzá zárójelben, hogy saját tévésorozatot viszont kapott, mert bár valószínűleg kevesek emlékeznek rá, a FOX-on ment a Sarah Connor krónikái spin-off, aminek akadtak erős pillanatai.
George Millerrel az idő megint egy picit kiszúrt, hiszen mire a Warner Brosszal való kifizetéses balhét lezárva el tudták kezdeni a Furiosa: Történet a Mad Maxből forgatását, Charlize Theron jócskán kiöregedett a szerepből, de nemcsak az ő helyére, hanem többek között Halhatatlan Joe eljátszására is másik színészt kellett keríteniük. A 79 éves direktort azonban nem lehetett ezúttal sem eltántorítani, és ezzel a Mad Max-spin-offal a veterán George Miller újfent bebizonyította, hogy néha oldschool a legjobb csinálni a dolgokat, ki kell menni az ausztrál sivatagba, robbantani, törni-zúzni kell a kocsikat, mert hiába erőlködnek a szétdigitalizált Avatar-filmsorozattal és a celluloidhulladéknak is beillő Godzilla x Kong-filmekkel mások, vannak olyan snittek, amelyeknek a tökéletességéért biza izzadni kell a valóságban. Még ha némi CGI-vel meg is spékelik, mint a Furiosa esetében tették – de erről picit lejjebb még elmélkedünk.
A művészettörténet egyik leghíresebb alakja, Pablo Picasso korai munkásságát és életútját járja körbe az EXHIBITION ON SCREEN új része, Az ifjú Picasso. A másfél órás dokumentumfilm 2024 májusában korlátozott időre kerül a hazai mozikba.
Pablo Picasso – Málaga leghíresebb szülöttje, Andalúzia első számú képzőművésze – képei, szobrai és kerámiái mindenütt jelen vannak, mégis kevesen ismerik az alkotó felemelkedésének figyelemre méltó történetét. Az ifjú Picasso ilyen szempontból követi végig a festő világhírhez vezető útját.
A film egészen Picasso leghíresebb műve, az 1907-es Avignoni kisasszonyok keletkezéséig ismerteti a munkásságát.
A randizós valóságshow-k műfaja sok mindent látott már, a meztelen párkeresős műsortól kezdve odáig, hogy a résztvevőknek úgy kellett életük szerelmét kiválasztaniuk, hogy egészen az esküvőig nem láthatták egymást. De olyan is előfordult, hogy felajzott fiatalokat zavartak be egy villába, majd megtiltották nekik a szexet. A TLC műsorát, a MILF Manort többnyire úgy jellemezték, hogy reality ennél mélyebbre már nem süllyedhet, a produkció első évada arról vált közismertté, hogy negyvenes, ötvenes éveikben járó nők mentek a kamerák kereszttüzében kergetni a szerelmet, csakhogy a másik oldalon, a hódítani vágyó, fiatal huszonéves csődörök között a saját fiaikat látták sorakozni. A résztvevőknek tehát meg kellett birkózniuk egyrészt azzal a tudattal, hogy a fiaik a hasonló, idősebb nőkre buknak. Másrészt a férfiaknak fel kellett dolgozniuk a tényt, hogy úgy csajoznak, hogy az anyjuk is ott van.
A MILF Manor nemrég, május 8-án tért vissza a második évadával a TLC-n, az új etap pedig nyilván még botrányosabb fordulatot ígért, mint az első. A premier apropóján leültünk a MILF Manor két női szereplőjével, két igazi amerikai MILF-fel, hogy egy Zoom-interjú keretein belül kikérdezzük őket az élményeikkel kapcsolatban.
A MILF Manor női szereplői az Indexnek többek közt arról beszéltek:
Amikor a MILF Manort bemutatták, a műsor jókora botrányt kavart. Sokan felháborodtak rajta, nem túl hízelgő jelzőkkel illették. Látták az első évadot?
Crystal: Csak részleteket láttam belőle, nem igazán nézek realityket. A közösségi médiában szembejött néhány komment, de a második évad olyan sokban különbözik az elsőtől, hogy nem lehet ugyanazt a vizes lepedőt ráhúzni erre. Ugyanis rögtön az új évad első részében jön egy akkora csavar, ami még egy olyan műsortól is meglepő, mint a MILF Manor.
Christina: Le a kalappal a producerek előtt, kitettek magukért, álmunkban se láttuk jönni azt, ami a második évadban ránk várt.
Mit gondolnak, tényleg olyan nagy ügy, amikor egy idősebb nő egy fiatalabb férfival randizik?
Christina: A mai világra főleg igaz, hogy semmit se lehet úgy csinálni, hogy mindenkinek megfeleljen. Egy idősebb nő, ha fiatalabb férfival randizik, ugyanúgy kritizálni fogják, mintha az idősebb férfiakat falná. Az embereknek le kéne nyugodniuk, hagyniuk másokat élni, én se kritizálok senkit a döntései, preferenciái miatt.
Crystal: Amíg legális életkorban van, senkinek semmi köze hozzá, hogy kivel randizom. Jó tapasztalataim vannak a fiatalabb férfiakkal. Volt, akivel három évig voltunk együtt, és a mai napig nagyszerű barátok vagyunk. Eddig tartott, megéltem a pillanatot vele, nem tartott örökké, de ez van. Nincs ezzel semmi baj, az emberek tényleg túl hamar vonnak le konklúziókat, és ítélkeznek mások felett. Ha így vagyunk boldogok, akkor mi van?
Miért kedvelik jobban a fiatalabb férfiakat az idősebbekkel, önökkel egykorúakkal szemben?
Christina: Ezt így nem mondanám, mert randiztam jó pár idősebb úriemberrel, és volt, akivel szerelembe is estem. Idősebb és fiatalabb férfiakból is vannak rendkívüliek.
Crystal: Én nem válogatok. Ha fiatalabbal működik, akkor örülök. Ha idősebbel, akkor is, ugyanennyire. Nem utasítok el pusztán az életkora miatt senkit.
Hivatalosan is megerősítették a Happy, a flúgos golfos című vígjáték folytatását. A főszereplőt, Happy Gilmore-t ismét Adam Sandler alakítja. A filmet a Netflix streamingszolgáltató készíti el – írja a Variety.
Az 1996-ban bemutatott sportvígjátékot Dennis Dugan rendezte, emellett Adam Sandler nemcsak színészként, de társ-forgatókönyvíróként is részt vett a vígjátékban. Adam Sandlernek azóta is az egyik legnépszerűbb filmjei között említik az alkotást.
A Happy, a flúgos golfos című film világszerte több mint 41 millió dolláros bevételt szedett össze.
A folytatásról szóló hírekről már márciusban hallani lehetett. A Shootert alakító Christopher McDonald elmondta, hogy Adam Sandler megmutatta neki a Happy, a flúgos golfos 2. forgatókönyvének első vázlatát, amelyet fantasztikusnak tartott.
Sokan még mindig a Mad Men – Reklámőrültek gyereksztárjaként azonosítják Kiernan Shipkát, pedig jó sok idő eltelt az AMC sorozata óta. Durva belegondolni, de a sok díjat elnyert dráma lassan 10 éve köszönt el. A 24 éves színésznő azóta Sabrina Spellman szerepében boszorkánykodott a Netflixen, és a Riverdale-ben is felbukkant. Kiernan Shipkára – bár a fizimiskája alapján arra lehetne gondolni – egyáltalán nem lehet rámondani, hogy a jókislányos szerepeket erőltetné, éppen ellenkezőleg, láthatóan ő is az a fajta, aki kiszámíthatatlan karakterek bőrébe bújva érzi jól magát. Erre a legfrissebb példa a Cápák árnyékában (Swimming with Sharks) című thrillersorozat, amelyet május 8-án kezdett adni dupla részekkel az RTL+, és jövő héten már finálézik is.
A Cápák árnyékában főszereplője egy szépreményű fiatal, Lou Simms (Kiernan Shipka), aki mindig is arról álmodozott, hogy az Amerikai Álomgyárban dolgozhasson. Lehetőséget is kap rá egy napon, amikor a Fontaine filmstúdióhoz felveszik gyakornoknak, ám a leányzónak hirtelen nyilvánvalóvá válik, hogy Hollywood azért nem olyan szép és jó, mint amilyennek a mozivásznat bámulva tűnik. A filmiparban mindenki lefelé rúg, mindenki egyszerre zsarnok és áldozat, köztük a stúdió vezetője, a Diane Kruger által játszott Joyce Holt is, aki hiába tűnik teljhatalmú CEO-nak, a Fontaine tulajdonosa néha őt is arra kényszeríti, hogy nőkkel fornikáljon parancsra.
Az 1994-es A holló mára már vitathatatlanul kultuszfilmmé vált. Sikeréhez azonban hozzájárult az is, hogy a legendás Bruce Lee fia, Brandon Lee életét vesztette a forgatáson.
Jeff Most, a film producere felidézte utolsó találkozását a színésszel. Mint a The Guardiennek elmondta, épp wilmingtoni irodájában volt és telefonált, amikor Brandon egy fehér ingben elment az ablaka előtt és integetett neki. A producert megmagyarázhatatlan módon valami bizarr érzés fogta el, hogy a színész úgy köszönt, mintha nem látnák egymást többet, pedig még két hét hátravolt a forgatásból. Nagyjából egy órával később véletlenül
hasba lőtték a 28 éves brandon Leet.
Bár a színészt azonnal kórházba szállították, megmenteni nem tudták, belehalt a sérüléseibe. A film, amelynek Alex Proyas volt a rendezője, végül bemutatásra került – ennek pontosan harminc éve.
A legtöbben arra emlékeznek, hogy Lee minden nap 5:30-kor ébredt, éheztette magát és edzett. Tekintettel a karakterre, Lee ragaszkodott ahhoz, hogy megtanuljon gitározni, így Jeff Most talált neki egy tanárt Wilmingtonban. „Szivacsként szívott magába minden tudást, amit megosztottak vele.”
A katasztrófa az egyik késő esti, utolsó jelenet forgatása közben történt. A Funboy nevű drogdílert alakító Michael Massee színész meghúzta a ravaszt, miközben a 15-20 méterre lévő Leere célzott a kellékpisztollyal. A fegyverben vaktölténynek kellett volna lennie, de egy korábbi jelenetből véletlenül a pisztoly csövében maradt egy ólomdarab. A kilőtt golyó behatolt Lee hasába, és megtapadt a gerincében. 1993. március 31-én a kórházban halt meg a belső sérülések következtében. A legtöbb ott dolgozóban máig úgy él a pillanat, mintha tegnap történt volna.
A producer elmesélte az aznap éjjeli eseményeket: „Éjfélkor hagytam el a stúdiót, a telefon viszont már csörgött, amikor beléptem a szállásom ajtaján. Biztosítottak róla, hogy semmi komolyabb baj nem történt, egy vaktöltény találta el Brandon mellényét, de ne aggódjak, jól van.” Ekkor még mindenki ezt gondolta a stábból. „Nem volt vér, nem úgy nézett ki, mint egy lőtt seb. Először tényleg azt hittük, hogy csak egy baleset. Szörnyű éjszaka volt. Mindannyian hihetetlenül le voltunk sújtva.”
Másnap reggel Lee színésztársa, Sofia Shinas elárulta Mostnak, hogy Lee visszautasította a golyóálló mellény viselését, mert úgy gondolta, az látható lesz a kamerán. A színésznő hiába győzködte a főszereplőt, hogy vegye fel, ő elzárkózott előle, ráadásul egy kísérteties mondattal:
Ha eljött az ideje, hogy menjek, akkor megyek
– mondta Brandon Lee a halálos lövés előtt.
Ha viselte volna a mellényt, megúszta volna élve. A stábtagokat rettenetesen megviselte a történés. Mindannyiuk a barátja volt, hihetetlen művész, zseniális színész, fantasztikus ember. Jeff Most számára ez volt az egyik legtragikusabb esemény egész életében, amit a mai napig nem tudott teljesen feldolgozni, és nagyon nehéz megértenie, hogyan történhetett ez meg. A halálesetet végül balesetnek nyilvánították és nem emeltek vádat a fegyvert elsütő Massee ellen. Mindazonáltal ő így nyilatkozott: „Nem hiszem, hogy valaha is túlteszi magát az ilyesmin.”
Brandon Leet apja, Bruce Lee mellé temették Seattle-ben. Hátralévő jeleneteit kaszkadőrével, Chad Stahelskivel forgatták le, aki ma már a John Wick-széria rendezője. A holló végül 1994. május 13-án jelent meg, Brandon Leenek és menyasszonyának, Eliza Huttonnak ajánlva, akiknek két héttel a forgatást követően lett volna az esküvőjük.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterkurzusán ez idáig a világ legszűkebb élvonalába tartozó magyar animációs filmek óriásai szerepeltek, Csupó Gábortól Rófusz Ferencen és Ternovszky Bélán át Orosz Istvánig. A minap azonban műfajt váltottak a szervezők, és Moharos Attila dokumentumfilmjét, a Szolgának születtek című alkotást vetítették le az érdeklődők – szakmabeliek, egyetemisták, tanárok – előtt.
A modern kori szolgasorsot ábrázoló megrázó mozit pódiumbeszélgetés követte a rendezővel. A nagyközönség szerdán és csütörtökön délelőtt 11 órakor láthatja a Nemzeti Filmintézet 25 millió forintos támogatásával készült opusz t a Hír TV műsorán
Bár az elmúlt hónapokban az Apple TV+-nál nagyon rajta vannak, hogy komoly történelmi sorozatokkal és a Ted Lassón túlmutató vígjátékszériákkal rukkoljanak elő, a streamingszolgáltató legnagyobb erőssége, hogy még mindig náluk vannak a legjobb sci-fik. Elég megemlíteni a Különválás első évadát, de hasonlóképpen minőségi szórakozásra lelhet, aki A silóra nyom rá, vagy mondjuk a For All Mankindra. Nemrég az online videótár tudományos-fantasztikus kínálata újabb erősen ajánlott néznivalóval bővült, ez a Sötét anyag (Dark Matter), mely egy olyan ötletből hozza ki a maximumot, amelyet hiába véreztetett ki Hollywood rendesen, úgy tűnik, hogy maradt benne kraft.
A május 8-án az első két epizódjával elstartolt Sötét anyag főszereplője egy egyetemen oktató fizikaprofesszor, Jason Dessen (Joel Edgerton), aki egészen szürke életet él, köszönhetően annak, hogy legnagyobb szakmai sikere a katedrán az, amikor kettőnél több hallgató odafigyel az órájára, de legalább otthon szerető család várja, felesége, Daniela (Jennifer Connelly) és tizenéves fia, Charlie (Oakes Fegley) személyében. Van, akinek ennyi se jut, és ezzel tisztában van Jason is, aki minden este mélabúsan hajtja álomra a fejét, azon agyalva, hogy mi lett volna, ha… Mi lett volna, ha ő nyeri meg azt a tudományos díjat, amit a legjobb barátja, Ryan (Jimmi Simpson) zsebel be éppen? Mi lett volna, ha a karrierjét választja és nem a középosztálybeli polgári életet?
Kedden kezdődik a világ legnagyobb filmes találkozója, a cannes-i filmfesztivál, melyet várhatóan meghatároz majd a jelentős amerikai részvétel, a Franciaországban új erőre kapott metoo-mozgalom, és a két hónap múlva kezdődő párizsi olimpia hangulata is – írja az MTI.
A fesztivál egyik leginkább várt hivatalos eseménye Francis Ford Coppola Megalopolis című filmjének bemutatója, 45 évvel azután, hogy az amerikai rendező Apokalipszis most című filmjével másodszor nyerte el az Arany Pálmát. A 85 éves filmes 1974-ben kapta első Arany Pálmáját Cannes-ban a Magánbeszélgetés című filmjéért.
A nagy hollywoodi sztárok közül George Lucas Oscar-díjas amerikai filmrendezőt, producert, a Star Wars univerzumának megálmodóját, Indiana Jones alakjának megteremtőjét tiszteletbeli Arany Pálma-díjjal tünteti ki a fesztivál, hasonlóan az Oscar-díjas Meryl Streep színésznőhöz. Előbbi a május 25-i záróünnepségen, utóbbi a kedd esti megnyitóünnepségen veheti át az elismerést.
A nagyszabású akciófilmek közül a fesztiválon tartják az új Mad Max-film világpremierjét, a Furiosa: Történet a Mad Maxből című alkotást május 15-én versenyen kívül mutatják be a rendező George Miller, valamint Anya Taylor-Joy, Chris Hemsworth és Tom Burke színészek részvételével.
Hét évvel a metoo-mozgalom elindulása után a francia filmiparban a téma idén kezdi igazán éreztetni hatását, miután Judith Godreche színésznő a nők elleni rendszerszerű erőszak leplezésének zászlóvivőjévé vált. A most 51 éves színésznő a közelmúltban feljelentést tett olyan ismert rendezők ellen, mint Benoit Jacquot és Jacques Doillon, akik állítása szerint 14 éves korában szexuálisan és pszichológiailag bántalmazták.
Az elmúlt hónapokban más színésznők is hasonló vádakat fogalmaztak meg ellenük, míg Gérard Depardieu-nek októberben kell bíróság elé állnia hasonló vádak miatt.
Judit Godreche a témában készített Moi aussi (Én is) című 17 perces rövidfilmjének külön figyelmet szentelnek a szervezők.
A fesztivál valamennyi programjában bemutatásra kerülő mintegy száz film közül 22 versenyez az Arany Pálmáért. A fődíjról kilenctagú zsűri dönt majd.
A versenyfilmek között szerepel a kanadai David Cronenberg The Shrouds (A leplek) című, a gyászról szóló thrillere, a Demi Moore főszereplésével készült The Substance, amelynek francia rendezője, Coralie Fargeat először kapott meghívást. Több mint negyven évvel az Amerikai dzsigoló című dráma sikere után jelentkezik újra közös filmmel (Oh, Canada) Paul Schrader rendező és a főszereplő, Richard Gere.
A Cannes-ban már többször díjazott Ali Abbasi iráni származású dán rendező The Apprentice című, Donald Trump volt amerikai elnök fiatalkoráról forgatott játékfilmjével versenyez, Kirill Szerebrennyikov orosz filmrendező pedig Emmanuel Carrere francia szerző Limonov című életrajzi regényéből készült adaptációt mutat be. Az Oscar-díjas Szegény párák csapata is Cannes-ba érkezik, a görög Jórgosz Lánthimosz legújabb, a versenybe meghívott filmjének (Kind of Kidness) főszerepeit ismét Emma Stone és Willem Dafoe alakítják.
A Bodkin című új, május 9-én debütált krimisorozat egészen sötét hangulatú jelenetsorral alapoz meg saját magának, egy Dove (Siobhán Cullen) nevű oknyomozó újságírót látunk a nyitányban, aki informátoránál tett látogatása során azzal szembesül, hogy az illető felakasztotta magát. Igen, a The Guardian újságírója egy egészen problémás nő, aki most szügyig gázolt a mocsárba legújabb anyagával, nem is csoda, hogy szerkesztője azt javasolja, vegyen ki „szabadságot”, és utazzon inkább szülőhazájába, Írországba, és segítsen be egy amerikai podcasternek egy évtizedek óta húzódó ügy kibontásában.
A helyszín tehát Bodkin, Írország. Ide érkezik meg a sokat látott Dove, hogy a Will Forte által alakított, az első sikereit a true crime műfajában aratott Gilbert Powerrel, valamint pályakezdő asszisztensükkel, Emmyvel (Robyn Cara) nyomozgasson egy sort. A trió ennél különbözőbb nem is lehetne: Siobhán Cullen rettenetesen jó a cinikus, életunt, mindenkinek beszólogató zsurnaliszta ballonkabátjába bújva, mellette pörgős és optimista podcasterként Will Forte ráncigálja be a védjegyévé vált komikus vonalat a szériába, végül, de nem utolsósorban pedig Robyn Cara Emmyjének a saját buzgósága és szorgossága hozza a fejére a bajt, pár dühös falusi személyében.
Érdekes néznivaló a Netflix hétrészes sorozata, már abból a szempontból is, hogy a Bodkinnak tényleg irdatlanul darkos pillanatai vannak, amelyek abszurdba hajlanak, és már-már megidézik a Twin Peaks-féle őrületet. Ugyanakkor legalább ugyanennyi humoros beszólás hangzik el, például a podcastok komolytalanságával és pusztító hatásával kapcsolatban, amelyeken képtelenség nem nagyokat röhögni. Nyilván krimiről van szó, szóval a készítő, Jez Scharf azt sem felejti el, hogy ebbe a műfajba bizony kellenek a meghökkentő fordulatok, sőt legalább úgy záporoznak ránk ezek a 40-50 percre rúgó részekben, mint ahogy Írországban egy átlagos napon esni szokott.
Rovataink a Facebookon